Nem. Ugyanis a Multimaus belső logikai áramköreit is ennyivel hajtják meg (ide jutott stabilizátor). A 10764-es erősítő belül egy egyenirányító híddal kezd, ez kb. 1,5-2V-t levesz. Ha egyenáramról táplálod meg, akkor ahhoz, hogy 12-13V legyen a sínfeszültség, akkor 14-15V-ról kell meghajtani az erősítőt.

Mert ennyit tudnak, meg a nevüket...
Ugyanis ezt adják/adták a H0 szettekhez is, oda meg éppen még jó. N-hez meg sok, egyértelműen.

Ja, hogy a linkelt doksiban a sínfeeszültség szerepel! Akkor egy 15V-os tápegység kellene?

Igen.

Tiszteletem!
Olvastam itt a fórumban, hogy valahogy ellenállást kell kötni a motorhoz a mozdonyba, így lehet megnövelni az áramfelvételét a motornak.
Belefutottam egy olyan problémába, hogy a Nanox központ nem tudja kiolvasni a mozdony cv-jét, pedig a dekóder, és a mozdony is jó.
Egy csudaszép régi FL BR89-es digiztem, és ebben levő motor szemmel láthatóan is picike.
Kérném a Nagyérdeműt árulja el, mekkora ellenállás menjen a motorral sorba/párhuzamosan, hogy látható legyen a fogyasztása.
Volt már itt róla szó, de most nem találom
Köszönettel: newl

47-100Ohm, de ellenőrizd el a motor csatlakozását! (Nem szokott ilyen gond lenni a Fleischmann BR89-cel.)

Ok! Köszönöm!
Megnézem, hátha az egyik motor érintkező nem 100%. A másikat kicseréltem.

Üdv!
Mintegy másfél éve került itt szóba a Littfinski-féle hurokmodul. Jelentem: készitettem egy olyan-szerűt.
Az ötletet a Littfinski-féle modul adta, vagyis a hurok két végén egy-egy érzékelő szakasz alkalmazásával megszűnt a hagyományos hurokmoduloknál fellépő rövidzár.
De az ötleten kívül semmiben sem hasonlit az emlitettre: mások az alkatrészek és nyilván más a működtető program is(tudtommal az eredetihez nem is lehet hozzáférni). Továbbá két plusz szolgáltatásra is képes, valamint nem kell hozzá külön táplálás.
Amennyiben érdekel valakit, keressen email-ben: küldeni fogom a kapcsolási rajzot és a programot(forrásfájlt). Természetesen ahogy eddig is: ingyen.

Még véletlenül sem szeretnék senkivel összetűzésbe kerülni, de nem lehet ezt nagyon egyszerűen megoldani?

Ha már fórum, beszélgessünk róla
Egyszerű hurokban:
Valamikor itt is előkerült, hogy a váltó állítása egy, kétáramkörös relét is működtet egyszerre. Erre a relére van bekötve a belső hurokrész áramellátása. A váltó állása pedig egyértelműen adja, hogy vonat éppen hol halad át a szakaszhatáron (jobb esetben). Vagyis a váltó állásával állítjuk a hurokban ki-be lépő jármű polaritáshelyes áthaladását.

Bonyolultabb a helyzet, ha több kijárója is van a huroknak/deltának. Az alapszabály ott is az, hogy a szakaszhatárokon mindig csak EGY szerelvény haladhat ár egyszerre, bent lehet több is. Itt a szakaszhatár elé mindkét oldalról (ki/be járás) teszünk egy-egy optokaput, akkor a kapu szintén, a hurkot ellátó relét a megfelelő pozícióba állítja, ezzel a kijáratot a megfelelő polarizációba teszi. Ez sem igényel egy bonyolult kapcsolást. Lehet reflexiós optót is használni jelfogónak, ilyent JVND is gyárt, azt rákötni egy relére.
Itt sincs áthaladáskor rövidzár.... na?

Némi pontosítás, DCC esetén a hurokban fordít a váltó által ( vagy a váltóval együtt vezérelt jelfogó) , analóg üzemben meg a bevezető szakaszban történhet a polaritásváltás..Több ki bejárat esetén még gondolkodnék valami vágányutas vezérlésen, amivel a váltók állításával előre jósolható lenne a polaritásváltás.(talán)

DCC-ről beszélünk.
Egyszerű hurokban, csak akkor válthat a váltó, ha már az egész szerelvény benn van, nem? Ha meg benn van, akkor áthaladt a szakaszhatáron is - két légy egyszerre.
A váltó állítását kell megoldani, és akkor váltja a relét is.

Belehaladni a hurokba pedig csak azon az álláson tud ahol a váltó áll.

"Belehaladni a hurokba pedig csak azon az álláson tud ahol a váltó áll"

Csak ha a leg egyszerűbb esetett veszed!

"Belehaladni a hurokba pedig csak azon az álláson tud ahol a váltó áll"

Tudtommal repülni még nem tudnak a vonatok, így ez megállapítás - helytálló

Egy egyszerű önmagába visszatérő hurokra gondolj!

A bonyolultabb esetet is írtam alatta, oda a szakaszhatárra - mindkét oldalára egy-egy optokaput ötleteltem

Persze soha nem árt pontosan meghatározni (definiálni jo magyarul), hogy honnantol meddig tart a hurok, mert ez sok mindenre választ adhat. Föleg a bonyolultabb pályákon gyakran körülményes a definicio. Abban viszont diginewlnak van igaza, hogy minden hurok egy váltoval kezdödik és azzal is végzödik ( ha nem is mindig ugyanazzal).
Már volt olyan esetem is, amikor a hurok nem is a "hurok" volt ( most kizárolag elektrotechnikai szempontbol), igy nem a hurkon belüli szakasszal kellett foglalkozni, hanem az azon kivülivel). Kapcsolástechnikai szempontbol szinte ugyanaz, csak a pálya lesz csaloka, mert nem a hurkon belüli tápot kell kezelni, hanem a kivülit.

Azt végig gondolták az Urak, hogy a váltó által vezérelt hurokban gyakorlatilag a mozgó vonat "talpa alatt" kell váltani a polaritást? Elvileg az megjósolható, hogy amerre áll a váltó, akkor olyan polaritás kell a hurokban, ha befelé megyünk. Kifelé?

Én maradnék a hurokmodulnál. A Littfinski ötlete egyébként nagyon szellemes a "zsilip szakaszokkal", és az is jó benne, hogy nem tartalmaz relét. Egy hátránya azért van a hagyományos hurokmodulokkal szemben. Mégpedig az, hogy macerásabb kivitelezni a vágányzatot hozzá. A "fapados" hurokmodulhoz elég 4db szigetelő papucs, meg összesen 4 szál drót. Nem beszélve a helyszűkében lévő modellezőkről, akiknál a szigetelő papucs még befér, a két "zsilip szakasz" már gondokat okozhat.

Természetesen Mester!

Nem így működik az összes egyszerű modul?

Egyebet nem tud, mint a vonat alatt váltani, egyéb megoldás egyszerűen csak úgy létezhet (szerintem) , ha a hurokba lépés után az egész pályán végig forgatom a polaritást a vonat előtt, míg a vonat meg nem áll. Egyszerű hurok esetén belátható, ha a vonat előtt forgatod a polaritást, egyszer mindenképpen a váltóhoz ér, tehát azon is fordítani kell, mivel a hozzá vezető térközben is immár szembe halad a vonat a behajtási iránnyal szintén fordítani kell...
Ha a váltóval ( vagy annak az állásától függően) vezérled a hurok polaritását, az be és kilépésnél is mindig jól áll kivéve ha felvágja a váltót. De valóban a vonat alatt vált polaritást, cserében az egész pályán nem kell végig forgatni.

Csak pontositanék, hogy nem a vonat alatt hanem elötte vált polaritást. Az egyszerü hurokban a bemenö válto ( egyirányu forgalom esetén) meghatározza a hurok polaritását. Amikor a vonat utolso kocsija is már átment a válton akkor az kapcsolhato ( automatikusan vagy kézzel - ilyenkor meg kell állni a vonattal) és ezzel változik a válto állása és a sinek polaritása, igy a vonat gond nélkül folytathatja az utat. Ilyen esetben a hurok belsö polaritása fix ( egyirányu forgalom).
Bonyolultabb hurok esetén ( delta stb) a helyzet sajnos igen bonyolult lehet. DCC-ben a hurok modulok többsége a pillanatnyi rövidzárra reagál, azaz a szigetelt szakaszra érkezö vonat elsö kereke rövidrezárja a sint amire változik a vonat elött a DCC polaritás. Analog pályán mindenképpen sinkontaktusok, egyébb érzékelök és relék kellenek hasonlo feladatra.
Ahogy korábban irtam nagyon bonyolult tud lenni a dolog mind a két rendszerben, igy a megbizhato müködés érdekében jobb kerülni az ilyesmit, vagy a Z ( utzár) kapcsolást kell használni, azaz mielött a vonat elindul meg kell határozni a pályát a váltok állásával és az utbaesö szakaszok fix polaritásával. Ez a hozzárendelés csak az ut bontásával változtathato.

Nem kéne három év után újból az alapoknál elkezdeni??
Gerhard Trost: Vasútmodellezés.

Azért igy ebben a formában inkább a neandertáli ösember játszhatott fa vonatjaival. Tekergetni kell mindenféle kezelögombot. ki látott már ilyet.
Szoval vannak ettöl jobb megoldások is ( többek között ugyanabban a könyvben is, ahol nem kell semmit tekerni és mégis megy.... )
Ráadásul ez nem is nagyon DCC kompatibilis, de azt szegény Trost akkor még nem tudhatta

Tudtok valahol egy magyar nyelvű működési leírást a Littfinski féle hurokmodulról, hogyan működik pontosan?

Magyarrol nem tudok ( igaz sohasem kerestem), de gyakorlatilag ugyanazt csinálja mint a hajdani analog megoldások sinkontaktusokkal. Itt ezeket sensor szakaszoknak hivják ( a be-, ill a kijáratnál egy-egy rövid 5-20 cm-s szakasz). Ezekkel észleli értelemszerüen az irányt ( a hurok szakaszhoz Ak ill Bk) viszonyitva. Azaz a vonat összeköti a szenzorszakaszt a hurokszakasszal, és ezt használja fel egyszerü relés kapcsolással a polaritások forditására.
Amugy ránézésre is sokkal bonyolultabb mint az analog megoldás, sokkal több vágást igényel és a váltot sem kezeli ( holott tehetné ennyi energiával).

DCC-ben gondolkodok, nem analógban.
Valami nem világos:

Ezt kell egyértelműsíteni - hogy mi az alapja a működésnek.
Saját logikám szerint csak és kizárólag a vonat talpa alatt lehet a váltás. Ami lehet a legegyszerűbb estben egy polaritás fordítás (relé), okos esetben egy fáziskihagyásos igazítás. De mindenképpen a vonat alatt kell történjen.
Mellékeltem egy ábrát (roco leírásból).
Amikor a vonat behalad a hurokba még nem biztos, hogy igazítani kell a modulnak, de amikor kihalad belőle akkor mindenképpen, és minden esetben. Ekkor vonat talpa alatt lesz az az áramkör ami polaritást vált, vagy bármit tesz, de történik vele valami. Jó gondolom?

Nem okvetlenül.

Alapesetben ( egyirányu hurok) a vonat csak mondjuk egyenesben megy a hurokba ( ilyenkor a válto állása garantálja a helyes polaritást). A hurokban elég helynek kell lenni leghosszabb vonat számára plusz 10-15 cm. A hurok belsö vágányát a válto után mindkét sinben szigetelni kell a kijáratnál kb 10-15 cm-l a válto elött. Amikor az egész vonat biztonságosan a szigetelt szakaszon van, akkor már kapcsolhatod a külsö szakasz ( meg a váltot) polaritását. Azaz a kapcsolo elemnek (az LDT esetében a 2 szenzor szakasz) tehát itt kell lenni és amint megtörténik a kapcsolás - nem a vonat alatt hanem elötte már változik a polaritás azaz a vonat megállás nélkül folytathatja az utját.
A kétirányu hurok esetén a hurokban levö vágányon szimmetrikusan kell kialakitani a kapcsolo (szenzor) elemeket, de a 2 elem között mindenképpen el kell férnie az egész vonatnak.

***

Kérésre a 2. bek. törölve.

Hali!
Pontosítannék: a Littfinski legújabb (ebből indultunk ki) hurokmoduljában nincs relé. Egy H-hidat kapcsolgat.

Khmm, khmmm... Izé... Miért is?
(Próbáld ki, ha nincs ABC fékezés, vagy ZIMO HLU a vágányokban, akkor mindegy a DCC jel "polarítása" kapott parancsok, így a menetirány szempontjából is.)

Steve 3 van abban ami nálam van. Persze meg lehet oldani relé nélkül is, de ez nem oszt nem szoroz.

igazad van - azt már elrontottam, hiszen a mozdony mindig egy irányba megy (elöre ) ezt akartam korábban is irni, de közbejött valami, ami miatt elvesztettem a fonalamat....

Szoval akkor a hurokmodul még egyszerübb, mert valoban nem kell a koddal semmit csinálni. ( igy még érthetlenebb miért bonyolitja és drágitja az LDT a hurokmodult).

Akkor azok nem a legújabbak.

A hurkon kívül változik a polarítás, az OK. A menetirány bitjei viszont nem. Próbáld ki, fordítsd meg a központ két sínre menő vezetékét. Nem fog menetirányt váltani a mozdony.

Igazad van, mondom, hogy megkevertek elöbb amikor a hsz-t irtam ( ne'ha dolgozni is kell , meg telefonálni).

A lényeg az, hogy az LDT eddig a legbonyolultabb hurokmodul, semmivel sem csinál többet mint 2 sinkontaktus és egy relé ( ami még a váltit is kapcsolja).

( lehet, hogy ez a modul nem a legujabb - ezért hentereg nálam, mert kitben vette a tulaj, de nem sikerült összeraknia - de a honlapjukon is csak a relés változat van fenn).

Ott a két pont!

Lehet, de a hurokmodul polaritás váltásra csak a hurokban képes. A váltó rész meg a boosterből kapja a jelet , amiről esetleg a pályán más mozdonyok is mennek, így az sem váltogatható akkor szabadon. Tetézi a bajt, adott esetben a mozdony még néhány dekóderes kocsit is húz,így a rövid szakasz biztosan nem elég másra csak jelzésre.

Igen, ez az alapvetö különbség és alapvetö bonyolultság az analog meg a DCC hurokmodulok esetén.
DCC esetén a vonat alatt válthatod a polaritást ( erre akartam kilyukadni tegnap, amikor belezavarodtam), mert a mozgás iránya független a sinek polaritásától. Azaz amikor a vonat bent van teljesen a hurokban, megforditja a vonat alatti sinek polaritását és az zárlat nélkül mehet tovább.
Az analog pályán általában a külsö szakasz polaritását váltják, hiszen a hurkon kivül ellenkezö irányba kell menni, ami, ha azon vonatok vannak nyilván azokra is vonatkozik, és komoly feladatot adhat, ha pl. ott egy állomás következik.
( most a DCC topikban hagynám az analog eset tárgyalását).

A képen fekete nyilakkal jelzi, hogy hol és melyik sint kell vágni (8 helyen)

Ez a lényeg! Köszönöm, ezek szerint jól gondolkodtam.
A váltó vezérelt relé simán tud működni.
Befelé menet ugye nincs gond mert a váltó meghatározza a belépési irányt (szinkronban van a relével). Kifelé pedig a kettős szigetelés elé kell tenni valamilyen érzékelést, hogy erre fog kimenni a vonat. (lehet fogyasztásos/optós bármi). Így mire a kettős szakaszhatárra odaér a mozdony, már a váltó, és a polaritás is rendben lesz. (azaz nincs rövidzár)
A huroknak mindig nagyobbnak kell lennie mint a leghosszabb szerelvénynek, és csak akkor lehet váltani a polaritást, amikor már mindenki benn van.

Igazi hurokvágány ...... D&RGW; Cumbres, Colorado, USA. 1966.06.03.

Ez nem egészen hurok, de szép ( a mozdony egy emelettel lejjebb megy tovább a felsö vágány háta mögött).

Talán a burmai a legszebb a világon, mert az egész láthato, majdnem 1,5 körben küzdik le az emelkedöt - saját képem. ( máshol ha van is ilyen nem láthato, mert alagutban stb van).

Rengeteg USA, Ausztrál, stb. képet tudnánk berakni ide, ahol a komplett érc- gabona- egyéb- vonatot hurokban fordítják meg...

Valahol csináltam egy rajzot, majd előtúrom, pár ügyfelemnél már üzemel. A hurokmodul mellett egy foglaltságjelző és egy váltóvezérlő kell hozzá. Automatán megy minden, a vonat magának kapcsolja a hurokban a polaritást, és a váltót is maga előtt, kihaladáskor. Így a hurokban nem kötött a forgalom iránya. Ha az első vonat egyenesben megy be, akkor a következő kitérőben, stb.

Itt van, 15. fejezet.

Éreztem, nagyon egyenáramúan gondolkodtál. Más kérdés, lehet DCC esetén pontosabb volna oldalcseréről/BJ váltásról írnánk, a polaritás váltás kissé félrevezető ( lehet váltófeszültségnél nem is igazán értemezhető.)

Az igen, de ott a hurok közepén van valami ahol üritik/rakják a kocsikat. A Cumbresen csak az emelkedöt küzdik igy le.

Brusioban (Svájc) az RhB vonalán van egy híres és látványos "körviadukt".

A svájciakat sem kell extra felhivni a fillér hasogatására ( lásd a V&M) idevágo cikkét.

Kipróbáltam, milyen a vonat alatt váltogatni a J-K sínszálakat. (ne polaritást írjuk négyszögjelben)
Kétáramkörös relé, amit én kattintgatok amikor ahogy szeretném, és ő felcseréli a sínben a két oldalt.

A mozdonyt egyáltalán nem izgatta. A világítás sem villant. Kipróbáltam digidriwe 2, és 3-al, valamint a laisDcc noname kínai dekóderrel is. Ugyanaz volt. Nem igzatja őket, hogy éppen hogyan van alattuk a sínszál, és éppen egy másodpercen belül kettőt vált.

Tehát működik.

Hong Kong-i. Van NMRA gyártó kódjuk.

Arra akartam célozni, hogy tulajdonképpen a legbutább is tudja, nem csak high tech digitools. Más dekóderem meg nincs.

Ezt alapvetöen mindnek tudnia kell, hiszen nem a sinek polaritásábol vonatkoztatja el a vezérlést. Csak az ösrégi dekoderek szoktam eltétovázni, de már régen nincs ilyen. A rövididejü áramkiesés ma már egész jol van kezelve minden dekoderben.

Nem kell olyan messzire menni, az Egyesült Királyságban is van (volt) sok hurokvágány a szénvonatoknak, egy a bányában, egy az erőműben

El is nevezték ezeket a vonatokat "körhintának" (MGR, azaz Merry-Go-Round), mivel elvileg a két végpont között végtelen számú menetre képes megállás(!)* és a szerelvény megbontása nélkül (azért csak elvileg, mert a karbantartás, műszaki hiba stb. attól még ugyanúgy közbeszólhat). Bár speciel tudok olyan MGR vonatról, amit hurokvágányban rakodnak, hurokvágányban ürítenek, útközben mégis kétszer kell körbejárni a mozdonnyal...

* A bányában a gépesített surrantók, az erőműben/acélgyárban az ürítőberendezések lehetővé tették a vonat be- vagy kirakodását alacsony (kb. 2 km/h) sebesség mellett. Az MGR vonatokra dedikált mozdonyok kerültek, melyekbe egy ún. slow speed control nevű funkciót építettek. Ez a funkció elektronikus úton automatikusan szabályozta a mozdony vonóerejét a minél egyenletesebb sebességtartás érdekében.

A minap láttam egy filmecskét egy brazil ércvonatrol ( csak 1700km-röl cipelik az ércet a kinai hajokba). Ott is hurok volt, de nagyon rafinált. A mozdonyt le kellett akasztani és kötéllel vontatták át a szerelvényt egy forgo dobon, ahol a kocsik megbontása nélkül kettesével forditották ki azok tartalmát. A kötél mozgását is a szerkezet kezelte (1 ember). A mozdony a hurkon ellenkezö irányba körbejárt és a végén ujra visszaakasztották a szerelvényt és mehetett vissza 1700 km-t. Közben kicserélték a személyzetet. A kocsikon spéci Janney kuplungok voltak, amik megengedték a kocsik a kupplungok hossztengelye mentén történö forditását.
Elgondolkodtato, hogy az egész berendezést egy ember kezelte, a hajon és körülötte sokkal többen voltak, vigyázva arra, hogy egyenletesen legyen töltve, mert állitolag egy hajo már eltörött rakodás közben (vagy 250-300 m hosszu csöppség).
A mozdonyon is egy ember szolgált. Öt menet közben cserélték. A pálya végig egyvágányu KÖFI a lakatlan sivatagban, automatikus kitérökkel a szembejövö vonatok számára, és 2 helyen hátulrol még meg is kell tolni a megrakott szerelvényt, hogy átjusson a hegyen.
A vonal éjjel nappal üzemben van az év 365 napján, igy a karbantartást is be kell komponálni a "dilikörbe" az ércvonatok közé.

Szia!

Igaz, hogy ez már nagyon OFF DCC szempontból, de hol láttad a filmet? Érdekes lehet.

Üdv.

Valamelyik müholdas programban - azt hiszem az N24-n.

A vasut neve Estrada de Ferro Carajás.

Tiszteletem!

Összeraktam egy kis DCC vezérlőt. Egy Arduino nano egy l289 H-bridge motorvezérlő modullal és kiegészítve egy Bluetooth modullal, hogy android telefonról lehessen távirányítani - ez is lenne a lényeg, hogy vezeték nélküli vezérlőm legyen a játékhoz.

Működik is a prototípus de mivel van egy hurokmodulom, meg a modellvasútnál amúgy is elő-előfordulhat zárlat, kellene valamilyen hatékony védelem. Jelenleg egy 2A-es 12V-s tápról hajtom a hidat, a logikai elektronikát pedig egy külön 5V-s tápról. Logikus lenne a 12V-ból előállítanom az 5V-t is, de ha zárlat van a pályán akkor ugye az is lekapcsolna (megszakad a kapcsolat, újraindul stb)

Tehát kellene nekem egy áramfigyelő megoldás, ami mondjuk 1,5A felett küld egy jelet az arduino-nak, hogy az programból lekapcsolhassa a hidat (ez megoldott) és jelezni tudjon a vezérlő felé...

Ellenálláson eső feszültség komparátorral való figyelése pl jó lehet??

Köszönöm!

1.
Alapbol mindig külön kell választani a sintápot (trakcio) a vezérlési táptol. Igy az utobbi müködöképes marad akkor is ha sineken rövidzár lesz.
2.
Az áramfigyelésre ( rövidzár ) több megoldás is van. A legegyszerübb a DC körben (booster elött) egy kis ellenálláson figyelni és kiértekelni az áramot. A kiértékelés mindig egy kis fejtöréssel jár, mert a modellvasut sajnos nem iskolai fogyaszto, azaz nem lehet primitiven mérni az áramot, föleg nem, ha DCC-ben utazol. A mezei árammérö akár a DCC jel minden periodusában is zárlatot mutathat, mert a mozdonyok motorjai jokat kortyatanak, amikor a DCC/PWM bekapcsol. Ráadásul egy sintáp akár több mozdonyt is táplálhat.
Ezért a kimutatando rövidzárnak két jellemzöjét kell figyelned:
A. Nagyságát - áram
B. Az idejét - mennyi ideig áll fenn a nagy áram.

Mindkét értéket neked kell megállapitanod, és nagyban függ a pálya, huzalozás és egyébtöl (, mozdonyok, kosz stb.).
Ráadásul az 1. pont miatt jo, ha az áramfigyelést galvanikusan el tudod választani a vezérléstöl.

Az áramkorlát lehet két fokozatu. Az elsö az alap, ami a berendezést védi meg a tul nagy áramoktol ( ilyen pl az a polyswitch amit egyszer küldtem neked), vagy egy 21-40W autoizzo sorbakötve a DC táp ágában vagy akár az elött is a trafo meg a graetz között.
A másik meg az üzemi ( rövididejü) áramkorlát - hurok, felvágott válto stb. Ezekre nem mindig kell reagálni, de jo ha tud rola a vezérlés, és te döntöd el, hogy mi történjen. ( igen rosszul néz ki egy modellvasut, amelyik minden szikrára leáll.)
A legjobb az a megoldás, ahol a DC kört valamilyen feszültségstabilizátor szabályozza (mielött a delej a boosterekbe kerül). Ezeknek a feszültségstabilizátoroknak van többnyire egy un current sensor bemenete, igy neked csak ezt kell figyelned és kiértékelned.

Szia. Mielőtt túlságosan elbonyolítanàd a kivitelezést, tanulmányozd az L6203-al megvalósított kapcsolásokat. Ennél több és bonyolultabb nem kell, ráadásul már sok helyen bizonyítottak is. Ajánlom még a MERG honlapján lévő rajzokat is.