EZT az amcsi kocsik alá illő kereket vágányfoglaltság jelzéshez Analóg és Digitális üzemhez egyaránt fel lehet használni, vagy csak egyikhez?

Mindkettőhöz, ha átfolyó árammérés alapján működik.

5,6 K Ohm ellenállás csak jelent valamit...

Az esetek 90%-ban egyforma elven müködik a foglaltság érzékelö ugy a DC-ben mint DCC-ben. Azaz semmi gond az 5,6 kOhmmal.

Mindkettőtöknek köszönöm!
Most már csak azt szeretném tudni, hogy egy kocsi alá egy vagy mind a négy kereket cseréljem ki?

Egy tengely sok érzékelönek nem szokott elég lenni, de az nagyban függ az érzékelö kivitelétöl. (Az általam néhányszor berakott kapcsolásnak ez az egyik elönye, hogy biztonságosan érzékel egy tengelyt is).
Nem tudjuk milyet használsz/tervezel.
Induláskor cserélj le kocsinként egyet s meglátod, hogyan müködik. ( az amcsi vonatok amugy is nagyon hosszuak szoktak lenni, igy ovatosan kell bánni a kerékcserékkel. Ha pl mind a 4-t kicseréled egy vagonon az eredö ellenállás 5,6/4=1,4 kOhm lesz. Ha ilyen kocsikbol 10-t raksz egy vonatba a szerelvény ellenállása 140 Ohm lesz ami pl. 16V DCC esetén már ~100 mA állando fogyasztást jelent. Föleg DCC-nél vigyázni kell, mert ott a sinekben többynire mindig van áram, igy a kocsik akkor is nyelik az áramot, ha valahol orákig állnak. DC-ben ilyen esetben valamivel jobb a helyzet, mert ott a leállitott szerelvény "takarékon" van, azaz csökkentett figyelö áram folyik csak a sinekbe és igy a tengelyeken át.

A kapcsolásod tényleg jó, de csak akkor érzékeli biztonságosan azt az egy tengelyt, ha az tutti fixen érintkezik a sínnel.
Nem azért kell több tengelyen az ilyesmi, hogy több áram follyon át az érzékelőn, hanem azért, mert több keréken egyszerre biztosabb az áramszedés.

Maradok a DC technológiánál..)

Robertkenek nem kell semilyen áramszedés ( tehervagonokrol van szo). Az én kapcsolásom kb 1/10 másodperc alatt érzékeli, hogy valami söntölte a sineket és mintegy 5-10 másodpercig emlékezik erre. Igy elvben megfelel egy-egy tengely vagononként arra, hogy egy jo áramkör érzékelje, hogy "valami van a sineken". Ezt sajnos a gyári megoldások meg sem közelitik, ezért kell azokhoz több kerék és még mindig fenáll annak a veszélye, hogy "eltünnek" a vonatok/kocsik a vágányokrol. ( sok közülük a kontaktus hibára azonnal reagál, azaz a jármü eötünik majd "ujra be kell jelentkeznie". Ez vezet rendszeres hibákhoz.)
Ezért irtam korábban azokrol a számitásokrol, amit egy ilyen rendszerben szem elött kell tartani.
Egy ismerösöm N pályáján közel 150 kocsi van szinte állandoan a sineken és egy kis booster elég sokat haldoklott. Akkor kezdtük el vizsgálni az ügyet. Ö szintén kocsinként 2 darab 10 kOhmos tengelyt használ ( ezt ajánlotta neki a gyárto). Ha 150- kocsit figyelembe veszed az 300 tengely, azaz 300 darab 10 kOhmos ellenállás párhuzamosan kötve. Mennyi annak az eredö ellenállása, illetve mennyi áramot vesz egy ilyen pálya fel csak arra, hogy érzékeljen minden kocsit a pályán? Hát elég sokat, 0,4 A méröáram megy csak a tengelyekre (12 V DCC sinfeszültségnél).

Persze, jogos. Nem is arra gondoltam, hogy az ilyen kerékpár áramot ad a kocsiba, hanem arra, hogy a sín/kerék kontaktus az így eléggé bizonytalan is lehet. (Életemben annyi koszos kereket láttam már, hogy azt el se' hiszed.)

OFF: róbertke segítségével sikerült összehoznom egy méregdrága kocsiba a belső világítást. Fotóztam is közben, és írok róla majd. Egy rémálom, a kerekek gyárilag eloxált vörösrézből vannak... Ráadásul úgy szerelték össze a forgóvázakat, hogy a szigetelt kerekek egy oldalra esnek, nehogy a tengelyről meg tudjam oldani az áramszedést. Neeem, nem lehet megfordítani a a forgóvázban a kerékpárt, mert a fékrendszer imitáció rá van ragasztva gyárilag, és roncsolásmentesen nem lehet megbontani...
A cikk címe az lesz:
Franzözische Abentauer mit (t)REE Modeles in DCC Welt.
ON

Lehet, hogy még emlékszel régebben voltak müanyag kerekek, amire rágalvanizáltak egy leheletnyi vastag rezet majd kromozták vagy nikkelezték... azok a kerekek voltak a modellezök rémálmai. Gyönyörüen mutatnak a katalogusokban meg a polcokon, de 10-20 kör után már kuka......

Naná! Az összes Zeuke Y kocsi ilyen, és használták még a BTTB érában is jó sokáig, még a 4t REKO kocsik alatt is. Az még elmegy, hogy vacak az érintkezése, de tojás is mindegyik...

Jó, de akkor az kell, hogy a vonat végén a Caboose kocsiban legyen világítás építve / 4db; CR - C&BQ - CN - SF /.
Európai vonatoknál azért nincs gondom, mert ott meg az utolsó kocsi zárlámpás lesz - vagyis egy Trix kocsim már gyárilag az, egy Lil. KPEV lószállító meg most kap belső világítást.

Ezt most nem értem. Ha világitos a kocsid, akkor nem kell olyan kerék amiben ellenállás van.

Te írtad csíkosháttúnak (59983): Robertkenek nem kell semilyen áramszedés ( tehervagonokrol van szo)
Pont ez az, hogy a másik hozzászólásban / jé! 60.000 / felsorolt 4db Caboose közül egyikben sincs világítás, csak két európai teherkocsiban. A kérdésem viszont az lenne, hogy a Roco 40187 -as kereke a maga 18 kΩ -jával mennyire jobb vagy rosszabb az Amcsinál ami 5,6 kΩ ?

Ellenállásos kerék csakis olyan helyre kell ahol, nincs szükség áramszedésre ( teherkocsi). Személykocsiba meg cabooseba neked áramszedés is kell, hogy világitson, igy itt elvégzi a világitás a söntötést, azaz csak szigetelt fémkerekekre van szükséged ( és lehetöleg minden keréknek részt kell vennie az áramszedésben).
Azt igy most nehéz eldönteni, hogy melyik kerék jobb a Roco vagy az amcsi. Az 5,6 kOhmot egy kicsit kevesellem ( feleslegesen terheli a tápot) a 18 kOhm meg sok lehet, ha nedves a helység levegöje és nem igen nedvesség állo a vágány kövezete ( sajnos több ragaszto hajlamos a nedvesség felszivására). Ha nincs ágyazat ( vagy csak a gyári gumialjzat) akkor a 18 kOhm is jo.
Én otthon meg a klubban 10 kOhmra állitom a sináramköröket, és eddig nem volt különösebb gond.

Ezt nézd mit találtam egy 46 éve kiadott könyvben
Halmai - Halmai: Modellvasutak elektronikus vezérlése.

Szép és jo! A könyvet majdnem, fejböl tudtam az elejétöl a végéig. Sok minden belöle a mai napig érvényben van - sajnos igen sok embernek a legnagyobb meglepetésére.

Na kezdjük el az alapoknál!

Van ugye az adott vágányszakasz, amin azt szeretnénk elektronikus úton elérni, hogy a rajta lévő vonatot érzékeljük.
Ez analóg üzemben csakis úgy lehetséges, hogy az adott szakasz áram alatt van, vagyis nincs lekapcsolva a sínről. Magyarul: a szakaszban megy a vonat, és nem áll.
Digitális üzemben ilyen kritérium nincs, ebben az üzemben a sínekben állandónak tekinthető a feszültség, akár áll a vonat, akár megy.

Elektronikus úton úgy a legegyszerűbb megvalósítani, hogy a szakaszban figyeljük, hogy folyik-e áram a sínben, vagy sem. Ha igen, ott van vonat, ha nem, akkor a szakasz szabad. (Persze ez azt feltételezi, hogy mind a pálya, mind a vonat áramszedése tiszta!) Akkor van baj, ha a szakaszban egy olyan kocsi van, ami nem világít, mert az nem szed áramot, így amikor ilyen van a szakaszban, akkor a rendszer azt nem látja. Ez lehet egy leakadt kocsi is, meg lehet a vonat vége is, ami még belóg, nem húzta még ki a mozdony, és így szakasz foglalt. Az áramot fogyasztó kocsi az lehet egy személykocsi, amiben világítás van, vagy egy zárfényekkel ellátott teherkocsi is. Ha nem ilyen, akkor kell kitalálni valamit! Na erre valók az ellenállással szerelt kerekek. Ezek azt imitálják, kvázi becsapják az érzékelőt, hogy áram folyik, vagyis egy világítós kocsi van a szakaszban. Az ellenállás egy praktikus megoldás erre. Az Általad említett USA megoldás az nekik jó, ott egy kisebb erőmű táplál egy házi pályát is. A ROCO meg azzal számolt, hogy úgyis legalább két ilyen kerékpár kell egy kocsiba, tehát az eredmény (párhuzamosan kapcsolt két egyforma ellenállás eredője a fele lesz, mint egy ellenállásnak) pont jó lesz. Nem terheli agyon a pálya áramellátását, de pont annyi áramfogyasztás generál egy ilyenekkel felszerelt kocsi, hogy az érzékelő biztosan kapcsoljon.

Vagyis, Neked, ha világít a Caboose, akkor nem kell ilyen kerékpár, se' az amcsi, se' az európai. Az áramfogyasztást generálni fogja a világítás maga. Ugye a Caboose a vonat végén fityeg, a mozdony meg elől, így a vonat mindkét vége fogyasztó. Tehát, amíg az érzékelős szakaszban van bármelyik is, a foglaltság jelzése létrejön.

Gyakorlatban: háromféle ilyen kütyüt gyártok, ebből kettő digitális, egy analóg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a biztos, és, ami a lényeges, hogy zavarmentes működéshez legalább 5mA áramfogyasztást kell lásson az elektronika. (A sínfeszültség DCC-ben ismert, így az 5mA áramból ki lehet számolni, hogy mekkora ellenállás kell a tengelyekre.) A zavartatás különösen digitális üzemben szokott gondokat okozni. Analógban pedig legalább 4-5V vontatási feszültség szükséges. Az általam gyártott ilyen analóg kütyüt csak olyan helyekre ajánlom, ahol a vonat halad: például egy nyílt vonali, közúti átkelő sorompójának vezérléséhez.

Sziasztok!
(Egyelőre még csak) tervezgetek relés biztosítóberendezést, viszont elakadtam ott, hogy a berendezésnek csak akkor kéne valamit csinálnia, ha a 14 gombból csak 2 van lenyomva (a különleges 1 gombos esetektől tekintsünk most el), és le kéne ellenőrizni, hogy csak 2 gomb van-e lenyomva. Nekem egyelőre semmi ötletem nincs...
Milyen elv szerint lehetne ezt leellenőrizni? Lehetőleg csak relé és dióda használatával, szoftver és tranzisztor kizárásával. Logikai kapus kapcsolás (is) érdekel, azt már át tudom ültetni relére.
Tehát a cél egy olyan "modul" lenne, aminek van 14 bemenete (gombok) és 1 kimenete, ami utóbbi akkor 1 (IGAZ), ha csak 2 gomb van lenyomva, és 0 (HAMIS), ha 2-nél több gomb van lenyomva.

(Kérem a berendezés megépítésének értelmét nem firtatni )

Minden gombot ( ha azonos feszültséget kapcsolnak) egy egy soros diódával, meg egy soros ellenállással közösítesz.Ha a közös pontot egy ellenállással terheled, az ott mérhető feszültség/ áram a nyomott gombok számára utal. Ha jól választod meg az ellenállásokat, stabil a tápod, akkor akár egy jelfogót is köthetsz rá, ami három párhuzamos ellenállásra behúz, kettőre meg még nem.

Ha logikai á.k.-val akarod megcsinálni és van kedved töprengeni, akkor a Boole algebrának
járj utána. Ha nincs, leírom-lerajzolom.
Pl..
Bővebben:Boole algebra

Felírod a függvényt, optimalizálod,lerajzolod a logikai kapcsolást, kiszámolod hogy hány
dióda ill. relé kell.

Ablak komparátor kell, mert ha jól értettem kettő és csakis kettő aktív bemenet
esetén kell hogy legyen kimenet.

Valamicskét értek a Boole-algebrához, itt igazából az a nehéz, hogy nem lehet tudni, hogy melyik gombok lesznek lenyomva és ez igen megbonyolítja. Ha nagyon nem megy, akkor az ellenállàsos dolog lesz, csak valami kevésbé számolós módon szeretném megoldani (a relék adatait nem tudom, ezért elég zsákbamacska lenne koszámolni, hogy mekkora ellenállás is kéne)
Mi az az Ablak-komparátor?

Ablak komparátor az e.) pontnál.
Röviden összefoglalava: Az ablak komparátor arra való, hogy egy feszültség-szintet figyeljen. Ha a figyelt feszültség a két határérték között van, akkor a kimenete a komparátornak logikai magas (H) szint, minden más esetben logikiai alacsony (L) szint lesz.

Csak nem DOMINO pult készül?

Gondoltam, a két gomb a kezeléshez szükséges, ha egy gombot nyomnak, eleve nem történik semmi, ergó felesleges figyelni. Ha kettőt nyomnak, üzemszerű, ha hármat nyomnak, hibás kezelés, ezt már jelezni kell.
Vagy minden gomba egy jelfogó, és olyan táp, amiről csak kettő bír egyszerre meghúzni.

Az ellenállás ötletnek jó, viszont ott babrálni kell megépítés után velük és nagyon stabil táp kell neki.
Végül etwg javaslata alapján lett kitalálva, hogy csak az ellentétes értelmű gombok (egyoldali kezdő-célgomb, kijárat jelzők, jelzőállítás-törlés-kényszeroldás-megállj, stb...) vannak összekötve logikai kapukkal és a műveletet csak akkor engedi elvégezni, ha az ellentétes értelmű gombokból csak az egyik van lenyomva, különben letilt.
Frankye: Igen valami olyan lesz , de nem csak a pult hanem az egész berendezés (kizárólag passzív alkatrészekből lenne megépítve(relé, dióda, ilyesmi)), de egyelőre erősen tervezés alatt van.

Példakép alábbiakban van egy négy bemenetű kombinációs hálózatot leíró függvény és
annak kapcs.rajza, melynek akkor és csak akkor aktív a kimenete, ha a négy bemenetből tetszőleges kettő, de csak kettő aktív.
Próbáld meg ezt hibátlanul 12/2 -re átírni ill. a kapcs rajzot megrajzolni és megépíteni.
Kell hozzá többek között 66 db 12 bemenetű „AND” és a többi sallang.
Diódákból is össze lehet rakni, csak kell belőlük 858 db, meg a relékből kialakított inverterek, viszont passzív.

Köszönöm
Ezért tettem le arról, hogy az összes gombot leellenőrzöm. Elég lesz, ha csak az ellentétes értelműek lesznek tesztelve (mint ahogy írtam előzőleg)

Hát.... Sok kitartást, és még több pénzt kívánok hozzá! Sajnos a villanyszámlára is el fog menni "némi" bevétel.

Meglátjuk mennyi lesz végül a mérleg. Majd 1-2 év múlva jelentkezem a képekkel

Türelmesen várom.

Még ide is bepróbálkozom ma.
Elkészült az is471f tesztje is. Szépen működik DCC-ben pl. hurokfordítónak. Ha közel van egy váltó érdemes kitenni a sín szélére, ott is tökéletesen jelez, és nem zavarja a másik vágányon haladó szerelvény - lásd képeket.
Ami tesztet elvégeztem vele: besütött a nap az ablakon, (10 óra körül) nem zavarta. Lefújtam légecsettel, a képen látható állapotig. Így is jól működik. Nekem ez meggyőző volt, szerintem alkalmazható vasútmodell üzemben.

Tiszteletem!
Érdeklődöm HESTORE-val kapcsolatban.
Az alábbi kábelek a dekóder kábelek? Ez az a nagyon vékony madzag, amivel a dekódereket bekötik?
Dekóder vezeték
Köszönettel: Newl

Szevasztok.
Jelző bekötéssel kapcsolatos a kérdésem.
A mellékelt kép szerinti két jelzőről van szó. A külső sínpáron (1) levő jelzőt az (1) váltó kapcsolja. A másikat a másik. Az első jelzőm egy régi , legalább 30-40 éves két színű piko jelző. Piros Zöld színekkel. Nincs is vele gondom, a váltó vezérli.
A második jelző egy négyszínű Piros, zöld , sárga, fehér színekkel. A piros és zöld szint bekötöttem a hozzá tartozó váltó állásának megfelelően. Működik.
Az első váltóval az első jelző állapotának megfelelően tudnám kapcsolni a másik jelző sárga, és fehér színét, olyankor amikor mindkét jelző zöldet mutat, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy mindkét jelző zöld állású és a második sínen lévő vonat ne induljon.

Hogy kell ezt csinálni? Milyenek a színkombinációk. Tudom az élet más, de a modellvasúton hogy célszerű a színeket alkalmazni, mert nagyon valószínű, hogy a mostani szabványnak megfelelően nem tudom megoldani, az üzemelést.

Megpróbálom megfejteni, mert én nem vagyok vasutas
A kétszínű jelződ bolondbiztos: ha kitérőben áll a váltó Vörös a szín. Egyértelmű.

A négyszínű jelződ nem bolondbiztos. Ott több feltételnek kell teljesülnie.
0; Állj. Vörös. Váltó állástól függetlenül...
1; Az első jelzőhöz tartozó váltó kitérőben legyen, meg a másik is, akkor valami sárga szerű jelzésképnek kell lennie (pl. kettő sárga).
2; A jelzőhöz tartozó kitérő egyenesben áll akkor lehet zöldet adni.

Egyszóval ezt a jelzőt váltóval nem tudod vezérelni. Kell még hozzá egy másik relé, ami vörösre/szabadra teszi. A két szabad állást jelzésképet a váltó állásától függően egy másik relével lehet szépen megoldani.

Közben megtaláltam a régi fényjelzős bejegyzésemet.
Indexről
Ez ugyan digitools, de a jelzésképek nagyja ott van. Lehet válogatni.
Newl

Van egy elég régi indóház cikk, amiben egészen jól leírják a nagyvasúti jelzők működését: Itt ni. Szerintem érdemes elolvasni, legalább érintőlegesen megismerni a jelzők logikáját. Modellvasúton nehéz/lehetetlen teljesen leutánozni a dolgot, de némi egyszerűsítéssel egészen jól közelíthető a dolog.
Az (1) jelző szerintem is jó úgy, ahogy van. Lehetne figyelni a kék színű váltó állását is, de az már egy icipicit biztosítóberendezés. Ha jól értem, a (2) jelző három+egy optikás, azon szerintem kétféleképpen lehet szabad jelzés:
- a 2 sz. váltó egyenesen áll: egy zöld
- az 1. és 2. sz. váltó is kitérőben áll: zöld+sárga.
- minden másra ott a vörös
Ez így viszonylag egyszerű és életszerű, tudtommal így működnek a térköz nélküli vonalak. A negyedik, fehér optika csak "hívójelzést" ad (vörös fény alatt villogó fehér), amit akkor használnak, ha valami üzemzavar miatt nem lehet szabadra állítani a jelzőt

Jól értem, ha az 1. sz és 2. sz váltó is kitérőben áll akkor Zöld Sárga?

Igen. Általában jellemző, hogy kitérőben álló váltón 40 km/h a megengedett sebesség, ezt jelzi a plusz sárga fény.
(A fentiekben van némi egyszerűsítés, de modellvasúton szerintem megteszi)

Kedves Pál!
Ahogy newl is írta, a 2 sz. váltó állása és a mellette lévő jelző jelzése között nem jó az összefüggés. Először is hadd kérdezzem meg, hogy a két váltót külön-külön, vagy együtt állítod-e. Ilyen kombináció nálam is lesz, de én a két váltóhoz egyetlen, közös állítási lehetőséget (kapcsolót) fogok alkalmazni. Hiszen vagy mindkettő egyenesben áll, vagy mindkettő kitérőben, más lehetőségnek nincs értelme vonatforgalmi szempontból. Ha pedig így vezérled a váltókat, akkor valóban igaz, hogy az 1. váltó kitérő állásában az 1. jelző csak vörös lehet. További kérdés az, hogy az 1. váltó egyenes állásában mindig zöld jelzést akarsz? Nem fordulhat elő, hogy ilyenkor meg akarod állítani a vonatot? A 2. jelzőnél, ahogy somitomi írta, vagy zöld, vagy zöld-sárga, a váltó állásától függően.. Itt nyilván kézzel kell vöröset állíts, a váltó bármelyik állásában.
Üdv: Ernő

Köszönöm a választ. Így járok el. Azt, hogy a kapcsolást hogyan oldom meg még nem tudom.
Jobban mondva az este meg is csináltam most a jelzők így működnek, de az elektronikát át kell alakítanom, mert ha nem mehet a vonat akkor az előtte levő szakaszt is lekapcsolom. A jelenlegi megoldásomnak ez nem felel meg.

Köszönöm a válaszod.
Az első mondatod nem értem.
Igen a váltókat külön külön kapcsolom, a panelen elhelyezett billenős, nyomógombok segítségével. A panelen a váltó állapotát ledekkel jelzem vissza. Ez egész jól sikerült, a váltó kézi állítása esetén is visszajelezi a változást a panelen.
Ahogy látod a rajzon itt három váltóról van szó. Most egyenlőre az első kettő vezérlését próbálom úgy megoldani, hogy a jelzőket is, kapcsolja, vele együtt tilos esetén az aktuális szakaszt arámtalanítsa, továbbá vegye figyelembe későbbi automatikus vezérléshez a másik váltó állapotát.
Ehhez nélkülözhetetlen a jelzők színjelzésének megfelelő bekötése, mert e miatt nem szeretném megbontani.
A te elképzelésed nálam nem illik a képbe, mert pontosan ellenkezőleg kell a két váltónak állni, olyankor amikor a szóban forgó két sínpár forgalmát nézem, sőt ezt tovább bonyolítja a harmadik váltó helyzete.
További válasz a kérdéseidre:
Igen, az 1. váltó egyenes állása esetén mindig zöld jelzést szeretnék látni, mivel ez a fő vonalam. Ha az állomáson a jelző előtt megállítom akkor vörösre vált. Ha ugyanakkor a másik sínpáron szeretnék vonatot indítani, akkor ott zöld jelzés kell, az is van. A kérdés azért merült fel, mert ha az 1. váltó zöld állást ad vissza az 1. jelzőre, ugyanakkor a kettes jelző zöldet, akkor a 2 vonat nem mehet. Ezért a két sárga jelzést, (kicseréltem a fehéret sárgára, de lehet, hogy nem jó a jelzőben a színek sorrendje ennek még utána kell néznem) az 1. váltó állásával kapcsolom be.
Így megvalósul az előző hozzászólásomba leírt állapot.

Ezt bevallom őszintén, nem értem...
A két jelzőn csak akkor lehet egyszerre zöld, ha mindkét váltó egyenesen áll. A rajz alapján ebben az esetben a két vonat egymást nem zavarva mehet ki két különböző vágányra.
Jó lenne egy kép a 2. jelzőről, hogy tudjuk, mivel van dolgunk. Az eddig leírtak alapján szerintem nem stimmelne a fehér fény helyére a sárga.

Alaphelyzet: Ez egy állomás. Kifele menő vonatokról beszélek. Mindkét jelző befele az állomás felé néz.
Tehát a rajz szerint van az állomáson három sínpár. Ki megy kettő.
Az 1. és 2. sínpár megy e fővonalamra. a 3. (amiről még nem beszéltem, egy mellékvonalra.)
Tehát fordítva kell nézni. Ráadásul egyenlőre csak ebbe az irányba járnak a vonataim.

Készítek képet.

Vasutasnyelven: Van két kijárati jelződ.
Vágányzat alapján harmadik miért nincs?

Még nem kész. De az is négy fényű lesz mert olyan van.

Elfordította a szerver, a képeket. A zöld nagyon fényes a képen, de azért meg lehet különböztetni.

Köszönöm a kifejezést: Kijárati jelző.

De akkor a fővonalra csak egy sínpár megy... És egy a mellékvonalra.

Illetve a rajzod és a kép alapján nem ugyanott vannak a jelzők:
Képen jobb oldalon, a rajzon baloldalon...

Átküldenéd a scarm fájlt? Mert szerintem nem ugyanarról beszélünk. Más van a rajzodon és más van a fényképen.

Rajzot felejtsük most el, a képek beszélnek.
Biztosított állomást építesz.
A jelzők szerkezeti függésben vannak a váltókkal, de ha létesítesz sorompós útátjárót akkor még azzal is.
Fent leírtak miatt kell a harmadik kijárati jelző.
A jobb oldali vágány legyen az 1. vg. Ott elég a Zöld/Vörös jelző.
Középsőt bárhonnan nézem, az a 2. vg. Zöld/Sárga/Vörös/Sárga legyen a jelzési képe. Na azt a jelzőt kicsit hozd idébb úgy oda ahol a gőzösöd áll.
3. vg. a mellékvonali kijárat, szintén a Zöld/Sárga/Vörös/Sárga jelzőt kívánja.