Digitális zsebteleppel...

Visszatérve a BRAWA-ra: az egy régi E42 modell (mai változatai már LED-sek), akkoriban az volt a módi, hogy 3V-os izzócskákat pakoltak be a lámpákba. Ilyen volt a BR65.10 gőzösük is (mellesleg fényévekkel lemaradva technológiában a kortárs Gützold modelltől). Ennek az volt az előnye, hogy kis vontatási feszültségnél analógban már szépen világított a mozdony. Ehhez az E42-be egy előtét ellenállást tettek be, ez fűti el a felesleges feszt az izzók elől, a BR65.10-ben meg egy jókora tranzisztoros áramgenerátor van beépítve. (Gützold: ott egy izzó van sorbakötve a LED-kel.) Ez csak akkor okoz nagy galibát, ha tartósan DCC-ben járatjuk a modellt, nem dimmereljük le a világítást és/vagy 16V feletti sínfeszültséggel dolgozunk. A belinkelt hírdetésben szereplő modellnél szerintem ez tette be a kaput szegénynek. Nem tudom, van-e kaszni a BRAWA-nál, de a gyár alkatrész árai nincsnek elszállva, aki egy ilyen modellt olcsón megcsíp, annak jó eséllyel egy új modell ára alatt lesz egy nagyon szép "Holzrollere", ami fényévekkel szebb, és jobb, mint egy új PIKO.

KATO EF510, H0 modell, Made in Japan.

Nagyon szép kis masina, a japán vasút villanygépe. Belül elektronikailag viszont kb. a '70-es évek végének, hajdani NDK-s modelljeinek felel meg. Most izzadok vele, dekodert kell beleműteni, de ehhez szét kell szedni mindkét szélső forgóvázát, ugyanis kétmotoros a "lelkem", és a forgóvázon belül van elektromosan összekötve a motor az áramszedéssel. Még jó, hogy a középső forgóváz nem hajtott...

Úgy látszik a japánok elfelejtették az elektronika szakmát. Nem az első csalódásom a KATO-val kapcsolatban...

Sikerült szétszedni, egyszerűbb, mint gondoltam. DE!
Ebben a H0 modellben a forgóvázakban egy-egy nagyon-nagyon apró, 12V-os motorokcska van beszerelve! Ez nem sokkal nagyobb, mint egy Z motorka! Na most erre ráküldeni egy 16-18V-nál nagyobb DCC sínfeszültséget, az egyenlő a motorkák halálával. És akkor szó szerint: süthetjük a modellt. Tessék szíves lenni Arnold Hübsch kolléga szavait komolyan venni:

Azok bizonyára Tenshodo alvázak ( változatlanok kb 1976 ota). Annak idején én is vettem kettöt, a mai napig a dobozukban vannak - másra ugyanis nem jok! Kicsi a motor nagy a fordulatszám és harmatgyönge a nyomatéka.
Igaz amikor Tenshodo ezt kiötlötte a DCC-röl még hallani sem lehetett és konkurencia közel 10x nagyobb alkatrészekkel dolgozott.
( a Tenshodo gyárnak kb annyi köze van az elektronikához mint egy kongoi bushmannak az ürrepüléshez. A KATO meg az utobbi idöben hozott anyagbol dolgozik....)
Ök tették ama höstettet is ( sok nyugati modellujságban a mennyekbe dicsért agymenést), hogy egy 12 tengelyes motorvonatban összesen 2 tengelyt hajtottak meg ( valoszinü egy ilyen alvázzal)....

Tépem a hajam az elektormos részétől...

Pihenés képpen utána néztem a modellnek, mert valami nagyon gyanússá vált.
Nos, a Wikipédia szerint a japán EF510-es gép cca. 20m hosszú, és 1000mm-es nyomtávú.
A műhelyben mellé került most két Taurus, egy ROCO és egy JC modell, ezek eltörpülnek a KATO modellje mellett. Pedig ugye mindhárom H0, és 1:87. Magyarul, a KATO modellje durván nagy!

Na ennyit a japánokról...

Ezen ne csodálkozz, ha a KATO modell eredetije 1000mm nyomtávu. Akkor a modell ( ami ugye 16,5mm-s nyomtávon döcög) a mérete nem 1:87, hanem ugy 1:70 körüli.... ( hiszen hivatalosan Sm vagy Oe - nek kellene lennie.. )

Ha jól sejtem ez a fajta hajtás van aLaTTa mint a videóban:
Bővebben: Link

Furcsamód anno elég sok helyen dicsérték, igaz ez már digit előkészÍtett gép.

Jó reggelt Mester!! Ezt a méret problémát évekkel ezelőtt az akkor még általad látogatott "Index-Teherkocsi" fórumban jeleztem. Japánoknál a normál nyomtávnak az 1067mm számít. a mi Európaink már szélesnek. Amúgy köszi mindkettőtöknek a motorokkal kapcsolatos információt, jelzem tovább a Játékudvarnak, mert egy pár darab Japán modellt vittek be hozzájuk.

Nekem egy pár ilyen hentereg már évtizedek ota valamelyik fiok végén.
Az ötlet nagyon jo, mert még a tengelytávot is lehet változtatni, de ez minden. Sem az ereje, sem a sebessége nem jo.... Digitalizálni meg nem lehet (könnyen).
A KATO mozdony egy kicsit modernebb konstrukcio, de a filmböl nem derül ki, hogy hogyan lehet azt a mozdonyt digitalizálni, ha az alvázakat csak igy egyszerüen ki lehet kattintani a mozdony alol.
A digitalizáláshoz ugyanis meg kell szüntetni az áram folyását az alvázon belül, azaz 4 kábelnek kell mennie minden alvázbol a keretbe ( a dekodérhez) - ami összesen 8 huzal - nem éppen leányálom még H0-ban sem! És ezt a modellezönek kell megoldania, arrol nem is beszélve, hogy melyik dekodér tud 2 motort kezelni?
Ennyit a szakavatott dicséretekröl.
Amugy a KATO minöségröl a film is sokat árul el - egy kezdö videos is jobb filmet tudna csinálni ( mint ahogy már ezen a forumon is tapasztaltuk).

Igaz, de a dobozára szépen rá van írva, hogy "H0, 1:87".

Japánban ez a H0, hiszen vonataik jelentös része 1067mm-s nyomtávon fut, azaz ott az a normál nyomtáv, és H0.
Az amcsi mozdonyok is joval nagyobbak mint europai testvéreik (nemcsak hosszban) és mégis ráirják, hogy H0, söt azt is hogy 1:87,1 méret.

Azután igy néznek ki:

Fiúk! Ez a DCC téma, nem?

De igen, BOCS!

Amiért szóltam róla, az az: hogy eléggé nehezen lehet csak digitálissá építeni a KATO ezen modelljét (meg még sajnos sok más KATO-t is!). Egy régi, szintén kétmotoros PIKO E11, vagy E44 ezekhez képet gyerekjáték, még azok is átgondoltabbak elektromos téren.

NYLON, vagyis: Now Yours, Lasy Old Nipps!

Semmi gond. (Csak a beszélgetés kezdett elmenni a japánok méretarány-problémái felé, ezért jeleztem, hogy kissé eltértetek az eredeti "fősodortól"...)

Azzal kezdtük, hogy mennyire hátrány az adott esetben az önjáro forgováz egy modell alatt. A többi már csak sallang, de azért érdekes lehet, mert többen vesznek japán jármüveket....

Az amcsi modellek azért nagyobbak az Európaiaknál, mert a mozdonyok tényleg nagyobbak.

Van nálam egy régi ROCO BR01-es Valahol itt a Hobbivasúton egy olvtárs már kérdezte ezzel a tipussal kapcsolatban, hogyan lehet a motort elszigetelni a szerkocsi vázától, hogy digizni lehessen,

Nos ez a példány azért van itt, hogy visszaállítsam gyári állapotba. Most építeném vissza a motort... Nos, a kolléga megoldotta a motor elszigetelését a váztól a következő képpen: egy miniflex-szel elvágta a motor lemez köpenyét a kefetartónál, majd valami trutyival megpróbálta szigetelten összeragasztani...

Most nem tudom áttölteni a fényképet ide, mert a nagyobbik fiam "lenyúlta" a laptopomat, de holnap felteszem a képet.

Úgy jártam, mint az egyszeri paraszt bácsi, akit a mezőgazdasági pilóta elvitt egy körre: "erre azért nem számítottam..."

A japanok is ( ráadásul azok 1067 mm-n futnak (kivéve az ujabb gyorsvasutakat).

Nna kérem!
Azt hiszem ehhez nem kell kommentár...

Mi a baj ezzel? Az a kis vágás?

Dehogyis, nézd meg, milyen karcos az asztallap, hát lehet azon szerelni?

Ja, hát az én szemem már nem a régi! Addig el sem láttam! De egy asztallapcsere már tényleg ráférne!

Mi tartja össze most a motort????

Mgenyugtatnék minden aggódót, hogy a képen nem az asztal lapja látszik, hanem egy laminált padlólap darabja, hogy ne magát az astalt faragjam szét a két balkezemmel...

Szabadon választott:
- Atya,
- Fiú,
- Szent lélek

Sziasztok! Még új vagyok, most regisztráltam, de már volna is egy kérdésem. Nemrég vettem a fiamnak egy digitális kezdő szettet, amiben egy kicsit régebbi kézivezérlő van. Pontosabban a típusa Piko Digi 1. Minden funkcióját megismertük, de egy dologgal nem vagyok tisztában! Vettem egy gyárilag beleszerelt hangdekóderes vonatot is hozzá, de elég hangos mikor üzemel. Mivel nem volt még "hangos vonatunk, így a kérdésem az, hogy a hangerőt lehet-e szabályozni a távirányítóval, vagy sem? Egyáltalán lehet-e a hangerőt állítani a beépített hangdekóderen, vagy sem? Nagyobb helységben valószínű, hogy a hang nem annyira zavaró, de egy kisebb szobában a dízel visító hangja, enyhén bosszantó tud lenni. Tudom, ki lehet kapcsolni teljesen a hangot, de nekem inkább a hangerő csökkentése lenne jó! Bocsánat, ha buta a kérdésem, de fogalmam sincs még az ilyen hangos vonatokról! Köszönöm, ha válaszoltok !

A hangdekóderes topicban válaszoltam.

Igen, köszi, utólag találtam arra a topicra, és oda is bemásoltam..

Amikor átvitték a TEE szerelvényt a Nagy Vízen túlra, érdekes összeállítás lett belőle.

Rivarossi tulajdonosoknak van egy nem túl jó hírem.

Vannak olyan modellek, pl. a HRS2510, az olasz E402-es villanymozdony, amiknek az egyik oldalon nem fog menni a zárfénye, akármit is csinálunk a dekóder programozásakor. A mozdonyban 21 pólusú, MTC aljzat van, és a kérdéses zárfény DCC üzemben az F3 tartalék funkcióra van kötve gyárilag. De nem simán ám, nem! Egy NPN tranzisztoron keresztül. A panelen ez Q3-mal van jelölve. Ez a tranzisztor, hogy kapcsolja a kollektrába kötött LED-et, értelem szerűen egy +5V körüli feszültséget várna. Csakhogy a dekódernek - már, amelyiknek van AUX3 kimenete, a legtöbbnek van - ugye 0V-t kapcsolnak, mert ezek meg sima, nyitott kollektoros kimenetek, nem logikai szintűek!
Ki kell iktatni a panelen a Q3 tranzisztort, és a LED előtét ellenállását, az R14-est direktben át kell kötni a dekoder aljzat 13-as lábára.

Géniusz vagy Mester!

Szeretnék digitális modellvasutat építeni N méretben, de nem értek még hozzá.
Ahhoz hogy egy digitális mozdonyt használni tudjak minden funkciójával elég lenne egy digitális vezérlőt venni mint például egy Ilyen?
Vagy szükség lesz még más egyébre is? Ha igen akkor mire?

Esetleg tudtok ajánlani valami olcsó de jó vezérlőt?

A másik, hogy az árakat elnézve egy starter szett annyiba kerül mint egy ilyen vezérlő, ha netán egy starter szettet vennék az jó lenne más mozdonyokhoz is vagy érdemesebb külön megvenni a hozzávalókat?

Első körben
egy kis olvasni való.

A ROCO MultiMaus N-hez pont nem lesz jó, csak tápegység csere után, az meg plusz 6-10.000Ft költség.

Sziasztok!
Egy kérdésem lenne!
Piko digi fern vezérlöm van. Két db váltót vezérlek vele.A gondom az, hogy ha az egyik mozdony üzemel, akkor tudom váltogatni mindkettőt.De ha a másikat üzemeltetem, akkor valamiéert nem tudom váltani egyiket sem, csak akkor ha megállitom a vonatot! Az egyik egy gözös, a másik V 200 (dizel). Na ez ha indul, még a legkisebb sebességnél sem tudom váltani a váltókat, csak ha megáll! Mi lehet a hiba?
Köszönöm előre is a válaszokat!

A mozdonnyal működik, a v200-al nem!

Jé, egy ismerős BR58-as!

A probléma az, hogy a V200 áramfelvétele nagyobb, mint a BR58-é (pedig az hangos, ha jól sejtem). A váltók hajtóművei pedig eléggé jelentős áramfelvétellel dolgoznak, így "leültetik" a PIKO erősítőt és/vagy a tápegységet.

A megoldás az lehet, hogy oiéyen váltódekódereket használsz, amik a parancsokat és a programozást a sínről kapják ugyan, de a hajtóművek áramát egy külön trafóról veszik ki, nem a pályát terhelik vele.

A másik megoldás, hosszabb távon a PIKO* rendszer lecserélése.

*: Ezzel nem szeretném megbántani a PIKO-t használókat, mert a jelenség minden start szetthez adott vezérlővel ugyanez lesz. Sajnos azt tudomásul kell venni, hogy a kezdő készletekbe a '90-es évek vége óta nem tesznek komoly vezérlőközpontot sehol sem. És nincs kivétel ez alól...

Igen, a "füstölős BR58-as vagyok! Üdvözlöm!

Valami hasonlóra gondoltam én is, hogy a vezérlő nem bírja.( v200 is hangos)
Vettem is egy nagyobb teljesítményű trafót, és egy convertert, amit 2,5 Amperig hangoltam, hogy hátha..de így sem volt jó.
Most már ott tartok, hogy az elektrotechnikus kollégáimat bevontam a gondjaimba, és már kezdik is érteni a dolog lényegét! Persze eleinte fogalmuk sem volt, hogy mit akarok, de már legalább kezdenek érdeklődni a vasútmodellezés iránt.
Olvasták az elemzést, és valami relés megoldást is említettek, vagy egy külön táplálást.

A Piko viszont tényleg egy rossz választás volt részemről. Utólag jöttem rá, hogy vannak stabilabb rendszerek tőle, de sajnos már mindent erre a típusra építettem ki, és a váltás elég költséges lenne. Bár egy komolyabb vezérlőre még beruházok valamikor..köszönöm a választ, ha sikerül valami megírom!

Persze, mert hiába is van nagyobb, erősebb tápegység, a Digifern-hez adott "Digi1" erősítő nem képes leadni a megfelelő teljesítményt. (Ezen nem is csodálkozom, ismerve a felépítését.)

A megoldás csak az lehet, ha a váltók okozta terheléstől megszabadítjuk. Nem tudom, hogy milyen a váltók elé kötött dekóder, cserélni kell, vagy azzal is meg lehet csinálni, hogy nem a sínről vesszüók az áramot, csak a parancsokat?

A váltodekoder is,.. hát persze, hogy piko.
Ez két váltót tud üzemeltetni.
És igen, a sínről, a csatlakozási pontról kapja a feszkót.

És ezt sajnos nem is lehet kívülről egy sima trafóról megtáplálni.
Valamit cserélni kell, vagy a központot, vagy a váltódekódert.

Pedig pont most gondoltam arra, hogy valahogy ki kellene próbálni külön a váltót.
És milyen típusú váltodekóder, ill. vezérlő jöhet számításba?

Hagyományos, 16V-os trafóra kell kapcsolni, a háropm vezetékből a középső (azt hiszem az fekete) a közös, az megy a trafóra, a másik kettő meg az egyenes, illetve a kitérő irány.

Van olyan váltódekóder, ami kívülről is megtáplálható 16V-tal, így nem terheli meg a sínjelet. Tárjünk át az e-mailre ezzel kapcsolatban!

A hatvani gőzösfelújításnak inem itt a helye, ezért átpakoltam ide.

Sziasztok!
Egy kis N-es asztalt építek, amit szeretnék számítógépről vezérelni.
Az alapja egy Fleishcmann kezdőkészlet, kiegészítve néhány elektromos váltóval, amiket egy digitools-os DigiSwitch-8 vezérel. A váltók a dekóderen a 20-as és 30-as címekre lettek állítva, és a fentiek szépen működnek.
A számítógéppel DCC++szal szeretném összekötni. A mozdonyt működésre is tudom bírni, de a váltót sehogy sem tudtam átkapcsolni. Próbáltam JMRI-t és Rocrail-t is, mindkettővel ugyanazt tudtam elérni. Gondolom, a címzéssel nem megy valami, de hogy őszinte legyek, eléggé belekeveredtem a különböző módokba, és hogy ki mikor melyiket használja.
Sikerült már valakinek egy hasonló összeállítást beállítania? Már kifogytam az ötletekből, és olyan leírást meg sajnos nem találtam, ami megoldaná pont ezt a problémát
Köszönöm, ha valaki segítene innen kikeveredni!
Pamutbojt

A gond ott lehet, hogy a PC-s vezérlés az a Lenz (NMRA) szabványát használja váltócímeknek. Itt egy váltócímen négy kitérót lehet kezelni. Míg a ROCO rendszere a saját feje után megy, egy váltódekóder-egy cím - egy váltóhoz. Mivel a MultiMaus vezérlőn nincs külön négy váltóvezérlő gomb.
Magyarul, amit a MultiMaus-on beállítasz címet, hogy 20, az a PC-s vezérlésen nem a 20-t jelenti.

Még egy tanács: cseréld le a kezdőszett tápegységét, mert a gyárival nagy lesz a sínfeszültség, és feleslegesen fűtöd a dekódert, és a motort. Halkan jegyzem meg, hogy mozdonyba való motor 51Euro, ha megsül.

Igen, addig én is eljutottam, hogy a címet nem sikerült eltalálni. A nagy kérdés, hogy hogy lehet rájönni, hogy milyen beállítás kell a prgramokban. Ezt hogy lehetne kitalálni?
A túl nagy tápfeszről már hallottam, de a konkrét értéket nem nagyon mondják meg (vagy csak nem emlékszem). 15V jobb lenne? Vagy mennyi?

Lenz kiindulás esetében Lenz CV1=1, akkor ROCO esetében ez CV1=5, de ezért nem teszem tűzbe a kezemet. Meg kellene keresni DigiTools-ékat, tudtommal át lehet állítani a címzést a két rendszernek megfelelőre.

Tápfeszültségről egy kis tanulmány letölthető innen:

Egy kis illusztráció a cikkemben szereplő N-es tápfeszültség kérdéshez.
Az első képen jól látszik, hogy 22V-os digitális sínfeszültségre engedélyezték a modellt, a benne lévő gyári hangdekóderrel együtt. Namost, a dekóder kapcsolásának ismeretében, az a 22V-os DCC vagy SX sínjelből egy 22V-os csúcsfeszültségű PWM jelet fog küldeni a 12V maximális üzemi feszültségű motorra. Ez kevéske 10V-tal több, mint max. Gyakorlatilag a duplája. Bocsánat, de le kell írnom: ha a hülyeség fájna, egész Győr visszhangzana a gyárból jövő jajgatástól.

Köszönöm, ez a négyes eltolás volt a megoldás. Bár már olvastam máshol is, és szerintem próbálkoztam is vele, de valószínűleg nem a jó helyen/módon. De most már JMRI-ből tudom kapcsolni a váltót!
Mondjuk a rocrail-ben, amikor address meg port (meg bus) van, ott nem tudom, mit kellene beállítani, de úgyis JMRI-t terveztem használni.
Tápegységügyileg egy 12V-os darab megfelelő lenne? De akkor miért adnak hozzá gyárliag 18V-osat?