|
DCC profiktól (nem csak) profiknak
|
Témaindító: Frankye, idő: Jan 23, 2013
Témakörök:
|
|
(#52019) csíkosháTTú válasza pamutbojt hozzászólására (#52018)
|
Válasz •
|
Júl 12, 2016 |
|
Idézet: „Tápegységügyileg egy 12V-os darab megfelelő lenne?”
Nem. Ugyanis a Multimaus belső logikai áramköreit is ennyivel hajtják meg (ide jutott stabilizátor). A 10764-es erősítő belül egy egyenirányító híddal kezd, ez kb. 1,5-2V-t levesz. Ha egyenáramról táplálod meg, akkor ahhoz, hogy 12-13V legyen a sínfeszültség, akkor 14-15V-ról kell meghajtani az erősítőt.
Idézet: „De akkor miért adnak hozzá gyárliag 18V-osat?”
Mert ennyit tudnak, meg a nevüket...
Ugyanis ezt adják/adták a H0 szettekhez is, oda meg éppen még jó. N-hez meg sok, egyértelműen. |
(#52020) pamutbojt válasza csíkosháTTú hozzászólására (#52019)
|
Válasz •
|
Júl 12, 2016 |
|
Ja, hogy a linkelt doksiban a sínfeeszültség szerepel! Akkor egy 15V-os tápegység kellene? |
(#52021) csíkosháTTú válasza pamutbojt hozzászólására (#52020)
|
Válasz •
|
Júl 12, 2016 |
|
Igen. |
(#52120) diginewl hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 20, 2016 |
|
Tiszteletem!
Olvastam itt a fórumban, hogy valahogy ellenállást kell kötni a motorhoz a mozdonyba, így lehet megnövelni az áramfelvételét a motornak.
Belefutottam egy olyan problémába, hogy a Nanox központ nem tudja kiolvasni a mozdony cv-jét, pedig a dekóder, és a mozdony is jó.
Egy csudaszép régi FL BR89-es digiztem, és ebben levő motor szemmel láthatóan is picike.
Kérném a Nagyérdeműt árulja el, mekkora ellenállás menjen a motorral sorba/párhuzamosan, hogy látható legyen a fogyasztása.
Volt már itt róla szó, de most nem találom
Köszönettel: newl |
(#52129) csíkosháTTú válasza diginewl hozzászólására (#52120)
|
Válasz •
|
Júl 21, 2016 |
|
47-100Ohm, de ellenőrizd el a motor csatlakozását! (Nem szokott ilyen gond lenni a Fleischmann BR89-cel.) |
(#52130) diginewl válasza csíkosháTTú hozzászólására (#52129)
|
Válasz •
|
Júl 21, 2016 |
|
Ok! Köszönöm!
Megnézem, hátha az egyik motor érintkező nem 100%. A másikat kicseréltem. |
(#52133) maya711 hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 21, 2016 |
|
Üdv!
Mintegy másfél éve került itt szóba a Littfinski-féle hurokmodul. Jelentem: készitettem egy olyan-szerűt.
Az ötletet a Littfinski-féle modul adta, vagyis a hurok két végén egy-egy érzékelő szakasz alkalmazásával megszűnt a hagyományos hurokmoduloknál fellépő rövidzár.
De az ötleten kívül semmiben sem hasonlit az emlitettre: mások az alkatrészek és nyilván más a működtető program is(tudtommal az eredetihez nem is lehet hozzáférni). Továbbá két plusz szolgáltatásra is képes, valamint nem kell hozzá külön táplálás.
Amennyiben érdekel valakit, keressen email-ben: küldeni fogom a kapcsolási rajzot és a programot(forrásfájlt). Természetesen ahogy eddig is: ingyen.
|
(#52135) diginewl válasza maya711 hozzászólására (#52133)
|
Válasz •
|
Júl 21, 2016 |
|
Még véletlenül sem szeretnék senkivel összetűzésbe kerülni, de nem lehet ezt nagyon egyszerűen megoldani?
Ha már fórum, beszélgessünk róla
Egyszerű hurokban:
Valamikor itt is előkerült, hogy a váltó állítása egy, kétáramkörös relét is működtet egyszerre. Erre a relére van bekötve a belső hurokrész áramellátása. A váltó állása pedig egyértelműen adja, hogy vonat éppen hol halad át a szakaszhatáron (jobb esetben). Vagyis a váltó állásával állítjuk a hurokban ki-be lépő jármű polaritáshelyes áthaladását.
Bonyolultabb a helyzet, ha több kijárója is van a huroknak/deltának. Az alapszabály ott is az, hogy a szakaszhatárokon mindig csak EGY szerelvény haladhat ár egyszerre, bent lehet több is. Itt a szakaszhatár elé mindkét oldalról (ki/be járás) teszünk egy-egy optokaput, akkor a kapu szintén, a hurkot ellátó relét a megfelelő pozícióba állítja, ezzel a kijáratot a megfelelő polarizációba teszi. Ez sem igényel egy bonyolult kapcsolást. Lehet reflexiós optót is használni jelfogónak, ilyent JVND is gyárt, azt rákötni egy relére.
Itt sincs áthaladáskor rövidzár.... na? |
(#52145) proba válasza diginewl hozzászólására (#52135)
|
Válasz •
|
Júl 22, 2016 |
|
Némi pontosítás, DCC esetén a hurokban fordít a váltó által ( vagy a váltóval együtt vezérelt jelfogó) , analóg üzemben meg a bevezető szakaszban történhet a polaritásváltás..Több ki bejárat esetén még gondolkodnék valami vágányutas vezérlésen, amivel a váltók állításával előre jósolható lenne a polaritásváltás.(talán) |
(#52148) diginewl válasza proba hozzászólására (#52145)
|
Válasz •
|
Júl 22, 2016 |
|
DCC-ről beszélünk.
Egyszerű hurokban, csak akkor válthat a váltó, ha már az egész szerelvény benn van, nem? Ha meg benn van, akkor áthaladt a szakaszhatáron is - két légy egyszerre.
A váltó állítását kell megoldani, és akkor váltja a relét is.
Belehaladni a hurokba pedig csak azon az álláson tud ahol a váltó áll. |
(#52149) enamessias válasza diginewl hozzászólására (#52148)
|
Válasz •
|
Júl 23, 2016 |
|
"Belehaladni a hurokba pedig csak azon az álláson tud ahol a váltó áll"
Csak ha a leg egyszerűbb esetett veszed! |
(#52150) diginewl válasza enamessias hozzászólására (#52149)
|
Válasz •
|
Júl 23, 2016 |
|
"Belehaladni a hurokba pedig csak azon az álláson tud ahol a váltó áll"
Tudtommal repülni még nem tudnak a vonatok, így ez megállapítás - helytálló
Egy egyszerű önmagába visszatérő hurokra gondolj!
A bonyolultabb esetet is írtam alatta, oda a szakaszhatárra - mindkét oldalára egy-egy optokaput ötleteltem |
(#52151) etwg válasza enamessias hozzászólására (#52149)
|
Válasz •
|
Júl 23, 2016 |
|
Persze soha nem árt pontosan meghatározni (definiálni jo magyarul), hogy honnantol meddig tart a hurok, mert ez sok mindenre választ adhat. Föleg a bonyolultabb pályákon gyakran körülményes a definicio. Abban viszont diginewlnak van igaza, hogy minden hurok egy váltoval kezdödik és azzal is végzödik ( ha nem is mindig ugyanazzal).
Már volt olyan esetem is, amikor a hurok nem is a "hurok" volt ( most kizárolag elektrotechnikai szempontbol), igy nem a hurkon belüli szakasszal kellett foglalkozni, hanem az azon kivülivel). Kapcsolástechnikai szempontbol szinte ugyanaz, csak a pálya lesz csaloka, mert nem a hurkon belüli tápot kell kezelni, hanem a kivülit. |
(#52152) csíkosháTTú hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 23, 2016 |
|
Azt végig gondolták az Urak, hogy a váltó által vezérelt hurokban gyakorlatilag a mozgó vonat "talpa alatt" kell váltani a polaritást? Elvileg az megjósolható, hogy amerre áll a váltó, akkor olyan polaritás kell a hurokban, ha befelé megyünk. Kifelé?
Én maradnék a hurokmodulnál. A Littfinski ötlete egyébként nagyon szellemes a "zsilip szakaszokkal", és az is jó benne, hogy nem tartalmaz relét. Egy hátránya azért van a hagyományos hurokmodulokkal szemben. Mégpedig az, hogy macerásabb kivitelezni a vágányzatot hozzá. A "fapados" hurokmodulhoz elég 4db szigetelő papucs, meg összesen 4 szál drót. Nem beszélve a helyszűkében lévő modellezőkről, akiknál a szigetelő papucs még befér, a két "zsilip szakasz" már gondokat okozhat. |
(#52153) diginewl válasza csíkosháTTú hozzászólására (#52152)
|
Válasz •
|
Júl 23, 2016 |
|
Idézet: „Azt végig gondolták az Urak, hogy a váltó által vezérelt hurokban gyakorlatilag a mozgó vonat "talpa alatt" kell váltani a polaritást?”
Természetesen Mester!
Nem így működik az összes egyszerű modul? |
(#52166) proba válasza csíkosháTTú hozzászólására (#52152)
|
Válasz •
|
Júl 23, 2016 |
|
Egyebet nem tud, mint a vonat alatt váltani, egyéb megoldás egyszerűen csak úgy létezhet (szerintem) , ha a hurokba lépés után az egész pályán végig forgatom a polaritást a vonat előtt, míg a vonat meg nem áll. Egyszerű hurok esetén belátható, ha a vonat előtt forgatod a polaritást, egyszer mindenképpen a váltóhoz ér, tehát azon is fordítani kell, mivel a hozzá vezető térközben is immár szembe halad a vonat a behajtási iránnyal szintén fordítani kell...
Ha a váltóval ( vagy annak az állásától függően) vezérled a hurok polaritását, az be és kilépésnél is mindig jól áll kivéve ha felvágja a váltót. De valóban a vonat alatt vált polaritást, cserében az egész pályán nem kell végig forgatni. |
(#52173) etwg válasza proba hozzászólására (#52166)
|
Válasz •
|
Júl 24, 2016 |
|
Csak pontositanék, hogy nem a vonat alatt hanem elötte vált polaritást. Az egyszerü hurokban a bemenö válto ( egyirányu forgalom esetén) meghatározza a hurok polaritását. Amikor a vonat utolso kocsija is már átment a válton akkor az kapcsolhato ( automatikusan vagy kézzel - ilyenkor meg kell állni a vonattal) és ezzel változik a válto állása és a sinek polaritása, igy a vonat gond nélkül folytathatja az utat. Ilyen esetben a hurok belsö polaritása fix ( egyirányu forgalom).
Bonyolultabb hurok esetén ( delta stb) a helyzet sajnos igen bonyolult lehet. DCC-ben a hurok modulok többsége a pillanatnyi rövidzárra reagál, azaz a szigetelt szakaszra érkezö vonat elsö kereke rövidrezárja a sint amire változik a vonat elött a DCC polaritás. Analog pályán mindenképpen sinkontaktusok, egyébb érzékelök és relék kellenek hasonlo feladatra.
Ahogy korábban irtam nagyon bonyolult tud lenni a dolog mind a két rendszerben, igy a megbizhato müködés érdekében jobb kerülni az ilyesmit, vagy a Z ( utzár) kapcsolást kell használni, azaz mielött a vonat elindul meg kell határozni a pályát a váltok állásával és az utbaesö szakaszok fix polaritásával. Ez a hozzárendelés csak az ut bontásával változtathato. |
(#52176) róbertke hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 24, 2016 |
|
Nem kéne három év után újból az alapoknál elkezdeni??
Gerhard Trost: Vasútmodellezés.
|
|
(#52178) etwg válasza róbertke hozzászólására (#52176)
|
Válasz •
|
Júl 24, 2016 |
|
Azért igy ebben a formában inkább a neandertáli ösember játszhatott fa vonatjaival. Tekergetni kell mindenféle kezelögombot. ki látott már ilyet.
Szoval vannak ettöl jobb megoldások is ( többek között ugyanabban a könyvben is, ahol nem kell semmit tekerni és mégis megy.... )
Ráadásul ez nem is nagyon DCC kompatibilis, de azt szegény Trost akkor még nem tudhatta |
(#52179) proba válasza etwg hozzászólására (#52173)
|
Válasz •
|
Júl 24, 2016 |
|
Tudtok valahol egy magyar nyelvű működési leírást a Littfinski féle hurokmodulról, hogyan működik pontosan? |
(#52182) etwg válasza proba hozzászólására (#52179)
|
Válasz •
|
Júl 24, 2016 |
|
Magyarrol nem tudok ( igaz sohasem kerestem), de gyakorlatilag ugyanazt csinálja mint a hajdani analog megoldások sinkontaktusokkal. Itt ezeket sensor szakaszoknak hivják ( a be-, ill a kijáratnál egy-egy rövid 5-20 cm-s szakasz). Ezekkel észleli értelemszerüen az irányt ( a hurok szakaszhoz Ak ill Bk) viszonyitva. Azaz a vonat összeköti a szenzorszakaszt a hurokszakasszal, és ezt használja fel egyszerü relés kapcsolással a polaritások forditására.
Amugy ránézésre is sokkal bonyolultabb mint az analog megoldás, sokkal több vágást igényel és a váltot sem kezeli ( holott tehetné ennyi energiával). |
(#52206) diginewl hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 25, 2016 |
|
DCC-ben gondolkodok, nem analógban.
Valami nem világos:
Idézet: „Azt végig gondolták az Urak, hogy a váltó által vezérelt hurokban gyakorlatilag a mozgó vonat "talpa alatt" kell váltani a polaritást?”
Ezt kell egyértelműsíteni - hogy mi az alapja a működésnek.
Saját logikám szerint csak és kizárólag a vonat talpa alatt lehet a váltás. Ami lehet a legegyszerűbb estben egy polaritás fordítás (relé), okos esetben egy fáziskihagyásos igazítás. De mindenképpen a vonat alatt kell történjen.
Mellékeltem egy ábrát (roco leírásból).
Amikor a vonat behalad a hurokba még nem biztos, hogy igazítani kell a modulnak, de amikor kihalad belőle akkor mindenképpen, és minden esetben. Ekkor vonat talpa alatt lesz az az áramkör ami polaritást vált, vagy bármit tesz, de történik vele valami. Jó gondolom?
|
|
(#52207) etwg válasza diginewl hozzászólására (#52206)
|
Válasz •
|
Júl 25, 2016 |
|
Nem okvetlenül.
Alapesetben ( egyirányu hurok) a vonat csak mondjuk egyenesben megy a hurokba ( ilyenkor a válto állása garantálja a helyes polaritást). A hurokban elég helynek kell lenni leghosszabb vonat számára plusz 10-15 cm. A hurok belsö vágányát a válto után mindkét sinben szigetelni kell a kijáratnál kb 10-15 cm-l a válto elött. Amikor az egész vonat biztonságosan a szigetelt szakaszon van, akkor már kapcsolhatod a külsö szakasz ( meg a váltot) polaritását. Azaz a kapcsolo elemnek (az LDT esetében a 2 szenzor szakasz) tehát itt kell lenni és amint megtörténik a kapcsolás - nem a vonat alatt hanem elötte már változik a polaritás azaz a vonat megállás nélkül folytathatja az utját.
A kétirányu hurok esetén a hurokban levö vágányon szimmetrikusan kell kialakitani a kapcsolo (szenzor) elemeket, de a 2 elem között mindenképpen el kell férnie az egész vonatnak.
***
Kérésre a 2. bek. törölve. |
(#52209) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#52207)
|
Válasz •
|
Júl 25, 2016 |
|
Hali!
Pontosítannék: a Littfinski legújabb (ebből indultunk ki) hurokmoduljában nincs relé. Egy H-hidat kapcsolgat.
Idézet: „...amin a mozdony visszaér a vágányhoz a sinek polaritása ugyan megváltozott de a menetirány nem ( kod) igy a vonat ott visszafelé menne. Igy DCC esetében a polaritás mellett a kodot is kapcsolni kell.”
Khmm, khmmm... Izé... Miért is?
(Próbáld ki, ha nincs ABC fékezés, vagy ZIMO HLU a vágányokban, akkor mindegy a DCC jel "polarítása" kapott parancsok, így a menetirány szempontjából is.) |
(#52210) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#52209)
|
Válasz •
|
Júl 25, 2016 |
|
Steve 3 van abban ami nálam van. Persze meg lehet oldani relé nélkül is, de ez nem oszt nem szoroz.
igazad van - azt már elrontottam, hiszen a mozdony mindig egy irányba megy (elöre ) ezt akartam korábban is irni, de közbejött valami, ami miatt elvesztettem a fonalamat....
Szoval akkor a hurokmodul még egyszerübb, mert valoban nem kell a koddal semmit csinálni. ( igy még érthetlenebb miért bonyolitja és drágitja az LDT a hurokmodult). |
(#52211) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#52210)
|
Válasz •
|
Júl 25, 2016 |
|
Akkor azok nem a legújabbak.
A hurkon kívül változik a polarítás, az OK. A menetirány bitjei viszont nem. Próbáld ki, fordítsd meg a központ két sínre menő vezetékét. Nem fog menetirányt váltani a mozdony. |
(#52212) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#52211)
|
Válasz •
|
Júl 25, 2016 |
|
Igazad van, mondom, hogy megkevertek elöbb amikor a hsz-t irtam ( ne'ha dolgozni is kell , meg telefonálni).
A lényeg az, hogy az LDT eddig a legbonyolultabb hurokmodul, semmivel sem csinál többet mint 2 sinkontaktus és egy relé ( ami még a váltit is kapcsolja).
( lehet, hogy ez a modul nem a legujabb - ezért hentereg nálam, mert kitben vette a tulaj, de nem sikerült összeraknia - de a honlapjukon is csak a relés változat van fenn). |
(#52213) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#52212)
|
Válasz •
|
Júl 25, 2016 |
|
Idézet: „A lényeg az, hogy az LDT eddig a legbonyolultabb hurokmodul, semmivel sem csinál többet mint 2 sinkontaktus és egy relé ( ami még a váltit is kapcsolja).”
Ott a két pont! |
(#52220) proba válasza etwg hozzászólására (#52207)
|
Válasz •
|
Júl 25, 2016 |
|
Idézet: „Amikor az egész vonat biztonságosan a szigetelt szakaszon van, akkor már kapcsolhatod a külsö szakasz ( meg a váltot) polaritását.”
Lehet, de a hurokmodul polaritás váltásra csak a hurokban képes. A váltó rész meg a boosterből kapja a jelet , amiről esetleg a pályán más mozdonyok is mennek, így az sem váltogatható akkor szabadon. Tetézi a bajt, adott esetben a mozdony még néhány dekóderes kocsit is húz,így a rövid szakasz biztosan nem elég másra csak jelzésre. |
(#52223) etwg válasza proba hozzászólására (#52220)
|
Válasz •
|
Júl 26, 2016 |
|
Igen, ez az alapvetö különbség és alapvetö bonyolultság az analog meg a DCC hurokmodulok esetén.
DCC esetén a vonat alatt válthatod a polaritást ( erre akartam kilyukadni tegnap, amikor belezavarodtam), mert a mozgás iránya független a sinek polaritásától. Azaz amikor a vonat bent van teljesen a hurokban, megforditja a vonat alatti sinek polaritását és az zárlat nélkül mehet tovább.
Az analog pályán általában a külsö szakasz polaritását váltják, hiszen a hurkon kivül ellenkezö irányba kell menni, ami, ha azon vonatok vannak nyilván azokra is vonatkozik, és komoly feladatot adhat, ha pl. ott egy állomás következik.
( most a DCC topikban hagynám az analog eset tárgyalását).
A képen fekete nyilakkal jelzi, hogy hol és melyik sint kell vágni (8 helyen) |
|
(#52224) diginewl válasza etwg hozzászólására (#52223)
|
Válasz •
|
Júl 26, 2016 |
|
Idézet: „DCC esetén a vonat alatt válthatod a polaritást ( erre akartam kilyukadni tegnap, amikor belezavarodtam), mert a mozgás iránya független a sinek polaritásától.”
Ez a lényeg! Köszönöm, ezek szerint jól gondolkodtam.
A váltó vezérelt relé simán tud működni.
Befelé menet ugye nincs gond mert a váltó meghatározza a belépési irányt (szinkronban van a relével). Kifelé pedig a kettős szigetelés elé kell tenni valamilyen érzékelést, hogy erre fog kimenni a vonat. (lehet fogyasztásos/optós bármi). Így mire a kettős szakaszhatárra odaér a mozdony, már a váltó, és a polaritás is rendben lesz. (azaz nincs rövidzár)
A huroknak mindig nagyobbnak kell lennie mint a leghosszabb szerelvénynek, és csak akkor lehet váltani a polaritást, amikor már mindenki benn van. |
(#52225) róbertke hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 26, 2016 |
|
Igazi hurokvágány ...... D&RGW; Cumbres, Colorado, USA. 1966.06.03. |
|
(#52226) etwg válasza róbertke hozzászólására (#52225)
|
Válasz •
|
Júl 26, 2016 |
|
Ez nem egészen hurok, de szép ( a mozdony egy emelettel lejjebb megy tovább a felsö vágány háta mögött).
Talán a burmai a legszebb a világon, mert az egész láthato, majdnem 1,5 körben küzdik le az emelkedöt - saját képem. ( máshol ha van is ilyen nem láthato, mert alagutban stb van). |
|
(#52227) róbertke válasza etwg hozzászólására (#52226)
|
Válasz •
|
Júl 26, 2016 |
|
Rengeteg USA, Ausztrál, stb. képet tudnánk berakni ide, ahol a komplett érc- gabona- egyéb- vonatot hurokban fordítják meg... |
(#52228) csíkosháTTú válasza diginewl hozzászólására (#52224)
|
Válasz •
|
Júl 26, 2016 |
|
Valahol csináltam egy rajzot, majd előtúrom, pár ügyfelemnél már üzemel. A hurokmodul mellett egy foglaltságjelző és egy váltóvezérlő kell hozzá. Automatán megy minden, a vonat magának kapcsolja a hurokban a polaritást, és a váltót is maga előtt, kihaladáskor. Így a hurokban nem kötött a forgalom iránya. Ha az első vonat egyenesben megy be, akkor a következő kitérőben, stb.
Itt van, 15. fejezet. |
(#52229) proba válasza etwg hozzászólására (#52223)
|
Válasz •
|
Júl 26, 2016 |
|
Éreztem, nagyon egyenáramúan gondolkodtál. Más kérdés, lehet DCC esetén pontosabb volna oldalcseréről/BJ váltásról írnánk, a polaritás váltás kissé félrevezető ( lehet váltófeszültségnél nem is igazán értemezhető.) |
(#52232) etwg válasza róbertke hozzászólására (#52227)
|
Válasz •
|
Júl 26, 2016 |
|
Az igen, de ott a hurok közepén van valami ahol üritik/rakják a kocsikat. A Cumbresen csak az emelkedöt küzdik igy le. |
(#52239) somitomi válasza etwg hozzászólására (#52226)
|
Válasz •
|
Júl 26, 2016 |
|
Brusioban (Svájc) az RhB vonalán van egy híres és látványos "körviadukt". |
(#52246) etwg válasza somitomi hozzászólására (#52239)
|
Válasz •
|
Júl 26, 2016 |
|
A svájciakat sem kell extra felhivni a fillér hasogatására ( lásd a V&M) idevágo cikkét. |
(#52260) diginewl válasza diginewl hozzászólására (#52224)
|
Válasz •
|
Júl 27, 2016 |
|
Kipróbáltam, milyen a vonat alatt váltogatni a J-K sínszálakat. (ne polaritást írjuk négyszögjelben)
Kétáramkörös relé, amit én kattintgatok amikor ahogy szeretném, és ő felcseréli a sínben a két oldalt.
A mozdonyt egyáltalán nem izgatta. A világítás sem villant. Kipróbáltam digidriwe 2, és 3-al, valamint a laisDcc noname kínai dekóderrel is. Ugyanaz volt. Nem igzatja őket, hogy éppen hogyan van alattuk a sínszál, és éppen egy másodpercen belül kettőt vált.
Tehát működik.
|
(#52261) csíkosháTTú válasza diginewl hozzászólására (#52260)
|
Válasz •
|
Júl 27, 2016 |
|
Idézet: „...laisDcc noname kínai dekóderrel...”
Hong Kong-i. Van NMRA gyártó kódjuk. |
(#52264) diginewl válasza csíkosháTTú hozzászólására (#52261)
|
Válasz •
|
Júl 27, 2016 |
|
Arra akartam célozni, hogy tulajdonképpen a legbutább is tudja, nem csak high tech digitools. Más dekóderem meg nincs.
|
(#52265) etwg válasza diginewl hozzászólására (#52264)
|
Válasz •
|
Júl 27, 2016 |
|
Ezt alapvetöen mindnek tudnia kell, hiszen nem a sinek polaritásábol vonatkoztatja el a vezérlést. Csak az ösrégi dekoderek szoktam eltétovázni, de már régen nincs ilyen. A rövididejü áramkiesés ma már egész jol van kezelve minden dekoderben. |
(#52266) sunocske válasza róbertke hozzászólására (#52227)
|
Válasz •
|
Júl 27, 2016 |
|
Nem kell olyan messzire menni, az Egyesült Királyságban is van (volt) sok hurokvágány a szénvonatoknak, egy a bányában, egy az erőműben
El is nevezték ezeket a vonatokat "körhintának" (MGR, azaz Merry-Go-Round), mivel elvileg a két végpont között végtelen számú menetre képes megállás(!)* és a szerelvény megbontása nélkül (azért csak elvileg, mert a karbantartás, műszaki hiba stb. attól még ugyanúgy közbeszólhat). Bár speciel tudok olyan MGR vonatról, amit hurokvágányban rakodnak, hurokvágányban ürítenek, útközben mégis kétszer kell körbejárni a mozdonnyal...
* A bányában a gépesített surrantók, az erőműben/acélgyárban az ürítőberendezések lehetővé tették a vonat be- vagy kirakodását alacsony (kb. 2 km/h) sebesség mellett. Az MGR vonatokra dedikált mozdonyok kerültek, melyekbe egy ún. slow speed control nevű funkciót építettek. Ez a funkció elektronikus úton automatikusan szabályozta a mozdony vonóerejét a minél egyenletesebb sebességtartás érdekében. |
(#52267) etwg válasza sunocske hozzászólására (#52266)
|
Válasz •
|
Júl 27, 2016 |
|
A minap láttam egy filmecskét egy brazil ércvonatrol ( csak 1700km-röl cipelik az ércet a kinai hajokba). Ott is hurok volt, de nagyon rafinált. A mozdonyt le kellett akasztani és kötéllel vontatták át a szerelvényt egy forgo dobon, ahol a kocsik megbontása nélkül kettesével forditották ki azok tartalmát. A kötél mozgását is a szerkezet kezelte (1 ember). A mozdony a hurkon ellenkezö irányba körbejárt és a végén ujra visszaakasztották a szerelvényt és mehetett vissza 1700 km-t. Közben kicserélték a személyzetet. A kocsikon spéci Janney kuplungok voltak, amik megengedték a kocsik a kupplungok hossztengelye mentén történö forditását.
Elgondolkodtato, hogy az egész berendezést egy ember kezelte, a hajon és körülötte sokkal többen voltak, vigyázva arra, hogy egyenletesen legyen töltve, mert állitolag egy hajo már eltörött rakodás közben (vagy 250-300 m hosszu csöppség).
A mozdonyon is egy ember szolgált. Öt menet közben cserélték. A pálya végig egyvágányu KÖFI a lakatlan sivatagban, automatikus kitérökkel a szembejövö vonatok számára, és 2 helyen hátulrol még meg is kell tolni a megrakott szerelvényt, hogy átjusson a hegyen.
A vonal éjjel nappal üzemben van az év 365 napján, igy a karbantartást is be kell komponálni a "dilikörbe" az ércvonatok közé. |
(#52268) ZésZoli válasza etwg hozzászólására (#52267)
|
Válasz •
|
Júl 27, 2016 |
|
Szia!
Igaz, hogy ez már nagyon OFF DCC szempontból, de hol láttad a filmet? Érdekes lehet.
Üdv. |
(#52269) etwg válasza ZésZoli hozzászólására (#52268)
|
Válasz •
|
Júl 27, 2016 |
|
Valamelyik müholdas programban - azt hiszem az N24-n.
A vasut neve Estrada de Ferro Carajás.
|
(#52286) HarciSün hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 29, 2016 |
|
Tiszteletem!
Összeraktam egy kis DCC vezérlőt. Egy Arduino nano egy l289 H-bridge motorvezérlő modullal és kiegészítve egy Bluetooth modullal, hogy android telefonról lehessen távirányítani - ez is lenne a lényeg, hogy vezeték nélküli vezérlőm legyen a játékhoz.
Működik is a prototípus de mivel van egy hurokmodulom, meg a modellvasútnál amúgy is elő-előfordulhat zárlat, kellene valamilyen hatékony védelem. Jelenleg egy 2A-es 12V-s tápról hajtom a hidat, a logikai elektronikát pedig egy külön 5V-s tápról. Logikus lenne a 12V-ból előállítanom az 5V-t is, de ha zárlat van a pályán akkor ugye az is lekapcsolna (megszakad a kapcsolat, újraindul stb)
Tehát kellene nekem egy áramfigyelő megoldás, ami mondjuk 1,5A felett küld egy jelet az arduino-nak, hogy az programból lekapcsolhassa a hidat (ez megoldott) és jelezni tudjon a vezérlő felé...
Ellenálláson eső feszültség komparátorral való figyelése pl jó lehet??
Köszönöm! |
|
(#52287) etwg válasza HarciSün hozzászólására (#52286)
|
Válasz •
|
Júl 29, 2016 |
|
1.
Alapbol mindig külön kell választani a sintápot (trakcio) a vezérlési táptol. Igy az utobbi müködöképes marad akkor is ha sineken rövidzár lesz.
2.
Az áramfigyelésre ( rövidzár ) több megoldás is van. A legegyszerübb a DC körben (booster elött) egy kis ellenálláson figyelni és kiértekelni az áramot. A kiértékelés mindig egy kis fejtöréssel jár, mert a modellvasut sajnos nem iskolai fogyaszto, azaz nem lehet primitiven mérni az áramot, föleg nem, ha DCC-ben utazol. A mezei árammérö akár a DCC jel minden periodusában is zárlatot mutathat, mert a mozdonyok motorjai jokat kortyatanak, amikor a DCC/PWM bekapcsol. Ráadásul egy sintáp akár több mozdonyt is táplálhat.
Ezért a kimutatando rövidzárnak két jellemzöjét kell figyelned:
A. Nagyságát - áram
B. Az idejét - mennyi ideig áll fenn a nagy áram.
Mindkét értéket neked kell megállapitanod, és nagyban függ a pálya, huzalozás és egyébtöl (, mozdonyok, kosz stb.).
Ráadásul az 1. pont miatt jo, ha az áramfigyelést galvanikusan el tudod választani a vezérléstöl.
Az áramkorlát lehet két fokozatu. Az elsö az alap, ami a berendezést védi meg a tul nagy áramoktol ( ilyen pl az a polyswitch amit egyszer küldtem neked), vagy egy 21-40W autoizzo sorbakötve a DC táp ágában vagy akár az elött is a trafo meg a graetz között.
A másik meg az üzemi ( rövididejü) áramkorlát - hurok, felvágott válto stb. Ezekre nem mindig kell reagálni, de jo ha tud rola a vezérlés, és te döntöd el, hogy mi történjen. ( igen rosszul néz ki egy modellvasut, amelyik minden szikrára leáll.)
A legjobb az a megoldás, ahol a DC kört valamilyen feszültségstabilizátor szabályozza (mielött a delej a boosterekbe kerül). Ezeknek a feszültségstabilizátoroknak van többnyire egy un current sensor bemenete, igy neked csak ezt kell figyelned és kiértékelned.
|
(#52288) jvnd válasza HarciSün hozzászólására (#52286)
|
Válasz •
|
Júl 29, 2016 |
|
Szia. Mielőtt túlságosan elbonyolítanàd a kivitelezést, tanulmányozd az L6203-al megvalósított kapcsolásokat. Ennél több és bonyolultabb nem kell, ráadásul már sok helyen bizonyítottak is. Ajánlom még a MERG honlapján lévő rajzokat is. |
|
|
2024. Dec, 23. Hé 16:05:42 |
|
Jelenleg 10 fő olvassa az oldalt |
|
|