A kérdésem a következő:
A régi U profilos sínek egy tagos vagy három tagos toldók azok jók lehetnek szakaszolásra vagy érzékelésre hogy át haladt ott egy mozdony vagy szerelvény?
Esetleg ABC fékezéshez a fékezés elkezdésére?

Az ABC-hez kiszakaszolt több 10cm-es vágányszakasz kell, az nem pontszerű!

Egy igen jo szemléletes vasutmodellezöi biblia angolul tudoknak. Kb 450 oldal és ingyenes
merg biblia
Az A meg a B részt kell letölteni.
Végiglapoztam, le a kalappal a szerzöje elött; minden megvan az alapoktol kezdve a profi szintig - kb. 700 képpel és remek alapkapcsolásokkal.

Hali!
Az ABC fékezés nem így működik! Az egy egész vágányszakasz, amiben manipuláljuk a DCC sínjelet. Ha ezen a manipulált szakaszon tartózkodik a mozdony, akkor úgy fog viselkedni, ahogy a dekóder ABC programozását beállítottuk. Ha megszűnik a manipuláció a sínjelben, akkor meg visszaáll magától az eredeti parancsnak megfelelő üzemre. Tehát nem úgy működik, hogy kis szakaszon "klikk, bekattan valami" és úgy marad.
A BTTB klub honlapján van egy régi előadásom, meghallgatható, erről is szó van benne.

Tisztelt Tagok!
Segítségüket szeretném kérni.
Van egy kapcsoló ami vagy bekapcsolt állapotban, vagy kikapcsolt állapotban van. Azt szeretném, ha kikapcsolt állapotban egy piros led világítana, bekapcsolva pedig a piros kialudna és egy zöld led világítana. Relléim nincsenek, viszont van sok tranzisztorom (BC182). Ha lehet az egészet 3V vinné. A hobbielektronikán néztem és találtam is a tranzisztorok leírásánál 2 kapcsolást amiből egyet csináltam, de az nem működött sajnos. Ha valaki tudna nekem egy kapcsolási rajzot azt nagyon megköszönném.
Köszönettel Crista. Neur.

A feladat tul egyszerü, ( ha jol fogalmaztad meg).

Ime

Ha nem átkapcsolos a kapcsolod (SPDT) hanem csak egypolusu (SPST) és elfogadod a forditott szineket: - kikapcsolt = zöld, bekacsolt= piros, akkor meg igy lehet megoldani a feladatot:

Köszönöm a választ. Csak egypólusú a kapcsoló. Én egy régi Kessendorfban gyártott alakjelzőt használok és annál egy érintkező van ami vagy zárja az áramkört vagy nyitva van. A kérdésem a 2. megoldásnál, hogy miért aludna ki a zöld led mikor a piros világít. Nekem az kéne, hogy vagy a piros vagy a zöld, nem pedig egyszerre a kettő világítson. Szóval ha az érintkező nyitva, karos jelzőn megállj jel- a sínben nincs áram és a piros led ég. Ha a jelzőn szabad akkor az érintkező zárja az áramkört, sínben van áram és a zöld led ég.

Mert a piros nyitási feszültsége kb 1,5V a zöldé meg 2V felett van, igy ha a pirosat párhuzamosan kötöd a zölddel arra nem jut elég feszültség és igy nem is fog világitani. ( csak a piros).

Akkor probáld ki ezt:

A dioda valamilyen 1N400x
A tranzisztor valamilyen mezei NPN BC.... Tipus

Nem elég a két led csere, plusz a pirossal sorba egy vagy két dióda?

Igen,
Kb igy müködne:

A piros diodák 2 piros LED.

Köszönöm szépen a segítségeket! A hétvégén kipróbálom mindegyiket és majd megmondom melyik sikerült.

Sziasztok ! Meg nagyon kezdo vagyok ebben a terepasztal epitesben , es az lenne a kerdesem hogy a sinbe ( Piko-t akarok hasznalni ) hogy lehet majd bevezetni az aramot ? Csak ilyen "dilikört epitek,, . Ha jol tudom akkor szügségem lesz egy tápkábelra , egy Piko bevezeto csatlakozora ,es egy traffóra ,, Nem ?? Elore is koszonom a valaszokat

Így van, ezekre lesz szükséged.

Koszonom a valaszt !

Elkészült a Z-Elektronik kézikönyv 3. kiadása. Elolvasható, vagy letölthető
ide kattintva!

Csabeyq:
Én nem erre gondoltam. Pl. a BOR-t kezeled? Életfontosságú regiszterek kezelése?
Sajnos nem tudom közérthetőbben megfogalmazni, de talán ezen a topikon elmegy.
A közönséges permanens mágnesű egyenáramú motorban az armatúrán átfolyó áram hatására létrejövő és a permanens mágnes tere közötti kölcsönhatás mozgatja a forgó részt.
A kitérőt rángató szolenoid térereje egy vasban létrehozott indukció energiája által fejt ki erőhatást.
Ez a fő ok, nem a gördülési és a súrlódási ellenállások különbsége.
Rakj a vas végére erős mágnest. Na mi tapasztalsz?

Csíkos:
Akkor hol védenéd meg a gold cap-ot?
A Sprint Layout nem tud pl.45 fokban track-et húzni?

Hajrá Marci!
Mellékelve egy 250Hz-es, 50%-os PWM fet drain-jében lévő motor árama(felül) és feszültsége (alul), oszcilloszkópon nézve (200mA/div, 5V/div, 1ms/div állásokban).
A motor helyettesítő képe egy soros ellenállás + egy induktivitás + egy fesz. generátor (BEMF).
Látható, hogy a motor árama L/R időállandóval exponenciálisan emelkedik, kikapcsoláskor a szabadonfutó diódán nullára csökken az áram, a motoron tápfesz+Ud van, majd jött a sebességgel arányos BEMF miatti Utápfesz-Ubemf szakasz.
A kb. fűrész alakú áram átlag hajtja a motort. Nyilván ha kicsi a kitöltés, meg sem mozdul a mozdony,100%-nál mintha dc lenne. Ha nagy a PWM vivő, nincs elég idő, hogy kialakuljon a megmozduláshoz szükséges minimális áram.
Ha kicsi a PWM vivő (kb. 30Hz) szaggatottan megy. A két véghelyzet között a max. PWM vivőt a szerint kell megválasztani, hogy milyen finomságú felbontást akarsz csinálni illetve törekedni kell arra,hogy minél kisebb legyen. A motorok zenéjéről most nem írogatnék, mindenesetre megállás után (kb. 30% kitöltés) érdemes lekapcsolni, már a melegedés miatt is.
DCC-nél „könnyű” megoldani, hogy egy poti vagy kódadó a teljes forgatási tartományba dolgozzon. Ez egy uC-es analóg PWM-nél vezérlőn is megtehető, csak ugye minden mozdonyhoz kell egy kapcsoló.

A disszipációról.
A PWM a lineáris szabályzók (feszültség vagy soros ellenállás) vesztességét rakják át a motorra. A firkálmányon látszik, hogy ugyanolyan sebességnél (5V átlagfesz.) egy 100ohmos motor disszipációja 0.25W-ról 1W-ra nő, ha DC helyett 20V/25%-os PWM-ről jár.
Amit félre szoktak érteni: analóg módban a sínfesz. változtatása a nyomaték-fordulatszám függvényt (M=Mo(1- n/no) párhuzamosan tolja el, a soros ellenállás a függvény meredekségét módosítja, a PWM az utóbbinak felel meg.
A mozdonyon nincs mit tenni, nem cipelhet hűtőbordát, minimális alkatrészszámra kell törekedni, ezért muszáj pwm-t használni. Az asztali vezérlőben jobb egy „picit” módosított analóg fesz.szabályzó, ami eltér pl. egy LM317 szab.tápfesz. IC-vel megvalósítottnál. Persze egy nem szabályozott pwm-es szabályzót 555-ből vagy kontrollerből (tekerem a potit –változik a kitöltés) könnyebb összehányni mindenféle csoda fel- lefutásokkal oszt pl. intelligens áramkorlát nélkül. Ezekkel is az a baj, mint az FZ1-el, hogy növeled a kitöltést, bele dől az áram a motorba, aztán mégsem moccan meg, pedig legtöbbször elindul és most meg kell bökni.
Jó éjszakát gyerekek, szép álmokat!

Csabeszq:
Itt írogatnék, tekintettel
1. a villamos dolgokban kevésbé járatos modellező társakra, akik rosszul lennének.
2. a T.Moderátor a topikok tisztaságát illető javaslatára.

A szolenoidos kitérőt 16Veff/50Hz –re tervezték. Nyilván kisebb fesz.-en nem húz be, nagyon feleslegesen gyorsan és nagy erővel csattana.
Az induktivitása kb. 5mH (3mH és 10mH között, attól függően, hogy hol van a vasmag) ellenállása 20Ohm, így az L/R időállandó 250us, tehát nincs integrátor hatása, 1 sec alatt 100(!)-szor diszkrét lépésekben húzogatná a vasat, de kb. 100ms alatt átrepül. Az időállandóból következően a csúcsáram (22,6Vcsúcs/20Ohm) kb.1 A, de mivel a be-kikapcsolás véletlenszerű az 50Hz fázisához képest, van, amikor 0A-nál kapcsol ki, ekkor nincs is szikra. Mivel diódát(kat) nem lehet alkalmazni, varisztorral lehet/kell az induktivitás tárolt energiáját elnyeletni és szikrát elkerülni.
(Az max. húzóerő nem akkor van, amikor a vas a közép felé közeledik, hanem amikor kb. 2/3-ra van a középtől.)
Két ilyen kitérőnk van, a kapcs. rajz szerinti Móricka á.k-val hajtjuk. Kb.300ms –ig húz, a belső kapcsolókat nem használjuk, mert volt olyan, amelyiken az áram egyszerűen nem akart üzembiztosan átfolyni pedig fohászkodtam, ráolvastam és csiszolgattam, hajlítgattam is,
telenyomtam Electrolube-val. Négy tekercsből három berántaná 12DC-ről, a negyediknek kellene kb. 18VDC.

Ha 20V DC-ről járatod és 1A áram folyik 100ms-ig a 20Ohm-on, ez 2Wsec energiát jelent, ami ugyan annyi, mint pl. 0.5A 400ms-ig és ilyenkor még sem mozdul meg. (Ezért etwg hasonlata picit sántít, persze nem a mechanika-villamos analógia miatt, hanem hogy az általa hozott
példában a helyzeti energiák különböznek.) Minden kikapcsoláskor szikrázik, szemben az 50Hs meghajtással. Itt is igaz, ha kicsi a fesz., ha belefeketedsz sem tudod átlökni.
Az 1N4148 (DO-35 tokozás!) 4A-ét emlegeted és 0603 vagy 0805 smd-t használsz, ezeknek nézd meg a „Peak Forward Surge Current-jét, ráadásul ne az @T=1us”-ost, hanem az @T=1ms-ost. (Egyébként a dióda jobb rögtön a tekercsen, ha már szétszeded és nem a külső meghajtón, ahogy ezt korábban ecseteltem.)
A tárolós szkóp árához rakj egy 0-t, azért már kapnál olyat, amivel a tüskéket meg tudnád nézni, de 1:100 fejet is vegyél, mert egy 15p-es fejjel nem sokra mész, és azzal is trükkösen kell mérni, ha a tekercs szabadon van. Egyébként 2 (azaz kettő!) V-ről járatva egy IRF2807 drain-jébe (nyilván flyback dióda nélkül) kötött kitérőt, 70V/100ns-os a tüske utána leng a szórt + FET kapacitással alkotott rezgőkőr, nagyobb fesz.-nél kb.80V-nél letörik. Egy bipolár tranzisztor belepusztulhat a „secondry beakdown” miatt.
Neked a dióda kiválasztásához elég megnézni, milyen fesz.-en működnek biztosan a szolenoidjaid és lemérni az ellenállásukat.
A zajjal pedig együtt kell élni. Én hánytam a borsót a falra, hogy mire kell vigyázni, de fogsz még sírni, persze kívánom, hogy ne legyen igazam.
Kirakhatnád a kapcsolásodat, hadd okuljunk.
Végül miket is tanultunk Édesanyáddal:

Bővebben:solenoid force

rezgőkör

Köszi, hogy leírtad. Az adatok hellyel-közzel stimmelnek, bár az ellenállás nálam 13 ohm körül mozog.

Viszont meglepett, hogy 20 V-on járatod, mert nálam 11-12V között lehet a táp csúcsáram mellett. Gondolom emelnem kell a feszültséget, mert lehet, hogy ezért reked meg néha félúton.

A többit, amit írtál még átnézem.

Kapcsolást csatolni fogom.

Szívesen.
Azt írtam: „Ha 20VDC-ról ... stb.”, hogy kerek számok jöjjenek ki, de a valóságot jól közelítsék és értsd a mondandómat.Váltóról nyomatjuk, csak kíváncsiságból lemértem, hogy DC-n miként viselkednének.
Naná, mi a fészkes franc fogná meg? Szöget vertek a közepére vagy be költöztek a haramiák?

A következőt tedd. Kihagyod a kapcsolókat, sorba kötöd a tekercseket, és a csomópontra rárakod a tápfesz egyik pontját. Ha ott vannak a diódák,a polaritásra vigyázni kell.
A másik pólussal ráböksz az egyik szabadon hagyott tekercsvégre, majd a másikra. Átlagos embernél egy bökés minimális ideje kb. 100ms ,(ha hegedültél vagy zongoráztál, le tudod vinni 50ms-re,) az időtartomány a másik irányban a végtelen felé tart, de csak a tekercs leégéséig érdemes próbálkozni.
Ha nem ugri-bugrizik, növeled a bökés idejét max.300ms-re, ha ekkor sem megy, növeled a tápfeszt . Szukcesszív approximációval megkeresed, (na jó, megkegyelmezek), több-kevesebb, mondjuk a húszadik próbálkozás után meg is van, hol lehet üzembiztosan járatni. Törekedni kell, hogy minél rövidebb ideig kelljen bökni, de a tápfesz.-t ne vidd 1000000V fölé. Egy–egy bökés közt tarts mondjuk 20sec szünetet, hogy le tudjon hűlni a tekercs.

Ha ez meg van, akkor folytathatjuk.
(Az „állito.jpg” nem NYÁK rajz,csak egy életlen fotó.)

Csatolom a kapcsolási rajzot.

Néhány szó róla (8 váltót támogat):

- a SWITCH1A-SWITCH1B kimenetek az 1. váltó kimenetei (egyenes/kitér) fogalmam sincs melyik melyik
- a váltókat IRF9Z34-gyel kapcsolom
- a SWITCH1_SENSE az 1. váltó érzékelése, úgy működik, hogy pár 10 mA-t ráraksz az egyenesre és ha kinyit az opto, akkor görbe állásban van
- A DCC vonalat nem használom
- a LAMP vonal elvileg a külső világítást kapcsolta volna, történeti oka van, hogy ott maradt, semmi köze a váltóvezérlőhöz és szerintem sosem fogom használni
- a CAPACITOR_IS_FULL vonal mondja meg, hogy feltöltődtünk-e, az 56 ohm-os töltő ellenállással párhuzamosan van kötve egy opto + 470 ohm, amikor kikapcsol, akkor VDD-1.0V körül vagyunk
- a CAPACITOR_IS_UNDER_VDD-6V megmondja, hogy a kapacitás VDD - 6V alá került-e, semmire nem használom
- az IS_SWITCHING mondja meg, hogy befejeződött-e a váltás, 3 dióda van sorosan kötve, vele párhuzamosan 100 ohm + opto, azzal párhuzamosan 100 ohm. Amikor rendesen folyik áram, akkor az opto bekapcsol, amint, a végállást eléri, akkor nullára esik vissza
- a központtal I2C hálózattal kapcsolom össze, az IRQ vonallal jelzem, ha a váltóállás megváltozik. RJ45-ös csatlakozót használok (ethernet), mert ahhoz van krimpelő fogóm, árnyékolt UTP kábellel (10 cm-re van max)
- optikai leválasztás van mindenhol, nem csak a táp, de a földek sincsenek összekötve

Igy néz ki a kondenzátoros meghajtás. A képeken a kapcsolokat a te elektronikád helyettesiti.
http://www.heathcote-electronics.co.uk/cdu.html

Ez nem kapcsolási rajz, ez egy gépi úton előállított MACSKAKAPARÁS.
Vezetékek lokális maximuma, tápfesz.-ek,földek végighúzása jelölés helyett, szükségtelenül sok törés a huzalozásban, busz rendszer mellőzése, a vonalvastagságok, betűméretek nincsenek felparaméterezve a rajzoló sw-ben, A4-s lapon a uc lábkiosztása sem látható, stb., kész emberiség elleni bűntett! Tudsz még valami trükköt, hogy nehéz legyen olvasni a rajzot? Az írás a lélek tükre, egy kapcs.rajz meg pláne.

Tegyük fel a tápfesz. 16VDC, számold ki, hogy 22000 uF esetén a 16 Ohm mennyi idő csökkenti a tekercsre jutó fesz.-t 10%-kal és rögtön megérted baj forrását. 16Ohm-mal sütöd, 56Ohmmal töltöd a kondenzátort. Gondold át, kell az ellenállás? Három soros diódán eldobsz 2V-t.Miért?
Nem „pár 10mA-t raksz az egyenesre”, hanem csak kb. 5-t. Látod az okát?
Az 1N4148 előbb-utóbb elpattan, nem az számít, hogy 100V-t bír záróirányba, hiszen a tápfesz 10V környéki, hanem a nyitóírányú max. áram és a disszipáció ill. a termikus ellenállás.
Egy penészt! A zaj megkerüli az optot, nem annak a kimenete-bemenete közötti 0.5pF számít.
Summa summárum: elfelejted a visszaolvasásokat, veszel egy 1,5A- tápot, az sw-be gondoskodsz arról, hogy a kitérők egymás után, kb.300ms késéssel kapcsolódjanak. Ha egyszerre akarod kapcsolni őket, ahány kitérő annyi CDU. Optók eldobva, n csatornás fet-ek, a kommunikáció izolált I2C-vel.
Ugye nem akarod azt sugalni, hogy se bootloadert se JTAG-et nem használsz a debugoláshoz/égetéshez és csak hiányos a rajz?
Miért választottad az I2C-s a kommunikációt és nem pl. az RS232-t?

Beugrott, említetted, hogy a teljes rendszer I2C-s lesz. Itt ugyan 10cm-s a kábel, de nem erre csatlakozik a többi cucc is?
Itt egy visszajelzős valami opto temető nélkül. Ha a kitérőben benne van a flyback dióda, akkor az itt felesleges.
Lemaradt néhány smiley, remélem veszed a lapot,nincs harag.

Tudod én informatikus vagyok és a legelső rajz amit életemben csináltam ez volt. Nem feltétlen sikertörténet, de egyetemen ilyet még nem tanultunk.

JTAG-et nem használok, mert szerintem felesleges. Az Atmega328P nem támogatja, az Atmega16-okból meg kevés van. Azzal kezdtem, hogy tiltottam rajtuk a JTAG-et. Szerintem nem éri meg pénzt fektetni bele, de aki használja, tegye.

Használok I2C-t, UART-ot és SPI-t is. Ezek a chipek mindenből egyet tartalmaznak. A különböző alhálózatokat így oldom meg. Ami az I2C mellett szól, az a hardver késleltetés. Nem győztem az SPI, UART és egyéb protokollokkal szívni, hogy garantált válaszidőm legyen. Egy elnyújtott interrupt és a 115200 baudnak lőttek. Nem beszélve arról, hogy valahogy fogadni is kellene, hát ugye hatalmas pufferekkel. Az I2C buszon nincsenek garantált válaszidők, amikor a programnak van kapacitása, válaszol a kérésre, addig meg fogja a buszt.

Valóban 16V-on működik, amit könnyen 19V-ra tudnék kötni. A 3 dióda szerintem 3V-ot fogyaszt, gondolj bele, 1A közelében még az 1V nyitófeszültség is mérsékelten optimista becslés.

Az 56 ohmos töltés nem oszt, nem szoroz váltásnál, ha elég türelmes lennék, akár 2kohm-ot is betehetnék. Ez a váltóvédelem. Egyszer próbáltam ki alacsonyabb ellenállást, meg is olvadt az egyik váltó. Hardver váltóvédelem, kb. 2 másodpercenként enged egy kapcsolást. Ettől nem melegszik semmi.

Elolvastam a Tillig speckót, 14-16VAC-t írnak. Ennek örömére megemeltem a feszültséget 19 VDC-re.

Az áramkör egy hardverhiba miatt 18V fölé nem is tud töltődni (az 56 ohmból 50-et kellett csinálni, hogy a 18V-ot elérjük). Ebből ha 3V-t levonunk a diódák miatt, 15 VDC-t kapunk.

Jelenleg mind a 4 váltó pöccre jár 15 VDC-vel. A probléma megoldódott.

Az 1N4148 kérdés nyitva maradt. Meglátjuk, hogy meddig bírják.

Van Mercedesed és Trabantod, melyikkel gyorsabb, kényelmesebb, biztonságosabb célba jutni?
A JTAG 2,000.- Ft –t megér, ha nincs kedved 300.- Ft-ből összedobni. A fejlesztéshez debug opcióval bíró kontrollert érdemes választani, ha nincs abszolút biztos, belőtt forrásod, főleg ha asm-ben nyomod.
Újacskádból szopogatsz az 1N5104-el kapcsolatban, Schottky egyenlet,dopolás,stb de legalább írás előtt átfutnád
Bővebben:Az (el)átkozott adatlapot. 3.ábra.

Persze, hogy elolvadt a csévetest, behúzni nem tudta a vasmagot, az energia felhalmozódott és hővé vált. Nem is kell áram korlát, ha beállítod a bökés max. idejét.
Az optó temetőt egy mérnök-üzletkötő dumálta rád? Ezek galvanikus elválasztásra lettek kitalálva, a tekercsek a uC-hez vannak kötve, nincs földhurok,tápfesz különbségek etc és a saját tapasztalatod mutatja, hogy RF zaj ellen halottnak a csók.
Azt hogy gondoltad, hogy a két végállás kapcsoló közül csak az egyiket figyeled?
Szerencsénk, hogy nem igazi vasúti biz.ber.-t fejlesztesz,ezt komolyan gondolom.

Ami az optót illeti, egy másik hozzászóló beszélt rá, hogy le kell a mikrokontrollerekről választani az induktív elemeket. Ezt megcsináltam. Most így marad egy darabig, mert előre megyünk, nem körbe-körbe. Ártani nem árt.

Az 1N4148-as problémátokat továbbra sem értem. Azt írtad, hogy az L 10mH a szolenoidon. Ezt tegyük fel, hogy igaz. Az L/R arány 13 ohm esetén 0.8 ms. Ennyi idő alatt csökken az áram 37%-ra 1.2A-ről. Adatlap szerint bírnia kell az 1N4148-nak 1ms-ig az 1A-t. Jelenleg a helyzet az, hogy megvárom, míg elszállnak és ha igen, akkor újratervezés.

Ami a macskakaparást illeti, újra megrajzolom a sémát. Itt számítanék majd a segítségedre, mert tényleg nagyon ocsmány lett. Sok értékes infót adtál, hogy hogyan ne szívassam szét magamat.

Újrarajzoltam a sémát, ha van észrevételed, érdekel.

Valamivel jobb a rajzod mint a régi, de még mindig elvész benne a lényeg.

Legalább egy váltoállitás érdemes megrajzolni, mert ki a fene fogja böngészni, hogy melyik kimenet mit is jelent.

Rajzolj meg egy komplett váltot, hogyan kapcsolod, hogyan jelzed vissza, mert ez a lényeg most.

Sokkal-sokkal jobb és szebb! Ne húzz vezetéket át szövegen, a JTAG-nál és a „switcher”-ek optó-tranzisztorai földjénél is el lehet kerülni a töréseket. Több oldalas rajzot érdemes csinálni, mert ezen a szövegeket A4-en 1200dpi-vel kinyomtatva is csak 4.5 dioptriával tudtam elolvasni.

Ha ott a JTAG, nem gond kimérni szkóp nélkül sem a szolenoidok meghúzásához szükséges időt.

Az 1N4148-nál a lábas jószág adatlapját idézed, 0603-at vagy 0805-öt építettél be a kitérőkbe, azok adatlapján mi vagyon írva?
II.Ramszesz (i.e.1302-1213) 3. posztulátuma szerint ott pusztul el egy határparaméterek közelében járatott alkatrész, ahol a legnehezebb kicserélni azokat.

Megismételem a kérdésemet: azt hogy gondoltad, hogy a két végállás kapcsoló közül csak az egyiket figyeled?

Majd beépítem az észrevételeiteket a rajzba, jelenleg programozással foglalkozom.

Két végállás közül csak egyet figyelek. Azt gondoltam tervezésnél, hogy ha nem A, akkor B. Nos ez sajnos nem feltétlen igaz. Ha újra gyártanám a panelt, másképpen csinálnám.

Ami az 1N4148-at illeti: megértem, hogy vannak vele kapcsolatban fenntartásaid. Viszont amit a környezetemben megfigyeltem: az embereket kb. 0%-ban érdekli, hogy túlterheled-e az 1N4148-at, vagy sem.

Bemutattam a haveroknak, hogy képes a terepasztalon két vonat egymást követve körbe-körbe menni és kb. nulla érdeklődés volt iránta. Habár technikailag érdekes, hogy analóg vonatoknál ez hogyan megy, az érdeklődés jóformán nulla volt az átlag ember számára. Megszokták, hogy mások megoldják helyettük, még csak kérdés sem merült fel, hogy hogyan lehetséges mindez.

Ahhoz, hogy valami érdeklődés legyen, kizárólag a látvány a fontos. Vonat, kocsik, előzgetik egymást,... Az, hogy hogyan oldod meg, valljuk be lényegtelen.

Össze lehet kötni a kocsikat cérnával, hogy ne kapcsoljon szét és a terepet ki is lehet egyengetni, hogy ne rázza szét a vonatot. Hidd el, a mai világ a látványra gyúr, a stabilitás senkit nem érdekel. Ezért változtattam a programozási stíluson is. Lerakod a két vonatot A-B pontokra elindítod, megy, mindenkinek tetszik. Az pedig senkit nem érdekel, hogy B és C pontokból is megy-e, vagy hogy milyen megoldást használsz belül.

Ez a mai világ. Minthogy az idő véges és nem tudok reggeltől-estig ezzel foglalkozni, ezért kizárólag a látványos dolgokkal foglalkozom. A látvány elkészítése 20% időben, az hogy értelmesen, normálisan és stabilan menjen 80%.

A gáz ugye az, hogy manapság a 80%-ra senki sem kíváncsi.

Pontosan ezért irtam régebben, hogy rossz uton jársz. A vasutmodellnek a valoságot kellene leképeznie. A tied meg a jövöröl szol, amit még sok vasutas sem ismer (ETCS-L2,3). Az általános nézö azt még felfogja, hogy a tilto jelzönél megáll a vonat majd "ki tudja" miért megváltozik a jelzö, amire a vonat elindul. Ettöl bonyolultabb következményeket már csak a nagyon beavatottak kis csoportja tudna értékelni, ha esetleg eljut a terepasztalodra.
Neked sajnos hiányoznak a vasut müködésének alapjai, igy valami elképzelt dolgot ( csak a te fejedben létezik) probálsz megvalositani. Ez vezérléstechnikai szempontbol nem rossz, csak a valoság nem ez, azaz senki nem tudja hozzáilleszteni a saját tapasztalataihoz, igy ne is várj tul nagy tapsot a munkád eredményéért.
(A vonat a nyilt pályán ma még nem lassit, ha elötte egy lassabb vonat mozog, hanem az elöirt sebességgel megy az elsö tilto jelzöig s ott megáll és megvárja amire felszabadul a pálya - ez a legnagyobb baja a te vezérlésednek).

A jelzők hiánya komoly baj. És nem az elektronikai megvalósítás a problémás, hanem a fizikai kivitelezés.

Igazából gumi jelző lenne az ideális, amibe ha beleütöd a kezed, akkor nem eltörik, hanem kivédi az ütést. Elég sokat gondolkoztam a dolgon, jelenleg nem ismerek olyan megoldást, ami kivitelezhető lenne.

A két 3.5 és 6 éves gyermek számára a ma kapható jelzők élettartama kb. 5 perc. A régi TT-s vasjelzők tovább bírták volna, de ott meg a gyermeket félteném.

A műanyag eltörik, de a gyermek megmarad. A fém durva sérüléseket okozhat a gyermeknek, de nem törik el.

Még azt lehetne, hogy a földre szerelem a jelzőket, oszlop nélkül, de az másik ország, Magyarországon a jelzők oszlopon vannak, nem úgy, mint a tolató lámpák (kék-fehér), ami a földön van.

Elvben Mo-n sem tiltja semmi a törpe jelzök használatát - mégha nem is szokás ( talán a vandáloktol féltik).
A te esetedben ez azonban teljesen másodlagos kérdés, messze vagy még az élethü pályától igy nyugodtan szerelhetnél szines LED-ket a pálya mellé a földbe. A lényeg nálad a müködésen illetve annak a bemutatásán van.

A Fuggerth egyébként tönkrement? Sehol sem látom a termékeiket, mindenütt kifutó darabként szerepelnek.

Legalábbis a MÁV jelzők.

Azt én honnan tudjam?

Te TT-zel, nem?
Ahhoz egy kicsit túlméretesek a Fuggerth jelzők. Van a műhelyben TT-s, ha érdekes.

Ha tudsz linket küldeni érdekel.

Jelenleg az ebay-ről rendeltem egy csomaggal, de ez még a piackutatási fázis.
Ez törpe jelző, 3mm-es LED-ekből, 1.7cm magas.

Ha ez a csikos-muhely, akkor a TT jelző érdekelhet.

Viszont nem találtam 3 lámpásat köztük. Három és négylámpásra lenne szükségem, emellett ismétlő jelző sem ártana fehér leddel.

Lehet, hogy meglep az előző kép, de
- vagy legyen a jelző erős, jó minőségű és tartós
- vagy baromi olcsó, amit kivágsz és újat raksz a helyére

Ezért érdekel a szép és a gagyi is egyszerre.

Ilyesmi törpe jelzőket a csehek és a szlovákok használnak, pár helyen láttsm ilyet telepítve. Bár ez eléggé játék kategóriásnak tűnik így elsőre, arra, amire neked kell, szerintem tökéletes lesz. És még a gyerekek is biztonságban vannak

Ha rákaTTintasz a nick nevemre, akkor sok minden kiderül ám..

Igen, én vagyok a csíkos-műhely. Raktáron jelenleg 2db 4+1 fényű TT-s MÁV jelző van, rendelésre szokoTT lenni, 1-2 hét az átfutás. Többit e-mailben folytassuk, ha kérhetem, és ezzel majd a moderátorunk is lelkesen egyet fog érteni...

Hello

Van egy ZF 5-tel vezérelt "asztalom", és most próba képen rátettem 3 db mozdonyt, hogy hogyan viselkednek így.

Nos a Csíkos műhely javításon átesett V63-om aszt hiszem a vitrin örök része lesz, ez van én hibáztam a Piko alappal.
Bár a Piko Taurus a Tran dekóderrel szépen fut.
A szintén Csíkos javításon átesett Roco Ludmilla szépen fut a Br 285-el együtt.
A gondom a régi (új motorral)Nohabommal van, mert ha ő a 3. mozdony nem mozdul addig amíg a másik kettő mozgásban van. Ha mozog és megindítok egy 3.-at megáll.
Amper ingadozást nem láttam közben.
Mi lehet ez?