"Réges régen" még amikor fel sem merült a digitális vasútazás, csak egyenfeszültséggel hajtották meg a mozdonyokat, voltak olyan elvetemült fejlesztők akik az álló vonatnál is èlvezni akarták a kocsivilágítás szépsègét. (ilyenkor nincs feszültség a sínekben)
Azt találtàk ki, hogy vàltakozó feszültséget is bevezetnek a sìnekbe. pl. egy hangeròsítò végfokozatát felhasználva, a szükséges teljesítmény végett. Ehhez kellett a kondenzátor ami csak ezt engedte át és így világítottak a làmpàk s kocsikban. A mozdonymotorokon lévő tekercs viszont ezt kiszűrte -többé kevésbé- így ez a jel nem tett kárt a motorokban.
A szakaszolásnál is kondenzátorokkal vitték át a vilàgítás jelèt.
Persze ezt a kérdést is megoldotta a digitalizálás.

Minek???
Az nem kurz kinematika!
Attól, hogy a kupplungfej befogója NEM szabványos, attól az még nem lesz kinematika, ha csak "pikómódra" egy pont körül el tud fordulni. Kérezd csak meg azokat a jobb sorsra érdemes kollégákat, akik a Bp- Keleti - Sopron gyorsvonatot szeretnék a pályájukon látni! A GySEV vagy MÁV Taurus mögött a halberstadti kocsik rendszeresen siklanak (szóba jöhet még a Tillig MÁV TRAXX modellje, na abban már tényleg kinematika van, nincs is ilyen baj vele!).

Ha jobban megnézed, a valódi kinematikák nem csak elfordulni engedik a kupplungot, hanem egy kvázi "Y" alakú pályán mozgatják, az ívekben a kupplung nem csak elfordul, hanem a "Y" szárainak vége felé haladva "megnyúlik".

Tessék szépen Ottóéktól venni PEHO-t!

KÖsssz!
Na ezt látod el is felejteTTem...
Ezt úgy hívták, hogy PIKO Lux-Constant. Elég macerás volt használni, és 3-4 világítós OFF méretű Schicht kocsinál többet nem is bírt el. Ha jól emlékszem viszont nem elko volt sorbakötve, hanem egy sima 1mikro, Graetz meg nem is volt a kocsikban az izzókhoz.

230V-s hálózatnál indokolt a kondenzátor, ahol mondjuk 10mA áram esetén 2,3W-t kéne eldisszipálni, de kb. 20Vpp táp mellett a példánál maradva max. 200mW a felesleges energia.
(Szőrszálhasogatásnak tűnik, de nem áramcsökkenésről van szó, hanem egy 138nF-os kondenzátor az ohmos terhelésre, pl. egy 2V-os nyitófesz.-ű LED-re juttat 20mW –t, a többi, majdnem 2,3VA (!) meddő teljesítmény a vezetéket melegíti.)
A ledekkel azért nem raktam soros ellenállást, mert meg akartam mutatni három vill.mérnök jelöltnek, hogy a kb. összesen 2mA áram egyenletlen elosztása (öt db, kb.10mV –tal növekvő nyitó fesz.-ű LED esetén) milyen fényintenzitás különbséget okoz.
Nem látszik az első és az utolsó között sem, ég a nagypapa!

Ócska, rozsdás sínekből, kitérőkből álló pályára! (Még! Rövidesen bontjuk,nem hallgattam rád anno,megfizettük a tanuló pénzt.)
PW hajtás van a pályán 15V tápról, 20% kitöltésnél még nem mozdulnak meg a mozdonyok,de a világítás már működik,ha megszűnik a pwm, még legalább három percig világít a kocsi és persze semmi villogás nincs.
Ezek a ledek 2mA –nél kb. 2,7V nyitófesz.-űek (20db –ot kimértünk: min.2,691V ...max.2,785V), LM334-el és Schottky Graetz-cel vidáman elmennének 5V-ról. Csak 300HUF volt a 100db házhozszállítással, valószínű,hogy nem minőségi termék.

Csak egy kék dióda van belül, a tokozában lévő foszfort bombázza, az ad le fehér fényt.

Erről van szó, kifogyott a sebbenzin az itteni patikából és mégis van olyan hely a pályán, hogy nem akar az áram kijönni.
A ZPD5.1 500mW-os, összesen kb. 2 mA folyik be a LED-ekbe, ez úgy oszlik el, hogy nem látszik a fényerőváltozás.. Persze tisztségesebb lenne minden LED-el sorba egy ellenállás, de van szabad kapacitás a válogatásra 
Az árambevezetésről tudnál képet mutatni? Kösz. előre is.

Milyen freki volt a világítás?Nyilván a soros zavarszűrő induktivitás nem játszott,mennyire melegedtek a motorok a vasvesztességek miatt?

Javítom: kb. (5,1V-2,7V)/0,47k=5,1 mA folyik a LED-ekben, egyenletes eloszlás eseten 1-1mA jutna mindegyikre, ami természetesen nem áll fenn.

Rozsdára annyit ér a sebbenzin, mintha kis kölnis flaskával mennél erdőtűzet oltani. Hatékonyabb eszköz kell oda.
A sebbenzin oldószer (is) az igaz, de nem rozsdaoldó. Zsírra olajra szuper, de oxid ellen más kell.
Tudod - sárkány ellen sárkányfû

Hangfrekvenciás volt, nagyon primitiv push-pull oszcillátor volt, 2 Ge 4W-s tranyoval. A frekvencia ugy mozgott mint a falevél a szellöben. 2 darabbal volt némi tapasztalatom az egyik 6 kHz körül ment a másik meg 10 kHz körült. De a kapcsolásból itélve ez függött mindentöl, a feszültségtöl a melegtöl meg a beépített alkatrészektöl.

Nem akarom a tanitobácsi szerepét játszani, de némileg korrigálni kell az eszmefuttatásaid.
Tegyük fel 16V~ van a sinekben, ez kb 24Vpp -t jelent ( a LEDek a csucsfeszre is világitanak). Váltoáramrol volt szo nem DCC-röl!
Azaz 2V nyitofesznél 22V-t kell eltüntetned. Tegyük fel, hogy 10mA-t eszik egy LED, akkor az eldisszipált teljesitmény 22 x 0,01 = 220mW. Ez egy Z modellben a helyhiány miatt már lyukat égethet a kasztniban. A rajzon több LED van, akkoriban még 10-20 mA-t számoltunk 1-1 LEDre, azaz a 220mW-nak a többszöröse is elöfordulhatott, ami már a nagyobb modellekben is högutát okoz. Igy helyénvalo, hogy ellenállás helyett kondit használnak, mert az hö nélkül rontja a cos fi-t.....

A LED fényerejét igy nem tudod megmutatni, mert ahhoz a szemünk egy igen vacak müszer (ezért élvezzük a mozit, holott ott egyetlen kép sem mozdul meg.... ).

A különbséget csak ugy tudod megmutatni, ha folyamatosan és lassan csökkented a közös áramot, és meglátod, hogy mikor melyik LED alszik ki korábban.

Nem kell feltenni!


Olvass!

Mond csak kedves Sztovacsek barátom, s mindez mit változtat a lényegen?

Neked sokkal hosszabb olvasnivalod van már honapok ota...

Az 1000-es smirgli is elfogyott Füreden!

Úgy érted volt (van) modellvasút AC meghajtással?
300mW esetén egy 1206 hőszigetelőre rakva, vékony hozzávezetéssel pont olyan hőmérsékletű,hogy a vill. mérnökök jobb mutató úja tartósan elviseli, de a bal kis új nem, azaz 53C fok. A Z modell annnyira vékonyfalú?

Tanár úr, én készültem!

Bővebben: Link

Természetesen fotóztam és mutattam a jelölteknek, hogy nem mindent lát, ill. vesz észre az ember.
Teljesen egyformán indultak, ami érdekes, hogy a balról a második miért virít, pedig Ud szerint sorrendben vannak berakva.

Optóelektronika, na de hova tűnt Rákóczi fejedelem?

Van, és ez tévesztett meg egyeseket. Ugy hivják, hogy Märklin...
( az a rajz kimondottan M-re lett szabva).
Nemcsak a Z, de akár a TT meg a H0 is veszélyeztetve lehet ( van valahol egy kasztnim amibe a rizsszem izzo gyártott magának egy szellözönyilást pedig 16V-s lénye ellenére csak 6V-t kapott (2 volt sorbakötve).
Szoval ilyen fütötestekkel illik vigyázni, s ha lehet, kerülni kell öket. Sajnos nem mindig lehet, igy ha ellenállással kell csökkenteni az áramot és füt, akkor a közeli müanyagrészekre alufoliát ragasztok.
Amikor megtörtént az elsö digitalizálás, sorba jöttek az ilyen problémák. Mindenki boldog volt, hogy világit az állo vagon is, meg a mozdony is a mozdonyszinben, másnap meg jött a nagy sirás, hogy eggyel több dudor van a kasztnin meg hasonlok....késöbb ugyanez ismétlödött a hangdekoderes mozdonyokkal (H0), egész délután bömböltettük öket a domborodo virradatig..

A kompozit LED-knél sajnos ez nem mindig zárhato ki.
Már valahol irtam, hogy a 80-s években, ahol dolgoztam, a berendezésbe piros, zöld meg rengeteg sárga LED kellett. Az utobbiak ráadásul szögletes kivitelben egymás mellé rakva háttérvilágitást is végeztek. Egy egy ilyen részegységbe több tucat kellett. A gyárban egy egész osztály volt, ahol a lányok válogatták össze a LEDek 10 ezreiböl az egyforma szinüket és fényerüjeket, mert a távolkeleti beszállitó képtelen volt garantálni a szinárnyalatot meg a fényeröt. (A maradék meg ment a kukába, késöbb meg egy üzletlánc vette öket át. Nekem meg ma is van belölük, igaz már csak érdekesség képen, mert mai szemmel harmatgyönge a fényük.)
Csak 90-s évek elejére készült el az automata, ami képes volt kiválogatni ezeket a LED-eket meg a gyártok is javitottak a technologián igy egy sorozatban már nem igen voltak nagy eltérések.

Ajaj!! Remélem ezt kiskorúak nem olvasták!!
A lehető legrosszabb dolog amivel a sínt rozsdátlaníthatod az a csisz.papír.
Egyébként nem csak az eszközzel van baj. (Azzal is, van nagyon profi cucc hozzá)
Ha úgy döntesz, hogy adsz még pár szép évet az U profilos sínjeidnek, akkor sajnos nagyon valószínű, hogy fel kell szedned őket, mert a tökéletes áramátadás érdekében nem elegendő csak kívülről megtisztítani, hanem szét is kell szedni a vágányt.
Sokan hajlamosak például megfeledkezni az egyik leglényegesebb alkatrészről áramátadásilag. Ez az átvezető tüske. A tökéletes kontakthoz gyakorlatilag fémtisztának kell lennie össze rakás elött, de nem csak a tüskének, hanem a sínszálak belső felének is, ahol hozzáér a tüske, kvázi az áramátadás történik.
Ha nem alkalmatlan, és továbbra is kitartassz az U profilos sín mellett, akkor privátban küldenék egy jegyzetet a kalapprofilos sínek mélylélektanáról.

"Zaksón"...

De az eredeti kiinduló kérdés az az volt, hogy minek van soros kondi a Graetz előtt?
Az már csak utólag jött be a képbe, hogy a kolléga PWM hajtást használ, oda meg nem kell. Amúgy meg az a kapcsolás, hogy a Zener előtét ellenállása egy pufferelt Graetz-híd előtt van (sic!), az nálam kiérdemel egy akkora egyest, hogy kilóg az osztálynapló alján az elektrotechnika órán.

Igen, igen, igen!!!
OTT a két ponTT! Maximálisan igazad van!

Ugyan OFF méretű (Z) a kép, de az ötlet működik TT-ben is.
Az alapanyaga 0,05-ös bronz lemez.

N-es unokatestvéremet azzal kápráztattam el, hogy a 120-as kórteremben használnak fém perselyeket. Csíkos Mester megcsinálta neki a Halbikba a világítást, ő meg szív, mert túl feszes az áramszedő drót, ami a tengelyről szedi a delejt, és emiatt az ezekkel a kocsikkal kiadott vonatokat nem tudja közlekedtetni. Kettészedte a szerelvényt, mert egy mozdony nem bírta el a szabványos emelkedőn. Megmutattam Marcellnek az én félegyházijaimat, és elkezdett anyázni

OFF
((Csíkos: Forintos Marcellről van szó))
ON

Túl feszes a 0,4mm-es réz?

Nem kellett volNa inkább egy csipesszel megigazítani, ha már én eltúloztam a nyomóerőt?
Vagy esetleg szólni nekem, és visszahozni...

Ő nem mer hozzányúlni. A mozdonyai is mióta az övék, nem kente meg, mert fél szétszedni őket... Neked nem tudom miért nem szólt. De majd megigazítom én neki csipesszel (vagy megmondom neki hogy csinálja meg)

Modjuk a kerekek befogása szempontjából a Tillig halbik jobbak, mint a BRAWA N modellek. Eléggé szerencsétlen a BRAWA N-es forgóváza, ha áramszedést szeretnénk beleszkábálni. De ez itt OFF, maradjunk az 1:120-nál.

Egy kis OLVASMÁNY!

"rezgaras" kolléga az indexről...

Korábban irtál a led-ek letörési fesz.-éről. Volt a kezedben piros led, ami 30V alatt letört?

90-es évek elején a Papst és a DUAL városában húztam az igát „Lichtrufsysteme”-n, volt display-je, akkor már volt 20mcd/1mA led, 15mV-ra voltak egyformák.
Most itt is emberi intelligenciával rendelkező berendezések végzik a válogatást, legtöbbször az mondják: éhes vagyok!

Kb. két éve raktuk össze a roncsokat. Anno leköszörültem egy reszelőt, hogy a sínvégekbe is be tudjak nyúlni. Elég sok helyen összekötöttem a síneket, Váltógyártó művész úr fogójával is nyomkodom, aztán mégis van olyan hely, ez sztochasztikusan változik, ahol esik a feszültség, de a legnagyobb gond a kitérőkkel van, elsőrangú szervóhajtás váltja, polarizált, de csúnyán billegnek a kocsik, és csak azért nem siklanak ki percenként, mert mindegyikre raktam plusz 10-20g súlyt. Persze nem lehet „nagy” sebességgel hajtani, e tekintetben jól modellezzük a M.o.- i állapotokat.
A lélekbúvár jegyzetet megköszönöm.

Azt hiszem, félreérted. A goldcap-ot kell megvédeni, nem kaphat többet 5,5V-nál, az más kérdés, egyidejűleg a led-ek áramát is megfogja a Zener. Úgy-e nem kell tovább mondanom?
Majd radírozd le a tanári asztalt!
Te mennyire hajtod ki a ledeket és hányat raksz egy kocsiba?
(Kösz. az rugós fotót,erre még visszatérnék,ha lecseng a LED-es diskurzus.)

Marci, te szívatod a véneket !
A megadott kapcsolásban az időállandó: 10kohm * 100ufarad= 1sec eltekintve a R és a C szórásától.Ezzel a ledek váltogatva kb. 0.7sec-ig be ill. 0,7sec-ig ki vannak kapcsolva,azaz 1,4 sec a periódus idő.
Ez kétszer akkor kondenzátorral kb.2,8sec. A 10sec sehogy nem jön ki még inverz üzemű tranzisztorral sem, ne vigyél a sírba, mi van beépítve?
Alább látható az astabil multivibrátorok időzítésének képlete.
Látható, hogy a tápfesz függés nem igazán jelentős, ha táp fesz 5V felett van, 4.5V és 3V között sem változhat 20% -nál jobban.
Mivel már a szinuszt ismered, hamarosan jönnek az exponenciális függvények, akkor majd számold ki, hogyan és mennyit változik a periódus idő LED-del és a nélkül. Jó matekozást, jó áramkörözést, jó vonatozást!

A billegést okozhatja még a nem megfelelő keréktáv is. Tapasztalataim szerint már 0,5- 1 mm-es differencia is okozhat kisiklást, és/vagy koordinálatlan kocsimozgást a váltók felett. Főként a kéttengelyesek, és (nem tudom Neked milyen kocsijaid vannak) a gagyibb műanyag kerekű vagonoknál fordult elő nálam.

Volt, söt olyan is ami -5-7 V-n tette ezt. Ekkor változtattunk a berendezés kapcsolásán és a sorbakötött védödioda helyett a párhuzamos védödiodákra tértünk át.
( emiatt a régi forumon egyszer elég nagy vita volt, mert föleg a modellvasuton a párhuzamos védelem sokkal hatásosabb és megbizhatobb).

Már a kolléga mondta, hogy a mechanikus tisztitás ( reszelés, smirglizés) az utolso szög az U sinek koporsojába. Egyet tehetsz még, tisztességesen összeforrasztod a csatlakozásokat, a tetejére meg mindennap kiküldöd a PFT brigádot.

Naná hogy szivatom a véneket ((de itt úgyis mindenki 20 alatt van, kivéve Hubert kartárs, aki saját bevallása szerint is ezer éves. ))

Amúgy:
A kb 10 mp.nként villogó ledek (kb 20 mp periódusidő) nem vicc. Van benne:
- 2 db 1206-os smd led
- előtétjük egyenként 220R
- van 2 db 220uF-es puffer
- 2 db BC182-es tranyó
- és a báziskörben 2 db 10k-s ellenállás.

Képet és videót csak a legszükségesebb esetben küldök róla, ugyanis ellenkező esetben a hajatokat tépve rohantok világgá hogy én ezt nem NYÁKon csináltam meg.

Ezekkel az értékekkel ( amik nagyon szorhatnak, föleg a 220uF SMD) 3 Hz-t kellene kapnod.

De mégse annyi...
A kondi nem smd, csak és kizárólag a ledek.

Akkor valoszinüleg nem stimmelnek a fizika alaptörvényei .

Én azért lemérném ama 220uF kondikat meg a 10 kilos partizánokat, hogy valoban annyik-e, vagy megint valamelyik gyárban csak ilyen stemplijük volt amikor a kondikat gyártották......a folia meg mindent elbir...

Hogy mérjek le kondenzátor-kapacitást, ha csak egy szovjet áram-és feszültségmérő műszerem van?
A partizánokat még a tápegységgel talán le tudom mérni, utána Ohm-törvény

Éppen ezt használják ki egyesek..... Igy azt irnak az alkatrészre ami éppen az eszükbe jut ( igaz -20/+100% toleranciánál - elko - nem is annyira lényeges).


Amugy már kapni kb 20 dolcsiért egy univerzális alkatrész tesztert, ha kiváncsi vagy ilyen meg hasonlo meglepetésekre

http://www.banggood.com/New-12864-LCD-Graphic-Transistor-Tester-MOSPNPNPN-p-945468.html


Nem müködik egy ideje a Link gomb IOS környezetben

Köszönöm a kinevezést,de nem szeretnék úgy járni,hogy keresztre feszítenek,megdobálnak és megköpködnek !
Úgyhogy szeretnék megmaradni egyszerű modellkészítőnek,vagy
modellezőnek ...
A kérdéshez kapcsolódva,lesz remot szergej dolgozom rajta !

Win.8.1 alatt megy. Amúgy érdekes egy ketyere De most inkább terepasztalt építek, már bele is kezdtem. Majd ha picit meghízik a pénztárca, akkor meglátjuk, hogy beszerzem-e. Köszi!

1.Megméred, hogy az elemed tényleg 4,5V-os.
2.Sorba kapcsolod az elemet, a 10k-t és a műszert (természetes áramérő állásban). Ugye 0.45mA-t mérsz?
3.Párhuzamosan kötöd az elemet, a 10k-t, a 220u-t és a műszert (fesz.mérő állásban). Megjelölöd,hol van a 1,7V.
4.Leveszed a telepet és méred a másodperceket, ami alatt a mutató a 4,5V-ról lemegy 1,7V-re.
Ha ez 2,2sec akkor jó az elkóra írt érték.

Sziasztok,

Bocsánat, de azóta is küzdök a 4 Tillig váltómmal. Most jelenleg az elektromágneses zaj miatt (Tillig 83531/83532).

Ti mit szoktatok csinálni, hogy az elektromágneses váltóállítómű ne alakuljon rádióadóvá amikor automatikusan kikapcsolja magát?

(külön trafó, optikai leválasztással)

A mozdonyokban van zajszűrés, de ezekben semmi.

Én nem elektromágneseset használnék, hanem pl. a Conrad szervomotorját. Feleannyiba kerül tudomásom szerint, mint a Tillig elektromágneses vasdobója, és nincs zaja.

Tápegységről megyek, tehát a 4,5 V biztosan 4,5 V.
A 10k nem feltétlenül jó... 0,3mA-s méréshatáron mutat 0,6-ot a műszer, vagyis az átfolyó áram 0,06 mA. Tehát szerintem itt bukott meg a dolog

Ezzel nem fogsz tudni nagyon mit kezdeni - söt az ilyen zajokhoz jön majd a mozdonykerekek, vagonok szikrázása - szintén szürhetetlen. Szoval lesz még gond.
Csillagszerü huzalozás, jol megválasztott áramkörök ( pl. a TTL messze kerülendö) és kezelt bemenetek ( 10kOhm bemeneti impedancia elégtelen).

Van egy teszt szervóm otthon. Hogyan hozod le mechanikailag az áttétet a szervóig. Gondolom a szervo az asztal alatt van.

Van ugye a kar, amit a váltóvezérlő mozgat, mechanikailag hogyan lesz belőle húzás és tolás?