Talán még a jobb megértés miatt. Nem lenne gond a direkt hajtás (a hid egyenesen a motor tengelyéhez lenne kapcsolva), ha mondjuk a sinek 9, 18 stb fokra állnának a korong peremén, azaz max 40 vagy 20 kijáro sin lehetne, a gond az, hogy mindenki a gyári körfütöházakhoz szeretné illeszteni, azok meg többnyire 24 állást engednek meg (azaz 15 fokra vannak az ajtok). Ezt kell valahogyan összehangolni ( az én hajtásomba ezért került az áttétel).

Az áttétel mellett még az is érv, hogy egy direkt hajtásnál vagy gyorsan vagy nagyon szaggatottan menne a híd. Az ebay-en most a fogasszíj hajtást is néztem. Jó lehet azzal is dolgozni. Szép csendes lehet. Láttam valakinél erre is megoldást. Következtetés: kell az áttétel.

Én is amondo vagyok, hogy kell az áttétel, a gond annak minöségével szokott lenni. Sem az áttételben, sem a tengelyek csapágyaiban nem lehet kotyogás, mert az tönkre teszi az egész szerkezetet. Fél milliméter kotyogás egy 30 cm-s korong szélén már több lehet mint 1,5 mm ( sinfej szélessége)!.
Eredetileg én azt hittem, hogy az arduino motor jo lesz erre (több mint 4000 lépés egy kör és készen is olcso). Kézi hajtással müködik is, a gond akkor van amikor programozva (indexelve) vezérled. Ha ellenkezö iranyba fordul közel 2 fokos az áttétel hibája. Azaz ha egyik iránybol mész az adott sinre akkor pontosan odaér, ha ellenkezö iránybol fordul oda akkor 2 fok lesz a hiba. Azt még meglehetne csinálni, hogy kompenzálom a hibát ( mint egy CNC gépnél), de még nem irtam meg ehhez a kodot.

Szia. Áttételnek ill. fogasszíj hajtásnak megvan az előnye: zajmentes, stb. hátránya: a megvalósítás.
Én egy Canon szkennerből szedtem ki a meghajtást: léptetőmotor és fogasszíj. Az újabbakban egy damil szerű műanyag szálat találsz melyre rá van csavarva egy másik.
A fejmozgató motor egy fogaskerék (5:12mm) majd csiga (3:30mm) hajtáson keresztül mozgatja a szálat. Ebből nálam tolópad lesz.
Fogasszíjat fordulatszám áttétellel együtt a tintaköpködő nyomtatóban találsz a nyomtatófej (kocsi) mozgatásában.
A lépésszám ellenőrzésénél én egy dedikált pozíciót (IR optocsatoló) keresek meg bekapcsoláskor. Ez a nulla helyzet!
Innen könnyű a lépésszámot már számolni.
Rendszeres időközönként, pl: minden harmadik híd/korong mozgatáskor a maradék lépésszámmal vissza tud térni a nulla pozícióba, ellenőrizni a kotyogást.
Ha áttétel kell, írj.

Ilyen lassu mozgásnál szinte mindegyik áttétel zajmentes.
Alapbol az én hajtásom tolopadhoz is jo, csak más vezérlöpanelt kell késziteni hozzá. ( nem körbe, hanem sorba kell szerelni a gombokat meg a LEDeket).
Nekem is a motor induláskor megkeresi a kezdöpontot ( optikai kapu). Csak mint irtam ha bármilyen kotyogás van az áttételben az már bajt okozhat, ha kétirányu a mozgás. Most még azon gondolkodom, hogy érdemes-e egy önkalibralo rutint bekomponálni a kodba, hogy az elektronika tudja mekkora az áttétel játéka és ezt figyelembe vegye irányváltáskor ( ahogy ez a nyomtatokban meg a CNC gépeken van), vagy az áttétel minöségére kell vigyázni. A tolopadnál valamivel egyszerübb a helyzet.
Nekem is van néhány hajtásom a nyomtatokbol ( meg még egy két szét nem szedett gépem is), de pillanatnyilag még tulzásnak tartom azt a bonyolultságot. Ha tolopadot épitenék valoszinü, hogy szoba jönne a bordás szij).
Jelenleg egy kis léptetö motor egy sima csigaáttételt hajt ami közvetlenül a hidat forgatja a motornak egy fordulata egy állás a korong kerületén.
A hid kb 1 perc alatt fordul meg igy a sebesség meg zaj teljesen rendben van.

Régóta ül a téma. Ha mégis ide tévednél, érdeklődnék:
hogyan is működne ez az ÖNkalibráló rutin? Elviekben, vagy akár gyakorlatilag is. Köszönöm.

Arra pedig választ kaptam már valamelyik előző hozzászólásodból(amit sejtettem is), hogy tartóáram nélkül a mikrolépéses módban --valamely közbenső mikro-állásban megállva-- nem marad ott, hanem beugrik a legközelebbi(előre vagy hátra) lévő alapállásba(egész-lépéses állásba). Az A-4988 vagy a DRV-8825 mikrolépést tudó vezérlőknél merült ez fel, mivel ezeknél nincs mód valamilyen csökkentett tartóáram beállítására, a működtető áramot(feszültséget) pedig álláskor is rajtahagyva, a motor hamar túlmelegszik(még jó hogy időben észrevettem). Bezzeg erről az adatlapok nem tesznek említést.

A polaritás-váltáshoz ideteszek egy újabb(mert 3-reléset és opto-csatolósat már közöltem vasutas fórumokon) hurokmodul kapcsolást. Ez majdnem azonos az M.P. BOLTON által közzétett ARC1 modullal, csupán a T2 és T32 tranzisztorok vannak pluszként beépítve: ezáltal aztán minkét sínágban mindkét DCC-fázisban azonnal reagál a rövidzárra.
De talán a híd finom mozgatásához használható lesz a mikrolépés-mód, ám ügyelni kell majd arra hogy mindig az egész-lépéses állásban álljunk meg.

Nálam az önkalibrálás kb ugy müködik, hogy van a meder egy helyén egy kis optovilla a hidon meg egy kb 0,5 mm-s drot szakitja meg a villa fényét.
Induláskor addig fordul a hid amig meg nem szakad a fény. Ezután ráadok kb 10-20 lépést ( most hirtelen nem emlekszem a számra, de nem is fontos). Ezzel tulforog majd megáll és visszafordul amig ujra meg nem szakad a fény. A ráadott lépés minusz a lépések száma visszirányban adja a mechanikus játék nagyságát. Volt olyan, hogy 2 lépésen belül maradtam. Elvben ezzel a hibával kellene számolni amennyiben irányt váltasz.
Közben valamivel jobb megoldást találtam, de ezt az adott mechanizmushoz kell méretezni. Nekem a hidat egy csiga hajtja aminek 2 fordulata egy hidállás. (azaz a szomszédos vágány). Egy optokoplerrel számolom a csiga fordulatát amit a motor hajt. És csak akkor áll meg, ha a fogaskerékbe furt kis lyukon átjut egy másik villás optokopler fénye. Azaz minden megszakitás fél lépés a hid peremén, vagy más szoval minden kimenet 2 fordulat. Ez kizárja a motorhibát meg lehetövé teszi a motor lekapcsolását, ha áll. ( pl az EN az A4988 meghajton). Azaz ezzel két legyet csaptam agyon egy ütéssel. Igy mehetsz akár mikrolépésben is.
Én a polaritásváltás egy primitiv kommutátorszerü áramszedövel oldottam meg a hidon. (Ott fordit ahol amugy sincs kimenö vágány).

Sziasztok! Én egy más feladatban úgy oldottam meg Arduinoval:
- a mozgatásnak van egy nulla poziciója, ez egy optoszenzor, és ez a nulla pont. Bekapcsoláskor a léptetőmotor addíg lép, amíg ezt el nem éri.
- ezután ezt tekinti mindig a nullának. Program elején változóként dekralálni kell, hogy az egyes csatlakozó vágányok ehhez a nulla pozicióhoz képest hány lépésre vannak.
- működtetéskor a kiválasztott vágánynak megfelelő pozicióig lép majd megáll.
- én úgy határoztam meg, hogy harmadik mozgás után, megint elindul a motor működtetése és megkeresi a nulla pozíciót, és a lépésszámot összehasonlítja az eltárolt legutóbbi pozició lépésszámával. Ha van különbség, ez mindíg kevesebb, akkor a híd mozgatás valahol szorul, akad. Így újra nullázza a lépésszámlálót, így max 3 mozgásig tud összegződni a surlódásból akadó lépésszám különbség.
A feladatban a léptetőmotor nem közvetlenül hajtja a hídat, hanem eg csigakérék áttételen keresztül. A csigát hajtja a motor, és acsigakerék két fogaskerékből áll, rugóval egymásnak feszítve, hogy minél kisebb legyen a holtjáték. Az Arduino az A4988-t vezérli, egy LCD I2C kijelzőn keresztül követhető a híd működése.

Nekem is hasonlo megoldásom volt eredetileg. Az optovilla az egyik kijáratot jelentette és innen lett számolva a többi. Én ilyen panelt épitettem hozzá. Van 24 meg 32 állásu is.
A jelenlegi verzio miután már zárt hurkos, egy kicsit másképp müködik, de kell még az optokoppler a mederben, hogy tudjam mi a kiindulási pont bekapcsoláskor odafordul, hogy szinkronizaljon a kezelö pulttal.

Köszönöm,világos.

Hát igen, én is láttam már valahol ilyen kotyogásmentes csigahajtást két egymásnak kerület-irányban öszefeszített csigakerékkel. Csak nyilván nem selejtezendő készülékben, különben megmentettem volna magamnak.

Azért okvetlenül nem kell ilyen dupla fogaskerék ( persze az áttételtöl függ). Nekem a csigaáttétel 1:32 és a kotyogásmentesitést ugy oldottam meg, hogy a csigát egy rugo huzza a csigakerékhez és a csigának nincs axiális játéka. M0,5-s a modul ami már több mint elegendö egy kb 25 cm-s koronghoz. Persze a királycsapnak sem lehet kotyogása ( nálam két golyoscsapágyban forog.).
Valamikor ilyen duplafogaskerekek ( sajnos nem 360 fokosak) a rádiok hangolo kondenzátorában voltak. Ma esetleg egy 3 D nyomtatoval lehet ilyesmit késziteni.

Kis trükkel lehet tartóáram: Bővebben: Link

Ez nem rossz megoldás, de nem tudom mennyire müködik microsteppel.

Nekem működött.

Lenne egy kérdésem. Irtál már kodot valamilyen CNC/3D gépre?
Az érdekelne, hogy ott hogyan kezelik a nyugalmi áramot az A4988-s meghajtoban. Megnéztem az én 3D nyomtatomat ott nincsenen modifikálva az A4988 modulok, pedig ott is hasonlo a helyzet pl a Z tengellyel az is gyakran csak nagyon nagy idöközökben mozdul, többet áll mint megy. Ott is fennáll a tulmelegedés esete. Vagy ott azt a technologiát használják amit az általad belinket cikk egyik kommentje emleget, hogy elég rendszeresen megszolitani az A4988, és akkor ott is egy kis tartoáram alakul ki modifikácio nélkül.

A nyomtatódról nem tudok nyilatkozni, szerintem simán rajtahagyja a feszültséget lépés után, az adja a "tartóáramot", ezért melegszik.
"elég rendszeresen megszólítani az A4988, és akkor ott is egy kis tartóáram alakul ki modifikáció nélkül" vs. "többet áll mint megy. Ott is fennáll a túlmelegedés esete"
Ha túlmelegszik (mihez képest), akkor ott valószínűleg nem csak a "kis tartóáram" van rajta szerintem, tehát nem a megszólítással operálnak, ha operálnak egyáltalán bármivel is.
Ha hozzáférhető, akkor ki tudod mérni mi történik.
Azért lássuk be, ezek a modulok, olcsó kis léptető motorok inkább a hobbi, robot, diy kategória, tehát el kell fogadni a csökkentett képességeiket.

Szia nekem nem a modullal van gondom, hanem immár a 3. motorral. Alapbol minden ugy megy ahogy elterveztem, de nyilvánvalo, hogy a forditokorong többet áll mint forog. Valamikor májusban modifikáltam a tápot, hogy állohelyzetben vegye le az áramot a motor tekercseiröl, igy nem melegszik, de viszont 2-3 lépést veszt. Miután a jelenlegi meghajtásban ezt nem lehet elfogadni, valamit ki kell találnom.
A 3D nyomtatoban ugyanilyen áramkörök vannak, és ott a motorok melegek de nem annyira mint az enyém. Ha csökkentem az áramot akkor meg bizonytalan a lépés ( 2 tekercs kb 0,8A áramot igényel).
Van egy másik opciom egy más megoldással kezelni a korongot (zárt hurok) akkor már nem leszek függö a motorlépéstöl.

Mivel azt írtad, ugyanilyen áramkörök vannak a 3D nyomtatóban, az eltérés máshol van.
Pl. lehetséges, hogy ott a motor olyan masszívan van felszerelve a fémszerkezetre, hogy az elvezeti a keletkező hőt - persze, ha nem fából vagy műanyagból van a szerkezet, amin a motor van...
Az is lehet, hogy más típusú a motor, aminél kisebb az egy (fél)lépés annyival, hogy nem kell a microstepping hozzá...

Nem tudom megoldható-e, hogy a motor és a korong közé beiktass egy 1:6 - 1:10 körüli áttételt. Akkor már talán nem kellene nálad sem a microstepping, és le lehet venni róla a tartóáramot.

"B terv": Álló helyzetben egy fék fogja a korongot, így tartóáram nélkül sem tud elfordulni. Mivel ekkor viszont a féknek kellene folyamatosan áram, talán jobb, ha a fék alapból fog és csak a mozgatás előtt old ki (egy elektromágnes működteti). Persze így a kikapcsolt állapotban történő kézi mozgatással lehet probléma, amit megoldana egy mechanikus kioldó.

"C terv": A motort egy nagy fémfelületre szerelni, ami elvezeti a hőt. Persze nem tudom, ez mennyire megoldható... De semmiképpen sem a legjobb megoldás.

Szia

Nem használok microsteppinget, mert nem is kell. A motor meg a hid között az áttétel joval nagyobb, ha jol emlékszem (most nincs itt kéznél a cucc) 1:320. Mozgás szegmensekre van bontva, azaz egy szomszédos kijárat 32 motorfordulat (32x200 lépés). Az áttétel önzáro (csiga) ezért fék nem kell, a gond pontossan abbol keletkezik, hogy a forgás szegmentizált. Azaz egy elementáris mozgás 32x200 lépés, és ez a szegmens/hurok ismétlödik a kodban, ha több mint egy állással kell elfordulni a hidnak. Azaz ha az 1. kijáratrol a másodikra megy, akkor 1x(32x200) lépést forog. Ha a 3.-ra kell mennie akkor 2x(32x200). Stb. Ez nagyon jol müködik, de ha megáll a hid majd ujraindul és fellép a lépésveszteség akkor már nem stimmel a matek és a hiba késöbb összegezödik.
Azt hiszem már ezzel nem kisérletezek tovább, hanem átalakitom zárt hurkos vezérlésre ( már beépitettem az optokoplert). Az már nem a motor abszolut fordulatszámát fogja használni, hanem a csiga fordulatszámát, ami mechanikai pontosságod ad és igy vigan lekapcsolhatom a motort ha áll.

Akkor viszont a probléma máshol van, szerintem.
Ez alapján a vezérlő nem tudja, hogy milyen állásban állt le a mozgatás, ezért 0-ról kezdi.
Nem lehetséges, hogy amikor megáll, akkor nem csak a motorról, hanem a vezérlőről is lekapcsolja a tápfeszültséget? Ez megmagyarázná...

Nyilvánvalo, hogy nem tudhatja, mert nem abszolut lépésszámmal vannak definiálva az állások ( azaz a hidpoziciok nem 32x(32x200) lépésben vannak számolva), hanem mindig relativban azaz csak mindig a különbségben. Azt persze az elektronika tudja, hogy hol állt meg utoljára ( pl a 5. álláson) és onnan a 7.-re kell mennie akkor az 2x(32x200) lépést jelent. Ezek a számok stimmelnek (mértem), de nyilvánvalo ha közben kikapcsolom a motort meg ujra be és akárcsak 1 lépést is vesztek, akkor már baj van. Ha nem kapcsolom ki, akkor hiba nélkül lép. Ezért vesztegettem ennyi idöt a kikapcsolásra.

Ha nincs microstepping, hanem csak fél és egész lépések, akkor a motor áramának a lekapcsolása nem okozhat lépésvesztést, hiszen nincs ok az elmozdulásra. (Természetesen azt a lehetőséget kizárjuk, hogy valaki kézzel belenyúl, mert akkor jogosan nem találja meg a helyes pozíciót az elektronika...)
Nem tudom, hogyan van megoldva a vezérlésed.
1. Van összesen egy modul, ami tudja, hogy hanyadik pozícióban van a híd és ez adja ki a motor számára közvetlenül a teljesítménymeghajtónak a vezérlést (melyik tekercsen milyen áramnak kell folyni). Gondolom nem ez a helyzet nálad.
2. Van egy modul, ami tudja hol van a híd és ez csak annyit mond, hogy merre és hányat kell lépni ÉS van egy másik modul, ami megkapja a (dir/step) parancsot. Hiába kap folyamatosan tápot az első modul, ha a második le van közben kapcsolva és bekapcsoláskor nem tudja (mert honnan tudná?), hogy legutóbb a motor melyik tekercsén volt áram, így mindig azzal kezdi, hogy 00 helyzet, vagyis egyik tekercsen sem folyik az áram. Viszont lehet, hogy az előző mozgás végén éppen az egyik tekercsen folyt az áram (emiatt melegedett...), amikor le lett kapcsolva a tápfeszültsége.
Néztem a korábban (#63145) Gabi által belinkelt kapcsolást az A4988-al. Annak külön van a vezérlés (VDD) és külön a motormeghajtó (VMM) tápfeszültsége. Így annál pl. le lehet kapcsolni csak a motor tápfeszét. Persze, ha ez egy kész modul, akkor lehet, hogy nincs különválasztva a kettő, ezért a "motor" tápfeszének a lekapcsolása megszünteti az IC logikájának is a tápfeszét, így az elfelejti a korábbi pozíciót. (Nem a híd helyzetét, mert ezt "neki" nem is kell tudnia, hanem a motor állapotát.)

Az egész elektronikát meg az ASM kodot is magam fejlesztettem. Már több verzioja van. Csak az utolsoban volt A4988, de már ujra kivettem, mert egyenesben jobban tudom kezelni a motort (azaz a kodban benne van a 4 állapot és egy 4 FET-s kimenettel hajtom a tekercset. Kifejlesztettem hozzá egy méröeszközt is ami a motorkimenet változásait méri, azaz minden változás 1 lépés.
Amikor a motort ( mostani verzioban - ezért került ki az A4988) az utolso állapotot elmentem és ujrabekapcsoláskor azonnal ezek az áramok folynak a motorba. Leállás meg kb 2 sec -l késobb kapcsolja le az áramot a tekercsekröl.
Itt nem látni semmi hibát, mégis van lépésveszteség, ha nem kapcsolom le az áramot akkor nincs vagy alig van (sajnos akkor is elödordult). A pozicio el van mentve egy változoban azaz az elektronika tudja hol a hid, és ha egy ujabb poziciot választok ki, akkor elöször kiszámolja, hogy melyik irány az optimális (rövidebb) majd bekapcsolja a motoráramot és egy kis késéssel elinditja a motort annyi lépést enged bele x*(32*200), amennyi a különbség a két állás között (x). A mozgást látni a szintén saját gyártmányu displayen. (LED világit fel a mozgás szerint).

Értem.

Az elmozdulás mikor történik, amikor lekapcsolod az áramot, állás közben, vagy amikor visszakapcsolod? Függ-e attól, hogy mennyi ideig van lekapcsolva? (Pl. Lekapcsolod és 10 másodperc múlva visszakapcsolod, akkor is jelentkezik?)

A hiba szisztematikusan jelentkezik? Vagyis mindig többet lép, vagy mindig kevesebbet? Esetleg irányfüggő?

Csak nem hagyott nyugodni a dolog, és elkezdtem számolgatni...
Két állás között 6400 lépés van. 2 lépésnyi hiba kb. 0.03%. Ez 310mm-es átmérő (H0) esetén kb. 0.3 mm eltérés. Mekkora eltérést enged meg a rendszer?

(Ha 15° az eltérés két kijárat között, akkor valószínűleg az áttételed 1:384-es. Ha 1:320-as, akkor a kijáratok között 18° van.)

Szia

Ma elövetem ujra a kodot, ( utoljára májusban szorakoztam vele). Nos a jelenlegi verzioban 120 motorlépés egy állás (11,25 fok). Van egy másik korong is, de az most nincs itt, azon 120 lépés 15 fok. ( ezeket a motorlépéseket tudom mérni és ezek stimmeltek).

Ha a kezelöpulton egyböl 180 fokos forditást választok (16 állás) akkor nincs hiba. 360nál sincs és visszaforditva sincs ( mindig - ott már néha elöfordul, hogy nem egészen a 0 pontba fordul vissza ( azt jol tudom mérni mert az a nulla pont amire a berendezés bekapcsoláskor rááll és szinkronizálja magát a kezelöpulttal.).
Ha viszont minden kijáratnál megállok és lekapcsolja az elektronika a motoráramot akkor 180 foknál egy sinfoknyi hiba van ( kevesebb) ami cca 1,5 mm. Természetesen ha közben irányt is váltok akkor kezd követhetetlen lenni a dolog.
Most nincs idöm, talán majd a jövöhéten kiépitem az asztalbol és teszek még egy kisérletet vagy átalakitom a rendszert a zárt hurkura ( már minden be van épitve csak a kodot kell átirni).

Az emlitett motorvezérlőnél elvileg két lábbal lehet operálni:

Sleep / Wake: Alvásban a chip is leáll vagyis „alszik”. Ez olyan, mint egy lekapcsolás, a motor árama is szintén leáll. Felébresztés olyan, mint egy újraindítás, minden alaphelyzetbe áll, és a motor az első teljes lépésre áll. Ez okozhat lépéstévesztést, a motor kissé megrándulhat.

Enable / Disable: Az engedélyezés / letiltás alapvetően csak a motor teljesítményének be- és kikapcsolására vonatkozik. Letiltáskor kikapcsolja a motort, de a chip fenntartja az aktuális állapotát, például lépés módját és helyzetét. Az engedélyezés csak a motor áramát kapcsolja be.

Tehát a sleep láb alkalmatlan erre a célra (mármint az eredeti tartóáramos felvetésre), az enable láb esetén el tudok képzelni egy PWM jelet, amivel vezérelve a ki/be kapcsolt motoráramot, ki lehet alakítani tartóáramot.

Azonban, ahogy most olvasom, a te rendszeredben nincs is szükség a tartóáramra, neked csak simán a disable kellene a motornak.
Véleményem szerint inkább a vezérlésben lehet "hiba", ahogy írod a tápegységet modifikáltad, lehet szükségtelenül.

Kösz,

Most már mindegy, nem tudtam kideritenia hiba okát, lehet, hogy az interrupt okoz valami galibát de azzal sajnos eléggé hadilábon állok.
Átalakitom zárt hurku vezérlésre.

Ma sikerült elövennem ujra a szerkezetet, meg a közben elkészült lépésszámlálot is és kiderült a baj, csak nem tudom mi lehet az oka.

120 az egységnyi lépés egy állás ( interruptbol idözitve) de sajnos 1-3 lépéssel többet ad ki a motorra. A program jol állitja be a lépések számát jol is számolja le, de mégis több jut ki a motorra, mint kellene. Még nem tudom mi lehet az oka, lehet hogy csak megszakitási rutin van rosszul kezelve. ( tul hosszu a kod és mire lefut már több megszakitás is keletkezik). Ezzel még egy kis gondom van pontosan elemezni, de majd nekiülök.

Jó régen nincs itt élet; akkor most újra-éleszteném: elkészült végre a forgatóm, valami elképesztően borzasztó negatív tapasztalattal.
Az úgy volt hogy régóta vadásztam már fogas-szíj hajtásra, főképpen hozzávaló fogaskerekekre. Itt a fórumon láttam meg Antal Miklós kolléga felajánlását ETWQ részére, és én is bepofátlankodtam Miklóshoz szíjhajtás kéréssel. Amit a legnagyobb készséggel teljesített: KÖSZÖNET. Így végre hozzáláthattam a mechanika készítéséhez azzal a szándékkal hogy egy 96-lépéses motort plusz egy 5-szörös fogas-szíj áttételt megtoldok egy 16 vagy 32-szeres törtlépésre képes meghajtóval, ílymódon (96 * 5 * 16) = 7680-szoros osztással mintegy 0,047 fokos korong-fordulat osztást érhetek el, ami a korong(dia=305mm PECO LK-55) kerületén kb 0,125mm-nek felel meg: ez így nekem jó lett volna.
VOLNA: de miután nagy nehezen elkészült a mechanika és az elektronika, jött a borzalmas tapasztalat: a motorvezérlő áramkörök NEM OSZTANAK. Vagyishogy osztanak, de nem egyenletesen. Például 1/4-es beállításnál ezt csinálják: léptetnek 3 nagyon kicsit majd ugratnak egy nagyot ily módon a teljes lépésszám mindig pontos lesz, de a törtlépés használhatatlan. Így jártam az A-4988 meghajtóval és a DRV-8825-tel is, nagyobb osztásnál még feltűnőbb az aránytalanság. Van valakinek elképzelése ennek okáról? Nekem csak az a gondolatom van, hogy ezek az áramkörök gagyik, az áraiknak megfelelően.
Nos ezek után mindent szétkaptam és indult újra a projekt: csigahajtást vadásztam össze a meglévőségeimből, és csak teljes-lépés üzemben használhatom a DRV-8825 meghajtót. Sikerült összeválogatnom egy 1-bekezdésű csigát egy 92 fogas csigakerékkel, így (96 * 92) = 8832-szeres osztásom lett, amivel a korong kerületén 0,108mm osztást tudok elérni. A csigaorsó egy vastagfalú műanyagcsővel van csatolva a motor tengelyén eleve meglévő fogaskerékhez, az orsó másik végének ágyazása „úszik” vagyis rugóval van hozzáhúzva a csigakerékhez. Tapasztalat szerint ez így kotyogás-mentes lett.
A CW-irányról CCW-irányra váltáskor(és vica-versa) mégis tapasztaltam pozícióra állási eltérést. Ezt én így küszöbölöm ki: mindig CCW-irányú pozícióra-állást alkalmazok, vagyis CW-megközelítés esetén némileg(a kerületen mérve mintegy fél síntávnyit) túlforgatok, majd a túlforgatással azonos lépésszámmal CCW-irányból érem el a célzott pozíciót. És persze ugyanígy járok el a bekapcsoláskori(vagy RESET-eléskori) alap-pozícióba álláskor, ahol én is egy opto-csatolót + takarólemezt alkalmazok. Végeredmény: MINDIG pontos a pozícióba-állás.
A tartóáramot mintegy negyedére vettem le a „#63145” hozzászólásban látható módszerrel.
Persze nem tagadhatom meg magamat: többet is teszek mint a gyári forgatók, még ha az nem is szokásos az igazi forgatókon. Forgatás előtt kicsivel + alatt + kicsivel utána egy narancs-sárga LED villog a hídon lévő kabinon, és ugyanez idő alatt egy buzzer is szól(kb mint a tolató teherautókon). Továbbá a híd foglaltságát egy piros/zöld jelzőlámpa is mutatja(?ha mondjuk vak lenne a mozvez?). Szóval egy kicsit csicsás is, elnézést.
És végül ahogy eddigi hozzászólásaimban is szoktam: ha valakit érdekel írjon email-t, szívesen elküldöm a programot(megjegyzésekkel bőven ellátva, tehát könnyen adaptálható), a NYÁKot is, esetleg fényképeket hídról és a hajtásról.
És persze mint mindig: kollégiális alapon ingyen.

Gratulálok.
Végül én is ezt teszem, a poziciok csak egy irányba pontosak ( mechanikai hézagok pontatlanságok felerösitve a korong átméröjével).
Én is meghatároztam a fö irányt, s ha a cél ellenkezö irányban van, akkor ha jol emlékszem 20 lépéssel tul megy a célon majd ellenkező irányba áll meg a pontos helyen. ( jobb ötletem nekem sem volt).
A mechanizmust már 1/50 pontossággal csináltam, de ez sem volt elég TT méretre. (0,5 mm eltérés a korong peremén ami még elmegy).
Egy 200 mm-s korong pereme 628 mm ( ami 360 fok). 0,5/628=0,0008 ami 0,3 fok pontosságot jelent. ( TT sinfej szélessége kb. 1 mm. )

Ami a tört lépéseket illeti, ott az a baj, hogy tört lépés nem stabil állapota a motornal. A tört lépések arra szolgálnak, hogy folyamatosabb legyen a mozgás, de a stabil állapot marad. Szoval egy standard 200 lépéses motor mindig 200 állásu marad akkor is ha 200 impulzussal lépteted meg akkor is, ha pl 1/4 lépéssel, azaz 800 impulzussal lépteted egy fordulatra.
A tört lépés semmi mást nem jelent csak az, hogy a két tekercs nem váltakozoan kapja az áramot, hanem 1/4 esetén igy, (első, második tekercs árama ).
1. Lépés 3/4, 1/4
2. Lépés 2/4, 2,4
3. Lépés. 1/4, 3/4
4. Lépés. 0, 4/4

Láthatod, hogy a motor nem tud megállni két pozicio között.

Szia maya711!
Szívesen segítettem.
Egy másik feladatban én is tapasztaltam, hogy az ilyen tört lépésekben a léptető motor nem szeret megállni, "pontatlan".
Ezért nekem is, - mint etwg barátunk írta - inkább teljes lépést kellett használnom, és még nagyobb áttételt kellett építenem.
Ebben a feladatban azonban egy közbenső fogasszíj tárcsával azonban mérnem is kell a tényleges elfordulást. ezzel egy visszacsatolt rendszer lett. (és persze hosszabb a mikrokontrollerbe került program, de ezt a haverom csinálta).
Sok sikert a használathoz, ha odaérek a fűtőház telepítéséhez kereslek a program miatt, nagyon érdekel!

Igen. Lassan. Lassan. Nemrég sikerült viszonylag olcsón hozzájutni egy FL gyári koronghoz. Rádőlt valami ragacsos cucc (szerintem kóla volt), aztán inkább eladták. Egy fürdetés után már jól néz ki. Ebbe szerkesztettem egy áramkört.

Az eredeti motoros hajtást, és végállás reteszelést meghagytam. A reteszelés érzékelő kapcsolót viszont jeladásra használom, azaz nem fog beégni.
Működése:
A híd sínszálai alatt egy-egy, azaz négy infrafototranyó van elhelyezve (képen még csak egy). A használt kijáratok sínszálai alatt középen van egy-egy infraled, ami egy eszközdekóderről ki/be kapcsolható (váltócímen is DCC-ről).
A híd két oldalán külön-külön bekapcsolhatók a fototranyók (érzékelők). Így A/B oldallal beállíthatóan meg tud állni a korong, bármely tetszőleges kijáratnál, a saját gyári pozicionálásával.

Indítás előtt be kell állítani - szintén DCC váltócímmel - hogy hol álljon majd meg, és merre forogjon, valamint a híd melyik oldalra érkezzen a korong)
Váltócímről, kitérő állással indítható a "műsor".
Ekkor egy szervó elmozdul (ez fogja a sperrsignal-t 90fokkal elforgatni).
A szervó végállásba érkezése után, elindul a korong. A kiválasztott kijárat előtt lassít, megáll. Megállás után a szervó visszateker a másik állásába.

Mivel a megállítást nem a hídon kezelem, ezért bármennyi kijárata lehet a korongnak. Ez nem a hídtól függ. Ő csak azt figyeli, melyik kijárat van bekapcsolva.
A hurokfordítást is kezeli a rendszer rövidzár nélkül - egy körforgós érintkezőt erre használok, az 5 db-ból, ami felmegy a korongra.

Jelen pillanatban az áramkör van meg - lásd kép. Még néhány év és készen is leszek a koronggal. Szóval lassan, de haladok

Nemrégen került hozzám egy kb 20 éves TT Roco forditokorong. A tulajdonos szerint csak egyirányba forog.
Nézegettem, szétszedtem, a motor tökéletesen forog mindkét irányba. Összeszerelve is elindul mindkèt irányba, de a balra forduláskor szinte azonnal megáll a motor. Sok piszmogás meg fejtörés után kiderült, hogy a motoron nemcsak egy csiga van hanem egy kuplungos fekete izé is , ami egy vonalzo mozgására hivatott rásegiteni. Ráadásul a vonalzó egy cinköntvény. Nem tudom megitélni, hogy vetemedett-e vagy sem. A turpisság a dologban, hogy a csiga azzal a fekete alkatrésszel egy mechanikus egyenirányitó szerepét is eljátsza, mert máshol van az egyik irányban meg máshol a másikban.
Egyelöre nagy keserven rendeltem egy komplett motort csigával ( természetesen nem a Rocotol, mert nincs raktáron s ki tudja mikor lesz).
Állitolag holnap jön. Kiváncsi leszek, hogy a bonyolult kuplung a ludas vagy a vonalzo. Az utobbit biztos ami biztos megrajzoltam és ha kell, akkor kimaratom majd sárgarézböl.
Nagyon valoszinü, hogy a H0 verzioban is ugyanez a konstrukcio.
Az egész hajtomü ma drágább, mint 20 éve az egész korong volt.

Nem tudom. A Fleischmann másképp oldotta meg a reteszelést, és pozicionálást.
Annyit megpróbálok még összehozni, hogy valamennyire össze tudjam rakni, és kipróbálni, tényleg minden rendben működik-e. Aztán nyugodtan elrakhatom évekig. Még a forgó Sperrsignal-t valahogy mozgatnom kell a szervóval, na az sem lesz egyszerű, de ez ráér később.
Valami ilyesmit szeretnék:
SperrSignale
Az oszlop már készen van, világít is (kapcsolható). Ezt a végén szeretném majd valahogy rátenni, ha már minden más funkciója jól működik a korongnak.

Már nem emlékszem, hogy volt Flm korongban a motor, de az biztos, hogy a Roco is Flm korongbol indult ki, söt azt hiszem eredetileg a TT korong is Flm volt. A mechanika müködése ugyanaz, csak lehet, hogy a H0-ban nem kell a rásegités.
Közben kikerestem a H0 korong adatlapját is, a motor csigája ugyanolyan mint TTben csak a motor mérete nagyobb meg annak a kuplungnak a mérete más. Azaz ott is ugyanez a konstrukcio van.

Ami nekem van az múlt századi, nem gondolkodó korong.
Itt van róla egy felrobbantós ábra. Teljesen jól szemlélteti, hogy néz ki az állítómű. A nagy szürke fogaskerékben a 4 bemarás a reteszelés.

Pofonegyszerű, csak házilag kivitelezhetetlen.. Cserébe körbe fogasléces a korong alul...

Ugyanilyen elvü az uj is. Amint látom a tiéden is a kisebb motor van ( kb akkor mint TTben). Nézd már meg ( ha tudod), hogy a motor tengelyén ahol a csiga van van egy nagyobb átméröjü fekete tárcsa a motorhoz közelebb. Az egy darabot alkot a csigával? Az ujakon azon a tárcsán van 2 pöcök ami elvben beleakad abba a szürke hosszu elembe cinköntvény. És az egész a csigával a tengelyen elöre hátra mozoghat ( ha jol emlékszem, most nincs itt a hid). A tiedén nem látom a pöcköket a tárcsán.

Itt van az enyémről kép. Mielőtt átalakítottam lefotóztam. Ez a tárcsa a motoron itt csak dísz. Egy rugó van a tengely végén, a a nyomóerő megy át a fogaskerékre. Gondolom azért, ha megakad a korong, ne égjen le a motor.
A tárcsán semmilyen pöcök nincs.

Kösz, hol van pontosan az a rugo? A képen nem látni.

Jelöltem. A rugó feszítő ereje viszi át a tengelyről a forgást a fogaskerékre, melynek a végén van a tárcsa.

Kösz, azt majd még megnézem, de szerintem az ott volt a javitottban is.

Tiszteletem!

Végre elkészült, működik is rendesen a fordítókorong.
Cél volt, hogy DCC üzemről lehessen vezérelni, működjön megfelelően, és valamennyire DR (III) legyen, azaz fényjelzők nem jöhettek szóba a korongon, csak valami árbóc, zárjelző (ami ugye forog, meg világít is...)
Működés:

A híd két végében a sínszálak alatt van 2-2, összesen 4 fototranzisztor. Ezek érzékelik, ha valamelyik kiállás alatt az infraLED be van kapcsolva.

A jel nincs modulálva, így a fototranyókat jól védeni kell a zavaró fények ellen. A híd két végén levő fototranyó párok külön-külön ki/be kapcsolhatók, így kiválasztható, hogy a korong melyik oldalával álljon be a kijárati vágányra – hol figyeljen a híd.

Egy váltócím kitérőbe állítással indítható el a korong üzem, jelen esetben ez az 5-ös cím. Ha a híd érzékeli az infrafényt adott kiállón, akkor először lassít (és lekapcsolja a tekercset), és a gyári reteszelő szerkezet ez után a beállásnál pontosan reteszel. Reteszeléssel egyidőben lekapcsolja a motort, és a tekercset is. A reteszelő mechanikán van egy gyári kapcsoló az adja a leálláshoz a jelet, így az nem ég már be, nem a motor áramot szakítja már meg (jól be volt égve, pucolni kellett).

A hídon kettő PIC (mikorkontroller) van. Az egyikkel kiválasztható, hogy melyik véggel álljon be a híd a kiállásra (1), merre forogjon a híd (2), a házvilágítás (3), és forgó jelzőárbóc világítása (4) kapcsolható (4 kimenet Unisemaf-Paco 1-4 váltócím). A másik PIC forgatja a jelzőárbócot, forgatás UTÁN indítja el a hidat, a leállítás után visszaforgatja a jelzőt. (Paco 1 tornout controller 5-ös cím). Mindkét PIC nyomógombbal váltócímről új címre programozható át. (híd alatt vannak rejtve a nyomógombok, utólag is könnyen átprogramozhatók)

A korong mellett egy PACO-unisemaf fényjelző áramkörről kapcsolhatók az infraLED-ek. 8-as csoportban működhetnek, ha bármelyik LED-et felkapcsoljuk az ő váltócímével, akkor a többi másik kialszik. Így 8-as csoportokban szinte bármennyi kijárata lehet a korongnak kis túlzással.

A hídon van hurokfordítás is, így nem kell hurokmodult használni, nem alakul ki rövidzárlat sehol. Nem pont 180 fokos, de így egyszerűbb volt kivitelezni – egy körérintkező erre szolgál. A korong alján jelöltem hol vált a polaritás, beépítés után tudjam hogyan kell majd a kilépő síneket kábelezni.

Itt egy videó a működésről:

Fordítókorong

Váltócímek:
1-Megállítási oldal: -- ház; _/másik oldal
2-Forgásirány: -- órával ellentétesen; _/ órával megegyezően
3-Házvilágítás ki/be
4-GleisSperrsignal világítás ki/be
5- Korong _/ indul
9-14 címek: azon a kijáraton áll meg, ami kitérőbe _/ van állítva, a többinél nem áll meg.

Videón :11, és 12 kijárat/cím között forog a korong.

Többi kép a Galériában

Gratula!!!

No ez már döfi!
Rendes, tisztességes fejlesztő munka!
Csak gratulálni szeretnék és kezetfogni a munkavégzővel.
Meg tudnál osztani - talán - olyan részleteket is, hogy milyen mikrovezérlőt használtál?
nem ismerem a Fleischman fordító korongot, ott mi mozgatja a vágányzár jelzőt?
Van külön motor?
vagy ez is saját fejlesztés?

Köszönöm Mindkettőtöknek!

Sokéves álom valósult meg végre... Nem volt ez bonyolult, csak végig kellett gondolni mik vannak, azokat összelegózni, és berakni a helyére. Valamint feladni azt az elvet, hogy magam építem meg a hajtást. Ezt a nagyon használt korongot meg hajlandó volt elküldeni Némethonból egy eladó, így lett meg. Kicsit nagy, de ez marad

Mindkét PIC program nyilvános, a PACO oldalán van fenn.
ServoPoint az egyik, Semaphore decoder 12F629 (unisemaf) a másik. PIC12F629 van mindegyikben.
A "servo point" verzió működteti a lineáris szervót. Ez van a Weinert GleisSperre jelző alatt. Ez a jelző, amit össze kellett rakni, és kitalálni hogyan forogjon.
Az ötletet ez a videó adta. Azaz nem lehetetlen a küldetés, révén a DR III érában nem volt fényjelző a korongon, csak ez a forgómorgó jelző.
Nagyon sokat "dob" ezen a száraz, gyári korongon ez a világítós mozgó mütyűr. Nem volt annyira bonyolult berakni. Egy 0,4mm-es gitárhúr viszi át a mozgatást. Azaz van benne zenei kötődés is (CsíkosMesTTer

Jol kitömted mint Ancsinéni a libáit.

Az ötlet kiváló. A mikro lineáris szervóra én nem gondoltam, de ragyogó ötlet!!!

Megépítem

Nagyon pöpec, szívből gratulálok!

Lehet, hogy még nem késö. Néhány ötlet a forditokorong témakörben. ( németül, de a képek elég beszédesek.)

Forditokorong