Sőt ha a vezetőállást is ebbe a szisztémába kötöd be, az is irányfüggővé válik, de sajnos egyedileg nem felkapcsolhatóvá.

Nem kell a FET-t bipoláris tranzisztorral kapcsolni! Elég egyetlen BC847, annak a Collektor körében van a LED, a Bázisát meg a logikai szintű AUX1 kapcsolja egy soros ellenálláson keresztül. Vagyis a BC tranzisztor a FET helyett van, nem pedig vele együtt.

OFF
Tran dekódereim jelenleg nincsenek raktáron, ki kell mennem a gyártóhoz, egy picit várni kell rá.
ON

Mekkor a sínfeszültséged amúgy DCC-ben?

Azok egy ATMEL processzor lábai, max. 5mA-rel terhelhetőek. Én nem kockáztatnék...

Most 1k-s ellenállás van a ledek előtt, úgy olyan 10mA áram folyik rajtuk, lehet, hogy az 5mA is elég lenne... (és akkor egyszerűen ki lehetne hagyni a tranzisztort)
A pici várás mit jelent?

proba: az a baj, hogy a kimenetek fele (az első/hátsó világítás) az "rendes" OC kimenet, viszont a két plusz funkció (amiből az egyik a zárfényt működtetné), meg logikaiak. De a Tran-os dekódernél ez - remélem - nem lesz probléma

ÉN nem kötnék semmit elválasztás nélkül egy mikrovezérlő lábára.

Pici: amíg el nem jutok Bécs-Újhelyre.

A Tran, Zimo, és a Kühn045 mikro dekoderek 4db, teljes értékű, vagy OC-s funkció kimenettel bírnak.

Diplomatikusan el tetszik felejtkezni a sínfeszültség kérdésről, így leírom: N-ben a maximum maximuma az 14Veff.

Értelmezés kérdése. Az előre hátra a TTL szerű kimenetek lehetnének (Két szélső). Az oc kimenet (itt a középső) a zárfény a másik oc meg a vezetőállás világítás közös pontja lehetne. Ebben a felállásban teljesen jól működne. De ha kezeléstanilag ez az átnevezés nem valósítható meg akkor tényleg alkalmatlan. Amúgy úgy érzem a gyártó is valahogy így tervezte, mert egyéb értelmet nem nagyon látok a vegyes kimenetnek.

Lehet csak felületesen olvastam, de mintha 2-300mA terhelhetőséget láttam volna az adatlapon.Ha processzorláb akkor tényleg felejtős. Egyébként meg bármiféle felállásban azokra a lábakra 5V-nál magasabb feszültségre kötött alkatrészt kötni gyilkosság.

Az a dekóder normál, vagyis OC funkció kimeneteinek terhelhetősége. A logikai szintű kimenetek azok a processzor lábai. (Benne van amúgy a leírásban, hogy az ilyen kiemeneteket mennyivel lehet starpálni.)

Egybként ennek személy szerint nem látom értelmét, mármint a logikai szintű kimeneteknek.* Csak kavarodást okoz, mint a Hornby 21 pólusú, MTC aljatos egyes gépeinél, ahol az AUX3 kimenetet is használják. Ha az ember gyanútlan fia ide egy modern, normális dekódert dug be - ZIMO MX634D mondjuk - akkor az AUX3-ra kötött LED, csak akkor világít, ha az útjában lévő, a mozdony alaplapján található tranzisztort eltávolítod onnan... N méretben meg semmi értelme végképp...

*: Egy esetben van értelme az ilyen kimenetnek. Ha ezt egy szervo motor vezérlésére használjuk. Kérdés, hogy egy olyan modellbe, ahová csak ilyen mütyűrök férnek be, abban hova a búbánatba tesszük a szervót???

Ismét elolvastam, ismét az jött le, minden kimeneten tudja a 250mA terhelést. Azután valami bővítő modulról ír, amivel már 6 teljes értékű kimenete lesz. Ettől kezdve már az első infó ( minden láb 250mA ) kérdésessé válik. Viszont a kiegészítő panelen csak egy kis SMD vakarék van, annak ismeretében/használatával akár jó is lehetne.

Tudom, hogy kell majd másik táp, de amig nincs asztal, addig nem sürgős annyire, hogy külön azért elmenjek valahova.
Bécsújhelyi utazásod mikor várható? (napok? hetek? már csak jövőre?)

A doksi a micro-hoz 2db 150mA-s kimenet ír, de azok szerintem az első/hátsó világításra vonatkoznak, a logikaiak itt nem szerepelnek. Csíkossal értek egyet, közvetlen a mikrovezérlőre nem nagyon raknék semmit

Nna, akkor fussunk neki mégegyszer, ESU LokPIlot V4 micro a kérdéses dekoder.

1: Használati utaítás, 67. oldal, a technikai adatok összesítő táblázata:
Funkció kimetek száma: 2db/150mA
Funkció kimenetek összesített terhelhetősége: 280mA
(Itt szó sincs logikai szintekről.)

2: Használati utasítás 53. oldal, azt írja, hogy a nevezett tipus funkció kimenetinek száma 2, a világítás előre és hátra. Az AUX1 és AUX2 az logikai kimenet csak!

A többit már nem bogarászom ki, ha nem baj. Legyen elég, hogy tudom mit csináltattak Ulmban: az ATMEL proci AUX1 és AUX2 lábai ki vannak vezetve egy-egy forrpontra, minden védelem, és korlátozás nélkül. Innen kezdve a proci adatlapja mondja meg, hogy mit lehet ide kötni. A nagyobbik fiam teljesen el van merülve az ATMEL procik használatában és programozásában, ide max. 5mA-t lehet "akasztani", 5V-n, szerinte. Hiszek neki.

De igen, sürgős, hidd el.

Szép napot!

Ugyanezt a dekódert én is megvettem a PIKO-tól két példányban, aztán rájöttem, hogy az Uhlenbrocktól jópár euróval olcsóbban megkapom... Mert ugyanaz, csak a PIKO ráfestette a saját cégjelzését. (Euróban számolok, Németországban élek.)

Két mozdonyt (PIKO MÁV Taurus, és egy Roco BR80-as) járattam én is PIKO Digifern 1-gyel, amit még az eBay-en, használtan, tényleg olcsón vettem - most úgy látom, tulajdonosa bármennyiért szabadult volna tőle, nekem viszont jó belépő volt, hiszen jó 25 évet kihagytam a vasútmodellezés világából a gyerekkor és a felnőttkor közepe között... - , és amikor váltót váltottam, nem volt gond. Van két Viessmann-alakjelzőm, na, amikor azokat váltottam az Uhlenbrock/PIKO-dekóderrel, akkor bizony a Taurus fényei jelezték, hogy lecsökkent a feszültség, mert az alakjelzők ették az áramot ezen a dekóderen és ezen a gyenge tápon keresztül... Ennyit tudok saját tapasztalatként hozzátenni.

E héten szerdán azonban jelentős változás történt a saját kisvasútjaim világában. Kicsit elhalasztva a születésnapi ajándék átadását számos ok miatt (van rá pénzem? jó lesz ez nekem? elég biztos vagyok benne? vagyok annyira amatőr profi, hogy más kell, vagy ez jó lesz az én szintemnek?), megérkezett a PIKO SmartControl Premium Train Set-je (G1206 + ICE3, cikkszám 59114).

Még csak két este nyúztam tehát, de azt kell mondjam, most úgy látom, nagyon-nagyon megérte a PIKO Digifern-ről erre váltani. Korábban is élveztem, de ez... Persze, egy az egyben az ESU rendszere, csak a cégjelzést és a szoftver nevét cserélték át. (Sosem volt kezemben ESU-s vezérlés, csak éppen a honlapon közöltek alapján látom ezt, meg itt is írta valaki jó régen ugyanezt.) De nekem ez nem baj... Most nagyon kedvet kaptam a játékhoz - az én szintemen.

Bocsánat a hosszú hozzászólás alacsony információtartalmáért, de a PIKO régi és új digitális kínálatáról van személyes tapasztalatom, ami az ég és föld különbségét jelenti.

Üdv!

Korábban beszúrtam egy irományomat, "DCC-delej" címmel. Újabb igazolás, hogy óvatosan kell bánni a sínfeszültséggel, akkor is, ha analóg üzemben járatjuk a modellt! (Ott pláne!)

Minitrix SBB Be6/8II modell (a klasszikus SBB Krokdil). Ez nem egy olcsó kis mütyűr, és egy D&H által épített, mozdony specifikus dekóder van benne. Remélem menthető lesz a dekóder, a Graetz hídja kuka, és híd mögött van egy Z-dióda szerűség, nyilván a zavaró tüskéket megzabolázni, na ez is a másvilágon van már. Zárlatosak a bemeneti alkatrészek a dekóderben. Innen kérdés, hogy a motor FET-jei túlélték-e az analóg "üzemet". A PIC még jónak látszik.

(Méghogy DCC 21V a max, pláne N-ben...)

Phúúú...
A motor FET-ek megúszták. Már a fut a picike...

Nagy mázlista a gazdája!

Melyik Atmel proc.-nak van AUX1, AUX2 nevű kivezetése?
Melyik Atmel proc. nem tud min. + -30mA-t?
Kösz.

Gondolom a kivezetés a panel kivezetés jele. A processzor terhelhetőségét én is keveslem 5mA-nak, de több ledre az általad említett 30 is szűkös. ( egyébként az abszolut max 40mA, de a grafikon talán 20 ig ábrázolja a kimeneti feszültség függvényében) Amúgy meg a tokozás és a beépítés is csökkenti a kinyerhető áramot. Lehet hogy tudja, de a hosszútávú biztos működés szerintem sem garantált.

Azért manapság 30 mA több mint elég egy mozdony világitására

Most lovagolva a szavakon kötözködsz?
Természetesen egyetlen ATMEL-nek sincs ilyen kimenete, a dekóder gyártója (az ESU) jelöli meg így a két logikai szintű kimenetet. Márpedig erről szólt az alap kérdés, a dekóderről.

Nem tudom az ATMEL-ek ilyen specifikációját. (A PIC12F629-nél max. 5mA) De mindegy is, nem szerencsés közvetlenül a mikrovezérlőúre bízni modellvasuti üzemben bármiylen funkció kezelését.

Nem. Azt hittem az Atmel kijött valamilyen dedikált kontrollererekkel.
Gondolom a ’629-es paneledre érted az 5mA-t nem magára a uC-re.

Nem használok logikai kimeneteket a dekódereimen, vagy a kocsivilágításokban.
Ezt az úri huncutságot meghagyom azoknak, akik szertnek garanciális hibajavításokkal foglalkozni.

Egy ujabb nagy jelenése az elektronikai szakértelemnek.
A világ legnagyobb cége ( ill a holdudvara) átépitö csomagokat kinál a matuzsálemi AC motorokhoz ( tekercselt sztator-állórész), hogy azok digitális dekoderekhez is illeszkedjenek ( kiemelve a teljesitmény szabályozást). Ez az átépitö csomag tartalmaz 2 fém fegyverzetet köztük egy nagyon jo permanens mágnessel, amit egyszerüen a régi állorész helyére kell szerelni és kész is lenne, ha nem jött volna a mese- (pénz-) költö, és mondaná, hogy a mellékelt két fojtotekercset meg a szintén mellékelt 33-100nF ( a 3 csomagban 3 fajta kondi volt) hogyan kell a motor sarkaihoz kötni. Hogy ettöl a dekoder hogyan bolondul meg, már nem szol a fáma....

Nem ártanak azok a tekercsek. Múltor leveleztem a Zimo egyik fejlesztőjével, ő is azt írta, hogy a tekercseket szedjem ki az útból. Aztán írtam neki, hogy ezek a régi motorok mekkora impulzusokat rúgnak vissza. Ezt azért hatásosan tudja csillapítani egy fojtó. Csak le kell írni, hogyan kell használni. Amúgyis vannak katasztrófák, mert pl. pont az AC modellek legnagyobb gyártója a digiben egyáltalán nem veszi komolyan a tápegység kérdését a mai napig...

Egyébként a Tams Elektronik készít olyan dekódert, ami ezekhez a régi, tekercselt állórészű motorokhoz jó, még olcsó is. Igaz, átépítő készeletet is kínálnak, de ott pontosan leírják, hogy mit és hova kell kötni.

A tekercs nem is a gond, hanem a kondi.

10-33nF-ig nincs baj. Én 10nF-t használok minden DCC előkészítő panelemben. Tisztességes dekóderek rá se' hederítenek.

Ja várjál! Kondik? Nem csak egy van egy készletben?

3 készletet kaptam (más - más) mindegyikben más kondi volt (egy-egy csomagknként).

Írtam egy szösszenetet, becsatolom, ha valaki nem látta volna. Befutott tegnap egy gyárilag DCC digitális Fleischmann BR212 (ex DB V100.20) N-es mozdonyka, hogy nem működik. Hagyományos, Fleischmann motor van benne, 3 pólusú, könnyen tisztítható, és Fleischmann a dekóder is benne. Rá is van írva a doboz aljára, hogy "20V".
Sajnos a modell a cikkem minden szavát igazolja. A motor koszos, az erőltetett terheléstől, amit kapott zárlatos is lett, és sajnos vitte magával a gyári dekódert is. A motor menthető volt, egy alapos tisztítás után szépen forog, és mindkét irányban, terhelés nélkül 65mA árammal megy. A Fleischmann dekóderről ez már nem mondható el, a motor H-híd, és a Graetz csere után is folyamatosan motor zárlatot jelez, és sajnos programozni, resetelni sem hagyja magát így. Csere, egy ZIMO MX621-t kapott a modell. Egyébként a modellt nagyrészt analógban használták, hagyományos trafóval...
Tessék vigyázni a sínfeszültséggel, mert nem ez az első ilyen modell, amiről kiderült, hogy a gyártó egy kicsit túlzott elvárásokat támaszt egy 12V-os apró motorral szemben!

Írhatsz Te bármit!
Amíg az a fontos, hogy a digitális füstölő 18-22V-ig üzemel, addig el nem hiszik, hogy digitálisan is lehet 12-16V-os füstölővel is dolgozni.
Az a téveszme él, hogy a digitális úgyis csak impulzusokkal megy, így nem árt a motoroknak, azaz minél nagyobb a feszkó, annál jobb, mert még a váltók is működtethetők a sínből.

Amúgy meg egyáltalán nem értelek: pont a munkát veszed ki a kezedből??? Hadd nyomassa a modellező, akár mehet hálózati feszültségről is a modellvasút .... legalább biztos a megélhetésed

A modellezök egy hiszékeny csordába tartoznak, hasonloan a migránsokhoz. Azoknak is valaki valahol azt mondta, hogy Europában ház, kaja, nö meg auto vár rájuk. Ha az ellenkezöjét állitod megvernek.
A modellezök is valahol olvastak valami marhaságot, pl a csomagoláson, hogy DCC max 22V, azota mondhatunk bármit, mi vagyunk a hülye arrogánsok, akik át akarják öket verni.

Tiszteletem DCC professzor urak!

Egy pici segítséget szeretnék kérni! Jött hozzám pár napja egy régebbi kiadású Roco Szergej és bár az eladó nem jelezte előre, nagy meglepetésemre ( és örömömre ) egy dekóder is lapult benne. Viszont sajnos nem tudom beazonosítani a dekóder típusát. Ha valaki ráismer akkor kérem hogy írja itt meg, nagy segítség lenne. Sajnos én kiolvasni nem tudom csak egy MultiMausom van.

Előre is köszönöm!
Üdv

Amit nem értek, bár még nem sokat építkeztem miért nem elég a 12V, esetleg DCC esetén a 14V ( a veszteségek miatt) Igaz meg kell csinálni rendesen az áramellátást, de szerintem üzembiztosabb, és nem a határokat feszegeti. Vagy itt is szerveznek tuning versenyeket, az én mozdonyom gyorsabban megy bibibi....címszóval? Esetleg a fő probléma, sajnálják a rendes tápra a pénzt, és üresen 30V terhelve meg 10V -ot ad ki?

Ez a ROCO "saját" dekódere. AZ ESU gyártotta, az ő honlapjukon megtalálod, "OEM dekoder" címszó alattt, a régi termékeik között.

Köszömöm Mester a segítséget! Már nézem is!

Üdv

Digitális füstölő:
Pedig egyszerű matek az egész, összeadás, kivonás.
Ugye a Seuthe NR11-ra az van írva, hogy 16-22V között üzemel. Na most ebből következik, hogy 16V-nál már füstöl, és 22-nél meg dől belőle. Van egy korszerű dekóderünk, ami képes az ilyen füstölőket a motor terhelésésnek függvényében szabályozni (Tran, ZIMO például). Ezek úgy működnek, hogy gyorsításkor ráadja a max értéket a füstölőre, állandósult sebességnél leveszi, és fékezéskor meg a minimumra csökkenti. Ha lemegyünk 16V alá, akkor a füstölő kihül, és gyorsításkor késve fog reagálni, mert újra fel kell fűteni. Ha vesszük a ROCO MultiMaus rendszerét, azzal cca. 18V lesz a sínfeszültség. 16V alatt ez a füstölő leáll, így van összesen 2V-unk, azaz kettő darab Voltunk, hogy szabályozzunk. Felfelés nem tudunk menni a dekóderrel, csak lefelé. Zseniális...

Ezért szoktam én szinte minden esetben a Seuthe kisebb feszültségű termékeit használni, mert sokkal szebben, pontosabban be lehet lőni a füstgenerátort. Pláne, hogy az ügyfeleim döntő többsége - pár kör tanulás, és tanulópénz után, pedig egy csomó dekódert garanciában sikerült cseréltetnem a gyártóval - már stabilizált eszközöket használ.

A válasz egyszerü.
A vasutmodelles cégek jelentös része a tradiciobol él, és alig veszit nehány gondolatot a modern technogiákra. Ezeknél még mindig leszükül a modellek áramellátása egy trafora egyenirányitora stb. Eszükbe sem jut, hogy az a cucc amit eladnak csak a látszatot kelti (az FZ1-re is 12 V DC van irva) ennyit ezek a trafok csak teljes teljesitmény alatt adnak. Közben a motorok nagyot javultak, ma megelégednek 1-200 mA-el. Amikor a trafok születtek, akkor a motorok fogyasztása 500-1000mA volt ehhez jöttek méz az izzok a világitásra a mozdonyban meg a vagonokban. Igy a maimmodernebb modellek alig terhelik a trafot, igy az 12 V helyett akár 20V-t is ad ( ami halálos lehet a kisebb modellekre).
A másik amit választhatnak, azok valamilyen modern kapcsitápok (laptop tápok), azokkal meg az a baj, hogy nehezebben optimalizálhatok az igényekhez. Az analogvasutasoknak PWM vezérlö kell, 12 V-s táppal (N-H0 méretig) - digivasuthoz meg 10-16V tartományban (Z-H0). Azaz átkapcsolhato táp kell, vagy nagyobb szortiment illetve nagyobb bonyodalom, mert ezeket szervizelni kell, és hát az manapság minden elektronikára nagyon nehézkes és drága (valakinek ezt fizetnie kell). Azaz a modellgyárak igyekeznek kerülni az ilyen extra feladatokat. Manapság a szervizhálozat (garancia) a legdrágább tétel egy ilyen cég költségvetésében, és mindenki csökkentené ezeket a költségeket.

Egy ujabb jelenség a DCC világbol. Az uj hangos mozdonyok egyre hangosabbak, egyre jobb az erösitök hatásfoka és ereje. Ez egy ujabb gondot okoz, és lehet, hogy valaha a Lenz a maga kb 100 ohmos hangszoroival nem is járt olyan rossz uton.
Az uj kis ohmos (4-16Ohm) hangszorok ugyanis igen jo hatásfokkal dolgoznak, ennek viszont az a ára hogy H0-s mozdonyok csucsban mérten majdnem 2 A-t igényelnek. Ez akár 24W csucsteljesitményt is jelenthet. Ez nem mellékes teljesitmény (ha összehasonlitjuk, hogy ugyanaz a mozdony vigan megelégszik 5-10W teljesitményel a motoron).
Azaz megint a modellvasut egy zsákutcaába került. Ekkora teljesitmény átvitelére eddig egyetlen modell sem lett tervezve. Sem az áramszedök, sem a kerekek/sin nem igen alkalmas ekkora teljesitmény továbbitására.
Ebböl az fog következni (igy került hozzám ez utobbi mozdony is), hogy leég-elfárad az áramszedö rendszer meg elkráteresedik a kerék. A mozdonyban a legujabb Zimo hang dekodér volt, extra kondival a hang védelmére. A mozdony a tulajdonosa szerint egyre rosszabbul ment.
Nagyitoval megnézve a kerekek futofelülete tele volt apro fekete kráterrel (egy amerikai Athearn mozdony volt nikkelezett kerekekkel) és az áramszedö lemez (0,3mm bronz ami a csapágytokot tartja - osztott tengelyes a mozdony) teljesen fekete volt (holott a szinterbronz csapágytok nem forog a lemezben igy kopásrol szo sem lehet). Ebböl következtettem arra, hogy az áramtol lett ilyen.
A tesztpadon oszcilloszkoppal mérve az áramcsucsok teljes hangerön érték el a 2A-t.
Miután ugyanezt a hangdekodért kisebb (TT) mozdonyba is be lehet épiteni ez a veszély ott még jobban fenáll és sok mozdony áramszedése is egészen más (az áramszedök a forgo kerékröl szedik az áramot) igy ezek leégése még hamarabb bekövetkezhet, ha a mozdonyt valoban hosszu ideig teljes hangerön járatjuk.

Ha TT-be is jó, akkor az a ZIMO MX648 lehet?

Sorozatban teszek be most ilyeneket, de szigorúan 8Ohm-os hangszórókkal. Nem okoztak eddig ilyen gonodt, de mondjuk ésszel kell használni! A CV266-ban van a generál hangerő, ezt 64-nél nem illdomos feljebb venni. A ZIMO bírja a strapát, akár 4Ohmn-on is, de a 4 Ohm azért szerintem jogerős túlzás. Mégis mekkora hangerőt kell produkálni, egy stadionnyit?

Vanak amúgy olyan dekoderek is, amiknél a gyártó 4Ohm-os hangszórót ajánl és/vagy ad is hozzá. Nem kerti vasút, H0, meg kisebb! Csak aztán beleütközünk abba, hogy a kondi meg egyéb, de a dekóder bemeneti egyenirányítójában 4db 1A-es Schottky dióda van, ami eleve lehetetlenné teszi a rendes műküdést, pláne, ha a reklámoknak bedőlve megy minden: hang, gyorsító motor, füstölő dinamikusan vezérleve, világítás, tűztér imitáció etc. Elfogy a Graetz-ből a szufla... Aztán jönnek a rejtélyek...

Már elvitte a masinát, abban 2 DELL laptobbol származo hangszoro volt ( egybeépitve a hangládával igy összesen 4 Ohm). Nem tudom mennyit nyüzte a mozdonyt - biztos nem keveset, a pályájuk elég nagy, és hát amcsi mozdonyrol van szo, annak rendesen kell szolnia, mert különben elalszik a masiniszta. .
Megpucoltam, lemértem megmondtam neki mi a helyzet - baja nem volt semmi a kopásokon kivül. Ilyen lekopott kerék meg áramszedövel még nem volt dolgom - a mozdony majdnem uj ( az év elején vett 3-t, ha jol tudom csak egybe tettek hangot ( a boltban ahol vette) .

Tiszteletem!
Nem akarok vitát, ezért kérem ne kerekedjen itt akkora nagy beszélgetés, mint a "másik/index" fórumon.
Ez a sínfeszültég még mindig nem tiszta nekem, ebben kérek ködöt oszlatni.
Az világos, hogy egy 18-20V-os DCC feszültséggel nem egészséges dolgozni még H0-ban sem.
Ami megfogott odaát az ez az idézet volt:
Kérem senki, de senki ne kezdjen erre felülni, ez alapján rám hivatkozni!!!
Mindössze ez olyan frappáns megfogalmazás volt, ami valahogy elfogadhatóvá teszi a magasabb feszültségeket is. (az nem világos, hogy az egyenáram, hogy lüktet 100Hz-en, de egy forgó motorban én bármit el tudok képzelni a kis eszemmel )
Ez tényleg így van????
Ha így van akkor a Tillig miért javasolja a 14V-ot DCC-ben?
(Bevallom, én 14-16V között üzemelek DCC-ben, és nincs hangdekóderes mozdonyom, de füstös az van, és valahogy az is füstöl...)

Tilos összeveszni!
Ha ilyent veszek észre szólok Frenkynek, hogy ettől a bejegyzéstől törölje a hozzászólásokat. Én nem szeretnék bomlasztani, mindössze egy picit jobban látni ezt a motortémát.

Hát igen vannak ilyenek, és emiatt már egyszer régen kidobtak a testvérforumrol, mert akkor még a neves modi csak mondta a maga baromságait.
A PWM-nek 2 tulajdonsága lehet:
Egyik - a motor hajto
Másik - az energia kis veszteségü átvitele.

Nos ezt az ottani titánok is rendszeresen keverik.

Amennyiben a PWM-t motormozgatásra használjuk a PWM feladata nemcsak az, hogy szabályozott energiát vigyen a motorba, hanem kompenzálja annak alapveszteségeit. (Kefeveszteség,kollektorveszteség mágneses lépésveszteség stb.) Ezek okozzák, hogy sima egyenáramnál a motorok nem 0 voltrol indulnak hanem akár 2-5 volt is kell, hogy megmoccanjon ( a veszteség fix!). Ha elindul akkor meg már gyorsan forog, mert csökkennek a veszteségek. Ezért ugrik sok DC modell sima egyenáram táprol. Erre jo a PWM, mert az alapbol a teljes feszültséget viszi a kefére igy azonnal legyözi az indulo feszültséglépést (2-5V). Igy a PWM maradék kitöltési tényezöje azonnal mozgási energiává változtathato, azaz a motor simán indul majdnem 0% kitöltési tényezövel. Ez kiterjeszti a szabályozási tartományt (min ford/max ford) akár 20x-san is sima egyenáramnál gyakran még 10x-s tartományt sem lehet elérni (motorfüggö).
A PWM frekijét azonban szinte minden motorhoz igazitani kell, mert az függ a motor konstrukciojátol. A vasmentes motorok akár néhány kilohertz tartományban is kaphatnak PWM-t. A tipikus vasutmodellezési motor (vas armatura) viszont már 500 Hz körül képtelen követni a PWM jeleit igy azok átváltoznak többé kevésbé meddö energiává. Azaz teljesen felesleges ilyet a motorba küldeni. Bekövetkezik az amit bemásoltál a 14V PWM jele szépen eltünik, és a motorra csak a töredék jut, igy értelmetlen ilyen jellel hajtani (nem tudjuk mennyi tünik el). Ezért badarság ama megjegyzés.
Azt a fajta PWM-t olyan fogyasztokra lehet alkalmazni aminek jelentéktelen az induktiv komponense (világitás, erösitö, akkutöltö fogyaszto amiben nincs tekercs stb). Ilyen nagyfrekis PWM-mel szinte hideg FETekkel lehet sok ampért a fogyasztoba nyomni, de nem motorba.

Amit szintén valoszinüleg nem tud a bejegyzés iroja, hogy a motorokra az effektiv feszültség jellemzö, azaz a bevezetett áram teljesitménye. A baj az, hogy a modellmotorok alapbol DC üzemmodra vannak tervezve, amikor a feszültség a motoron max kb 12 V, de ennyit csak abban a rövid idötartamban kap, amig max sebességen megy. Ez DC-ben rutkán több mint 70-80%
Azaz a motor nem 12V effektiv feszültségre van tervezve hanem kb. 8V-ra.
Ugyanez a motor DCCben viszont joval nagyobb effektiv teljesitményt kap, hiszen 0 - 14 V között ugrál rajta a feszültség. Ez viszont joval nagyobb (matematika) mint a DC-ben még akkor is ha csak félsebességgel meg a motor hiszen akkor is 14V lesz a keféken ( a kitöltési arányban). Emiatt kap a DCC-be a motor joval több energiát mint amire az tervezve van.

Most nincs időm oda írni egy hosszabb cikket, mert martisz barátom súlyos tévedésben van, sajnos, mint sokan mások. A DCC dekoderek nem úgy működnek, ahogy ő leírta.

Hogy lüktet 100Hz-e egy egyenáram? Ügyesen.
Nos egyenáramot lehet szerezni pl. kémiai úton, lásd: elemek, akkuk.
Vagy a fali konnektorból, ahol ugye 50Hz-es váltóáram van. Namost ezt a 230V/50Hz-et letranszormáljuk, mondjuk 12V/50Hz-re. Ezt egy közismert Graetz híddal egyenirányítjuk. Az egyenirányító kimenetén ugyan egyenáram lesz, de lüktetni fog, méghozzá 100Hz-en. Vagyis 1sec. alatt kétszer is 0-ra esik vissza a mérhető feszültség. Ezt hívjuk lüktető egyenáramnak. Ilyen van pl. a jó öreg PIKO FZ1 pálya kimenetén is.

Röviden, hogy hogyan működnek a DCC dekóderek:
A sínjelet egyenirányítja, majd az így nyert tápfeszültséget a motort vezérlő hídra adja, ez egy FET-kből összerakott H-híd. Ezt a hidat majd a dekóder processzora fogja vezérelni, de a híd a dekóder Graetz hídjáról nyert egyenfeszültséget fogja kapcsolgatni a motorra. Vagyis, ha a DCC sínfeszültség mondjuk 16Veff. akkkor a motorra jutó tápfeszültség 16V egyen lesz (leszámítva a FET-ken eső pár mV-t, ez elhanyagolható). Ezzel 4V-tal túllőjük a motor névleges maximumát.

Tudom a következő kérdést! Ha fix a feszültség a motoron, akkor hogy a búbánatos lótüdőbe' tud lassan menni a mozdony?
Nos, analógban akkor megy lassan a mozdony, ha csak 2-5V között kap feszültséget. A DCC dekóderek azonban nem feszültségszabályzók! A dekóderek PWM jellel etetik a motorokat, nem sima egyenfeszültséggel! PWM jel esetében a mozdony akkor megy lassan, ha ezek a PWM "tüskék" csak nagyon rövidek. Minél hosszabbak, annál gyorsabb lesz a modell. De a tüskék csúcsa mindig a tápfeszültséggel egyenlő. Namost sajnos a PWM jel még akkor is nagyobb terhelést jelent elektromosan a motornak, ha ezek a "tüskék" csak a motor névleges feszültségét érik el, vagyis esetünkben a 12V-t. Ha ezt túllőjük, egy "szabadon engedett" DCC sínjellel, akkor jönnek a motor bajai, meg a rejtélyek a DCC-ben.

Köszönöm mindkettőtöknek a hozzászólásokat!
Szerintem aki ezeket az írásokat elolvassa - mert nyilvános - egyértelműen elgondolkodik, és tud dönteni.

CsíkosMester! Matriszt, hagyd. Amilyen technikai környezetben ő dolgozik, ott nem lesz gond sosem, és ő arról veszi az etalont. (ha ugyanezt áttenné egy kis asztalra, már őt is érnék meglepetések, főleg egy mikro dekóderrrel) Bár ő is megemlítette, hogy a szabályozatlan ROCO váltótáp veszélyes, azaz valamennyire tisztában van magas feszültség veszélyével.

Az eredeti idézetben volt még szó a kifejezésről
Itt nekem olyasmi jött le, hogy a Tesla generátortól sem nyiffanunk, ki mert ott is nagyon magas a freki, így nem megy bele az emberbe. Nem valami ilyesmi lehet ebben is? Mert a PWM frekvenciája már tényleg elég magas (pl: digitools 8kHz) bár ez még mindig nem a MHz tartomány, de mint mondtam forgó motornál bármi lehetséges

Több kérdésem nincs, így is sokat tisztult a kép, köszönet Nektek!

Néhány embernek a matekkal van jelentös gondja.

Egy tipukus motor mondjuk 10000ford/perc, ha 3 polusu, akkor pontosan 500x szakitja meg másodpercenként az áramot (kommutátor). Ha 5 polusu akkor kb 830x. Ebböl az következik, hogy ha a PWM-t értelemszerüen akarjuk bevetni akkor a megszakitások pillanatát kell kompenzálni (ekkor lépnek fel a veszteségek). Innen már talán világos, hogy miért kell kisebb frekivel hajtani a motort, mint a fennt számitott frekvencia (500 ill 830 Hz). Igy csak ettöl lassabb frekvenciának lesz hatása a jo müködésre. ( A lassabb frekvencia azért kell, hogy maradjon idö az átmeneti állapotok leküzdésére.).
Ha ilyen motorra sokkal nagyobb frekvenciát adsz, a motor továbbra is fog forogni, de joval csökken a hatásfok söt melegedésbe megy át, mert a PWM "verekedni fog" még a kommutátoron keletkezö ellentétes polaritásu EMF jelekkel, amik a tekercsekben keletkeznek a kommutátor megszakitása pillanatába, és a nagyon keskeny PWM impulzusoknak nem marad ideje leküzdeni a korábban leirt veszteségeket. Lehet, hogy innen származik az a hit is, hogy csökken a motoron a feszültség ( he levonják a 14V-bol az EMF-t....

Nem, az onnan származik, hogy egy tesztpanelen megmérik a motoron lévő feszültséget egy sima mérőműszerrel (DMM, vagy analóg feszültségmérő), és lássunk csodát, pont azt fogja mérni, hogy lassú fordulaton a dekoder csak 2V-t ad a motornak...

És innen jön a tévhit, hogy a dekóder úgy működik, mint egy zsugorított méretű, távvezérelhető FZ1 a mozdonyban...

A Tesla trafónak ehhez semmi köze. Az más, az a skin effektus.

A motoroknak nem mérhető klasszikus értelemben az ellenállása. Pontosabban mérhető a tekercseinek ohmikus ellenállása, de annak nem sok köze van a motor működéséhez. Mivel induktív a lelkem, ezért van "nekije" impedanciája. Elvileg ez nem egy konstans érték, ha nem fix a frekvencia. Ha növeljük a frekvenciát, akkor ez is nő, vagyis a nagyobb ferkvenciás jel útjában növekvő "ellenállást" mutat. De a modern DCC dekoderek esetében ez egy jóval bonyolultabb valami, mert nem csak a PWM jel ütemfrekvenciája számít, hanem az is, hogy az EMF méréséhez (terhelés szabályzás) a motorra jutó PWM jelfolyamot meg-meg szakítjuk, hogy az EMF-t mérni lehessen a keletkezett "lyukban". Ez egy másik tészta, és GB-nyi anygaot lehetne írni róla.

Egy szemléletes példa a PWM működéséről:
Biztosan mindenki ismeri a reluxát. Ha függőlegesen állnak a lapok és összeérnek, akkor sötét van bent, ha a nap irányában, akkor maximálisan világos. Amikor viszonylag sötétre állítom, akkor keskeny csíkokban bejön a napfény, de ott teljes erősséggel. A szobában összességében félhomály lesz, de ahová éppen odasüt a nap, ott akár a csoki is megolvadhat.
A vonat esetében: a motor lassan forog, de bizonyos pillanatokban, a motor megkapja a teljes 18-20V-ot.

Talán segített a hasonlatom...

Ok, köszönöm!

Hát eszem a szivüket, ha valakinek a DMM jut az eszébe, ha PWM-t mér. Mert azután igazán kacifántos, a valoságtól fényévekre levö értékeket kap.

Jajj istenem!
Hát persze, hogy DMM-mel mér, jobb esetben, mert olyan profi...

Régi beidegződés. Volt ugye analógban az FZ1, vagy a Bühler, vagy a Fleischmann trafó, ami 2-12V közötti értékeken működött. Nyilván így működik a DCC dekóder is, hiszen a motor akkor forog lassan, ha kicsi a feszültség, és gyorsan akkor, ha nagy. Tiszta sor, nem?

A PWM, az valami ködös, távoli valami. Pedig van a Tillignek is, meg volt egy időben a ROCO-nak is.