Jujj!!!
Ezt a rajzot gyorsan le kellene szedetni innen, semmi köze az ABC fékezéshez! A helyes megoldás a képen! (MIBA cikk korábról.)

Akkor majd én leírom, hogy a Tran egyes tipusai kezelik fordítva az ABC fékezést... Egyébként a CV116-ban lehet bekapcsolni, vagy kikapcsolni az ABC irányfüggést.


Ezt azért a Lenz kikérné magának

Nem írtam le, mert nem érdekel!

A LENZ meg nem kérné ki magának, nagy tévedésben vagy! Ugyanazt a dolgot, több módon meg lehet oldani. És nem kell hozzá nagy ész. Már ha van a programfejlesztőnek, és hajlandó beleírni a kódba azt a két-három sort!

(A kérdező az ESU-t hozta fel példának, tehát nem fogok a LENZ-re hivatkozni, mert szó se volt róla. És nem azt írtam, hogy ő találta fel! )

Bántottalak én? (Hátrébb az agarakkal Öcsi!)

Ezt írtad: "Pont az ESU az, aki megoldotta..."

Tudom, hogy az ESU-ról szólt a kérdés, de az aszimmetrikus DCC a Lenz találmánya, nem az ESU-é.

Ebben hol a LENZ??? Sehol! Hol a TRAN? Sehol! Ez arról szól, hogy konfigurálható! A mindkét irányú fékezés a LENZ ABC megerőszakolása. Egy nettó marhaság!
(korodnál fogva, én nem szólok semmit)

Viszont, ha annyira szíveden viseled a márkát, amit forgalmazol, akkor légy szíves az észrevételeket eljuttatni a gyártóhoz. Elég sokan jelezték, hogy milyen problémákkal szembesülnek a használat során.
Csak az elmúlt egy év során született egy fejlesztésre való!

Néhány alap dolgot tisztázzunk, jó?

1: a Lenz ABC fékezés az alapban menetirány függő, konkrétan, hogy a MIBA beszkennelt cikkét idézzem, a "jobb az jobb". Vagyis, ha felénk eső sínszálat szakítjuk meg, és a mozdony jobbra megy, akkor fékez, ha aktív az ABC modul.
2: a dolog kiagyalója, a Lenz ezt az irányfüggést kikapcsolhatóvá teszi egy CV átírásával, ahogy a Tran és a Zimo is.
3: Az, hogy ezt az irányfüggést meg lehessen fordítani, az is létezik, ahogy írtad. Csak azt is írtad, hogy ezt az ESU oldotta meg. Nem. Az ESU csak a 4. generációnál kezdett el foglalkozni a Zimo HLU vonatbefolyásolással, és a Lenz ABC-vel. Az ESU előtt sok évvel, dccvillanyos kolléga megalkotta azt a dekódert, ami ma DigiTools néven ismerünk idehaza (is). Már a dekóder kezdeti szakaszában - amikor még nem volt NMRA azonosítójuk, és az ESU még ott tartott, hogy LokPilot3 - a DigiTools dekódere képes volt kezelni az ABC fékezést, mégpedig nem a megszokott, csak kétféle módon:
- menetirány szerint jobbra fékez,
- menetirány szerinti függés kikapcsolva, így mindkét irányban fékez,
hanem a CV49-ben beállítható, hogy menetirány függő a fékezés, de fordítva, vagyis balra fékez aktív ABC modul esetében.

Ennyi. Nem az a bajom, hogy nem volt a kérdésben sem Lenz, sem Tran, hanem az, hogy olyasminek a megoldását testáltad az ESU-ra, amit nem ők találtak fel, csak évekkel később követtek (mint a PLUX csatlakozót).

A Tran-ra gondolsz, vagy Zimo-ra, vagy a hamarosan érkező Kühn-re? Vicc volt...
Nyitott kapukat döngetsz, már régen jártatom a számat ilyenekről a gyártónál (tanúm is van rá, sőt több is). Nem vagyok felhatalmazva minden részlet elárulására, legyen elég ennyi:
"A jelenleg alkalmazott processzor memória háttere 99%-ra tele van, újabb változtatásokra most nincs lehetőség. A következő, 5. generációs dekóderekben egy vadonat új processzor kap helyet, ehhez át kell írni a szoftvert egyébként is, és ennek a vezérlőnek a kapacitása már lehetővé teszi a teljes Zimo HLU mellett a Lenz ABC fékezés javítását, kibővítését is."

Az ESU megoldotta az ABC konfigurálását! Nem állítottam, hogy ő találta fel! 2014-ben az ESU már csak v4-es dekódereket forgalmaz, ahogy ezt teszi már legalább 3 éve. Felesleges 3. generációzni. Ezt már többen elmondták neked. Egy régi, évek óta nem gyártott termék már elavult. Ez számítástechnika, még ha olyan nehéz is elfogadni, hogy elavul a dekóder, miközben a mozdony még mindig újszerű!
Folyamatosan összemosod hozzászólásaidban a történeti tényeket, hogy valótlanságok állítására próbáld beállítani a hozzászólásom.
Teljesen értelmetlen ez az egész vitahalmaz is.

Az, hogy Zsoltit is idekevered, saját állításod igazolni, meg felesleges. Senkit nem foglalkozott a Digitools-szal, ahogy a LENZ-cel és a TRAN-nal sem.

Ahogy az sem érdekes, mikor készítettek PLUX csatlakozókat!

Tessék már egyszer és mindenkorra tudomásul venni, hogy az ESU, és a LENZ is a vezető innovátorok a modellvasúti elektronikai rendszerek fejlesztésében. Erre nekem elég megnézni a termék palettájukat és a közös fejlesztésüket a Railcom+!
Lehet ezt nem szeretni, de nem kell mindenáron sárdobálásra felhasználni a fórumot.

Azt meg, hogy az ESU nem támogatja a szervized munkáját, nyilván a cég döntése. Te kérted, ők meg nem kértek belőled!
Engem sem támogat nagyon sok mindenki, akinek örülnék, mégsem írom le minden héten, hogy milyen vacak a gyártó!
Túl kell lépni rajta!

Többször leírtam, hogy Te, aki a CT Elektronik magyarországi disztribútora vagy rosszul veszi ki magát, ha a konkurenciát sározza! Abban a kontextusban pedig végképp nem tisztességes, hogy a Csíkos-műhely is belépett a tavalyi évben az NMRA gyártók közé!

Mindaddig fel fogom emelni a szavam, amíg bármelyik gyártó, bármelyik termékét úgy fogja itt valaki leminősíteni, hogy annak kétséges az alapja, vagy a jogosság. Többször előfordult már, hogy véletlen vagy szándékos tudatlanságból valótlanságokat állítottak.
Többször felröppenő "nagy komoly hírekre" a bekiabáló már nem tudott cikket, hivatkozást belinkleni! Ezt a tényállást egyébként a jog ismeri, és bünteti. Többször felhívtam emiatt is a figyelmet! Elég egy képernyőmentés és irány a bíróság. Könnyen rámegy egy vállalkozás egy ilyen perre!

Bár te úgy élheted meg, hogy téged támadlak, ennek semmi köze a személyedhez. Ennek csak és kizárólag a témához, a termékekhez van köze.
Tisztában vagyok vele, hogy mivel jár egy fejlesztés. Időben és pénzben, energiában. Ha egy gyártó valamit nem hajlandó megoldani, megérdemli a kritikát.
Ahogy azok is, akik egy más által kifejlesztett terméket saját név alatt forgalmaznak az itthoni és külföldi piacon. Persze üzletileg jóval kellemesebb, mert a legnagyobb invesztíciót megspórolhatják. Viszont látszik is, hogy semmit nem tudnak újítani, mert nincs meg a tudás hozzá!
Én ezzel részemről elmondtam mindent, amit szerettem volna a témával és az egésszel kapcsolatban.

Már kezd unalmas lenni, majdnem minden téma hitvitába süllyed és mások ocsárolásával töltödnek az oldalak.

Uraim!
Még egy ilyen értelmetlen és parttalan vita, és zárolom a témát!

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék, mitől lehetséges, hogy az ABC fékezés pontatlan, vagyis ha 1-es sebességfokozaton lépek be az ABC szakaszra kb. 8 centivel hosszabb a fékút, mint 14-es fokozaton. A többi fokozaton arányosan változik. Két különböző mozdonyról van szó, azonos ESU lokpilot V4.0 dekóder. Lehet hogy dekóder hiba (szoftveres)?
Köszönöm!

Ilyen téren az ESU-val nincs tapasztalatom, de a használati utasítás szerint a konstans fékút a CV254-ben állítható be, 0-255 között. Ha 0-n maradt, akkor a funkció nem aktív, a dekóder érzékeli ugyan az aktív ABC modult, de a "saját feje után" fog lefékezni és megállni.

Ha egy két centin belül maradna a különbség, azzal már megelégednék, de a 8-10 cm az sok. A Tran dekóderek tudják ezt produkálni?

Üdv!
Nem lehet, hogy az utolsó áramszedő kerék vagy forgóváz áramszedése bizonytalan? Amikor a dekóderben az ABC programját írtam, akkor tapasztaltam, hogy sajnos ettől is függhet a fékút. Hiába, nekem ez az ABC-s bohóckodás az évek múlásával sem lett szimpatikus..

Teljesen egyetértek veled - az egész ugy, ahogy van egy téves elméleten alapul. Csak akkor müködhet hibátlanul, ha egyetlen fogyaszto (mozdony) megy a pályán ( akkor is vannak kétségeim). Amint vagont is huz már rengeteg zavaro dolog kerül a levesbe ( pardon az ABC-be).
Elvben minden fémkerék rövidre zárhatja a sinszigetelést. Ezen még lehetne segiteni, ha a elvágott sinek közé egy szigetelö lapot helyez az ember ami legalább szintben van a sinkoronával vagy attol egy kicsit magasabb, igy a kerék a szigetélést nem zárhatja rövidre.
Persze az alvázas személyvagonok ezt könnyen áthidalják és kötik gúsba az ABC-t. A szerencsétlen dekoder meg azt sem fogja tudni, hogy mit kezdjen ilyen káoszban, fékezzen vagy ne.

Mégis benne van a DigiTools dekóderekben.
Egyébként a dekódereidnek nem okoz problémát, ha aktiváljuk bennük az ABC fékezést.

Nem egy, és nem is kettő ügyfelem van, akik használják az ABC fékezést. Az ESU most kezdte csak belevenni a dekódereibe, így nyilván van még mit "reszelgetni" a szoftveren, de a kolléga felvetése szerintem egy CV pontos beprogramozásával orvosolható.

Nagy általánosságban:
- Az áramszedés bizonytalanságai nem csak az ABC fékezést zavarhatják össze, hanem mindent.
- Vannak szabályok, amiket tudomásul kell venni (lásd korábban a Kühn TT-s Y kocsikat, amiben az eredeti áramszedést át kellett alakítani, hogy a kocsi ne hidalja át az ABC szakaszolást)! De ettől még működik, és csak szolídan jelzem, hogy a PC-s vezérlés esetében is gond lehet, ha egy-egy szakaszhatárt egy ilyen kocsi áthidal.
- Ha csak simán fékezni és megállni kell, akkor az ABC-s dekóderek azért nagy biztonsággal teszik a dolgukat. Egy most futó N-es asztalépítéshez a műhely alakítja digitálissá a modelleket Tran és Zimo eszközökkel. A vezérlőközpont a nanoX-s88, a sínfeszültség 14V. Az ügyfél maga építi a fékező diódás modulokat, és miután elárultam neki, hogy rosszul tette, hogy Schottky típust alkalmazott elsőre, az eddig megépült részeken 4 vonat megy automatikus térközbiztosítással probléma nélkül.

- Abban viszont egyet értek Veled, hogy a lassúmenet (pl. kitérőben álló váltó előtt és rajta átjáráskor ugye sárga fény van, nem zöld) már gond lehet, de nagyon. Ezt beszéltük is legutóbb Neustadt-ban. Többiek kedvéért: ugyanis ott minden második bit aszimmetrikus a sínjelen, és ezt kéne figyelnie a dekódernek. Ez tökéletesen működhet is, ha nincs zavarjel a síneken (ezt a jobb központok azért igyekeznek elnyomni, egy kezdőkészletes vezérlő már nem biztos, hogy tudja), és tökéletes az áramszedés. Ez utóbbi azért illúzió az esetek 90%-ban.

Ha nagyvonalu a pálya - van elég hely a fékezésre, akkor nyilván kevesebb gond van. De ha ki kell centizni minden megállo szakaszt, akkor ette a fene. Itt annyi faktor van, hogy dekoder legyen a talpán amelyik ezekkel meg tud küzdeni ( pl. ha a domb alján egy jelzö elött kell megállni egy kis tolatomozdonnyal meg 2 vagonnal, vagy a 8 kocsis ICE száguld lefelé.)
Amugy érdekelne, hogy mit is csinál a dekoder amikor a mozdony beért az ABC szakaszba és megindult a fékezés, majd jön a vagon ami rövidrezárja az ABC szakaszt a szomszédos normális szakasszal ( azaz megszünik az asszimetrikus jel), ilyenkor a fékezési folyamat nullázodik, megszünik majd ujra indul vagy a korábbi állapotbol folytatodik ha megszünik a áthidalás?

Baj csak akkor van, ha valami nagyon tartósan áthidalja az ABC szakaszt, mint pl. az említett Kühn TT kocsik, vagy H0-ban a BRAWA forgóvázas kocsijai. Arra a kis időre, amíg egy-egy áramszedő forgóváz hidal át, a tapasztalatok szerint a Tran, Zimo és Lenz dekóderek nem reagálnak.

Az emlegetett N-es asztalon cca. 40cm-esek a fékező szakaszok.

Hát igen 40 cm az N pályán 50-60 a TT-n és 80-90 a H0-n már csak a tömegek miatt is.

Most épül át egy Fleischmann BR94-es, az 8cm hosszú. Nem olyan sok ám az a 40cm még N-ben sem.

Hát azért a 40 cm elég sok, ha visszagondolok a hajdani H0-s ös analog terepasztalra, ahol 40 cm volt a megállási szakasz, meg további 40 a fékezés akkor az a 40cm N-ben az örökké valoság! ( 4 mozdonyhossz)
Nem régen tárgyaltuk a hosszuságokat és ott jött ki olyasmi, hogy TT-ben már elég ügyesnek kell lenni, hogy egy házi terepasztalon 1 m-nyi állomási vágányhosszat kapj. Ha ebbe az ember bele akar kombinálni még egy 50-60 cm-s ABC szakaszt ( 3 mozdonyhossz), akkor már komoly galiba keletkezhet. A nyilt pályán nyilván kisebb a gond, de melyik házi pályán van 2-3 nyilt szakasztól több, viszont sokkal gyakoribb, hogy a vonat egy kis állomást is utba ejt, ahol egyes vonatok meg is kivánnak állni.....

Szia!
A kerekek áramszedése jó, mindkét mozdony ugyanúgy fékez megfordítva is, sokadszorra is. Tuti, hogy a dekóder "számol" rosszul, de ha belegondolok szerintem olyan szoftver nincs is, ami ki tudná számolni a pontos fékutat egy-két inputból (motorra jutó fesz, motor áramfelvétele) mert mást nem "lát" a dekóder(súrlódások,áttétel stb.), főleg különböző sebességeknél. Na mindegy, már egy kicsit beletörődtem, de azért EZ a video kicsit bosszant. Egyébként köszönöm a válaszokat.

Ne bosszantson, ugyanazzal a mozdonnyal ez még analog meghajtással sem müvészet. Én azt gondoltam, hogy több különféle mozdonyt akartál összehangolni.

Az ABC fékezés egy "pofon egyszerű" folyamat!
Amennyiben a dekóder tartósan aszimmetrikusnak látja a DCC sínjelet, és ez az aszimmetria egyezik egy paraméterrel, akkor életbe léptet egy idő alapú fékezést. Ez a fékezés a beprogramozott idő alatt megállásig vezeti a mozdonyt, és ez független attól, hogy az aktív ABC szakaszba milyen sebességgel érkezik be a modell. (Itt eltérés van a CV4-be írt értéktől, mert itt is a fékezési időt határozzuk meg, de itt a maximális sebességről a megállásig eltelt idő értendő. Vagyis a CV4-be írt érték szerinti fékezés hossza változik, csökken, ha a maximális sebességnél kisebb tempóról fékezünk.) A konstans fékút, vagyis az ABC fékezés az egy fix idő, vagyis, ha nagy sebességgel érkezik az ABC szakaszba a mozdony, akkor erősen fog fékezni, ha kisebb tempóval, akkor gyengébben. Ez a konstans fékút az ABC-t ismerő dekóderek többségének esetében egy CV-ben programozható, a Lenz esetében a CV52-ben 0-255 érték között. Ehhez azonban a konstans fékutat aktiválni kell a CV51-ben. Tran esetében erre nincs mód még. A Zimo dekódereknél ugyanaz a helyzet, mint a Lenz-nél, csak más CV-ket kell programozni. Az ESU 4-es verzióval, mint írtam nincs még tapasztalatom, de mindjárt kipróbálom, mert az apróba feltett Fleischmann gőzösben ilyen van, és csak csütörtökön viszik majd el.

Tehát, hogy pontosítsak beszéljünk csak egy mozdonyról, ami nem húz kocsikat. Ez a mozdony 1-es sebességgel beérve a szakaszra 8 cm-rel tovább megy, mint 14-es sebességgel. Egy másik mozdonyom ugyanezt csinálja, a dekóder mindkét esetben ESU4. Az ehhez tartozó CV-ket ismerem, de ha átírom mondjuk a konstans fékút hosszát, attól még mindig megmarad a különböző beérkező sebességeknél fellépő fékút különbség (egy mozdonyról beszélek).

Most próbálom, mindjárt írom, hogy én mit tapasztalok!

Nos, akkor a beszámoló, hogy nálam mi van.
A teszt körülményei:
H0 méret, Trix C-Glies, Fleischmann 4177 számú, régi BR051 gőzös. A digitális átépítés a műhelyben készült, ESU LoPilotV4 dekóderrel. A DCC vezérlőközpont Tran ZF5, a kézi vezérlő miniMaus V3-as verzió*, a DCC sínfeszültség 15,6V-ra van állítva, az ABC modul a CSM150ABC1, a jobb sínszál van megszakítva. A modell használva volt már azóta, a teszt előtt a dekódert reseteltem.
CV27 = 1, vagyis a jobb sínre van aktiválva az ABC fékezés.
CV253 = 2
CV254 = 5 (ez viszonylag rövid fékút, de kicsi a tesztpálya)
128 sebességlépéses üzemnél a fékút 3-as és 87-es sebességfokozaton is azonos.
28 sebességlépéses üzemnél a fékút eltérése cca. 1,5cm. 1-es sebességfokozaton a fékút megegyezik a 128-as üzemben mérttel, 14-es fokozaton ez a leírttal hosszabb.
Fontosnak tartom megjegyezni: ez a 1,5cm-nyi eltérés 28 sebességlépéses üzemnél szerintem nem számottevő, és adódhat abból is, hogy hogyan, mennyire pontosan kezeltem az ABC modul kapcsolóját. Vagyis, egy piros pont az ESU-nak, az ABC fékezést jól teljesíti nálam. Hátránya a Lenz-hez képest, hogy eggyel több CV-t kell macerálni a helyes működéshez, valamint az irányfüggetlen fékezési módhoz szükséges programozási érték nincs leírva a használati utasításban (7. kiadás, 2013 november). Az irányfüggetlen fékezéshez a CV27-be 3-t kell írni.

*Természetesen a Tran HR3 kézi vezérlővel a helyzet ugyanez, csak gyötröm a miniMaus-t, mert készül a részletes magyar kézikönyve a műhelyben!

Akkor most én is kipróbálom 28 és 128 lépéses üzemmel.

A CV253-at is átírtad? Nem egyértelmű - legalábbis nekem nem a hiányos németségemmel - hogy el kell vinni 0-ról konstans ABC fékút esetében.

Igen, próbáltam nullával és nem nullával is. Nekem a CV254 =120 volt, most én is próbáltam 5-tel, 40-nel és 80-nal de így sem lett a fékút egyforma. A sebességlépés váltások sem javítottak a dolgon.

Csak egy dologra tudok gondolni: valamiért a dekóder nem érzékeli jól az aktív ABC szakaszt. Mivel egy szóló mozdonyról van szó, így a "szakasz áthidalás" című hipotézis nem játszik. Az ABC modul az milyen gyártás?

Az ABC modul 5db körbekapcsolt 4004, a múltkor mutattam a Műhelyben.

Ja!
Annak jónak kell lenni!
Vezérlőközpont? Sajnos nem nagyon van több ötletem...

Az pedig a Paco-féle nanox-s88, minimaussal. Az is nálam volt. Semmi baj, már beletörődtem. Köszönöm a segítséget!

Valami még eszembe jutott a hétvégén favágás közben! Véletlenül nem NEM651-es aljzatosak a modellek? Vagyis a közös pozitív pólus a bal sín, vagyis a fekete vezeték? (Dekóder aljzat 4. láb, illetve a mozdonyváz.)

Szia!
De igen.

Próbáljuk ki, hogy a világítás kapcsolt szálait (aljzat 5. és 6. láb) szigeteljük ki valahogy, és úgyis tegyünk egy próbát! Elképzelhető, hogy a gyári modellben a világítás analóg üzemének kapcsoló diódái is ludasak lehetnek a dologban! Lásd a honlapomon a "Tippek, trükkök" rovatban a TT-s ROCO Szergej ilyen leírását!
Itt!

Az egyik mozdony EZ ,ebben nincs világítás. A szakaszokat lerövidítettem 25 cm-re, mert azzal is ráfáztam, hogy átfedés volt a két ellenkező irányú ABC szakaszban és a mozdony simán átment rajta. Így rövid fékszakaszokon már nincs annyi "csúszás".

Tiszteletem!
Van egy pici időm, így kérdeznék egyet:
Kipróbáltam egy fototranzisztort (rés opto rendszerben működne).
Rákötöttem egy (Digitools) S88-as foglaltságérzékelő+visszajelentő modulra, oda ahol a optocsatoló fototranzisztor kimenete van (fehér nagy optocsatolók).
Meglepő módon működött (hurrá ), csak mivel rés optokaput, és nem reflexiós kaput készítettem, ezért pont fordítva adja a jelet az S88-on keresztül a TC-felé. (azaz amikor nincs ott semmi akkor jelez

Be lehet-e ide is kötni egy "jelfordító" tranzisztort (a kapcsolás már ismert), így akkor húzná nullára a kimenetet, amikor zárt a kapu? A fototranzisztor és a tranzisztor az S88 tápjáról kapná az áramot.
Így nem kellene a sokdiódás foglaltságérzékelőt megvenni, elég lenne "csak" egy s88 visszajelentő áramkört vennem (olcsóbb lenne valamivel).

Igen, meg tudod oldani!

Köszönöm!
Valami ilyesmire gondoltam. Az ellenállásokat kell majd valószínű variálni, meg jó lesz ide egy mini tranyó is.

Az a 2k2-s ellenállo teljesen felesleges. Különben minden rendben van.

Én inkább tennék bele még egyet, a tranzisztor BE közé. Nem tudom mennyi az opto tranzisztorának a maradék feszültsége, az még kicsit javítana a helyzeten. ( bár az is lehet ellenállás nélkül is jó, mert kellően alacsony a maradékfeszültség.)

Az nem jo mert megint megforditaná a logikát. Az opto simán kibir 10k-s munkaellenállást 18-20V körül..

Mit tud azt nem tudom, viszont a BE közötti ellenállás nem fordít logikát szerintem. Az opton lévő maradékfeszültségnek alkot egy osztót az általad feleslegesnek ítélt 2,2k ellenállással. (aztán hogy kell-e azt nem tudom. Ilyen alkalmazásban én mindig a kimeneti tranzisztor emitterébe teszek egy diódát, így az 0,6V al magasabb szintre kerül, ami már bőven felette lesz az előző tranzisztor maradékfeszültségének.)

A dioda jo, mert pontosan ez a gond. A 10k ellenállás nyitja a tranzisztort, amit az optonak zárnia kell. Emiatt tesszük az emitter körbe a diodát ( megemeljük az emitter feszültségét 0,6V-al), hogy az opto biztosan lezárja a tranyot. Ha ott hagyod a 2k2-st a lezárás bizonytalanabb lesz (még jobban függ a tranyo betájától) és nem biztos, hogy a bázist 0,6 (1,2) V alá képes huzni.

Én így gondoltam, R1 és az R2 osztja még tovább a Q2 tranzisztor maradékfeszültségét. Bár lehet nem jelent sokat, mert ha túl kicsire választjuk, nem nyit rendesen ha kell, ha túl nagyra, akkor meg nem sokat ér.

Ez igy nem lesz jo. Ha mindkét tranyo extra hova akarod kötni az opto kimenetét? Ráadásul igy nem invertál, ami miatt az egész tervezgetés elindult, mert az S88 bemenetére kell a invertor.
Szoval ne komplikáld. Ugy jó ahogy diginewl kolléga megrajzolta csak az 1 ellenállás felesleges.
Ha azon javitani akarsz, akkor csak az emitter meg a GND közé kell egy dioda.

Ok köszönöm!
Utánanéztem, az S88-as busz áramellátása +5V - ha minden igaz.
Mivel erről működne ez az optotranyó+másik tranyó együtt, talán a diódát is kihagyom belőle, ha stabil lesz.
Ha lesz időm kísérletezem vele, aztán jelzek (de időből most sajnos nagyon-nagyon kevesem van erre )

Az én berendezéseimen ( nem S88, csak valamilyen proci) szinte valamennyi bemenet igy van kialakitva ( ha szükség van rá) és eddig ezzel semmi gond nem volt. Amugy a procik bemenetei is ilyenek, ha bekapcsolod a pull-up (~ 10k) ellenállást az 1-re huzza a bemenetet a külsö jelek (pl. opto) meg a földre huzzák.