Ha már a kérdésnél vagyunk. Étolaj érthetően nem jó, mert szegényke avasodik...
Ehhez mit szóltok? Használható modellek kenésére?
Kerékpár olajozó
Valahol az a lényeg, hogy ne legyen savas - ha jól emlékszem.

Gyakorlatilag a szinte minden modern olaj jo. Ma már alig van savas olaj, mert a gépek többsége érzékeny a savakra. Az a mennyiség ami kell meg nem igen tud kárt okozni. ( ha nem olajban usztatod a modelleket.).
Sokkal fontosabb a viszkozitása ( sürüsége). Minél gyorsabban mozgo alkatrészt kell kenni annál higabb olaj kell.

Inkább keress műszerolajat, amit a varrógépekhez is használnak. Az sem savas és jobb.

Szia!
Igen jó de ha tudsz vegyél teflonos kivitelűt,mivel tudvalevő hogy a teflonnak nagyon jó a csúszási tényezője!! Én már 15 éve azt használok a modellekhez és tökéletes! Mást ne ! a Műszerolajnál is jobb!!

Jók az olajok, de egy baj azért van velük. Mivel nem zárt térben fejtik ki hatásukat, így gyakorlatilag pár kör alatt a pályán lesz az összes. Ugyanis a modell kifröcsköli magából, vagy álló helyzetben egyszerűen kifolyik belőle.
Lehet pucolni sűrűn a pályát.

És mit szóltok a vazelinhez? Én egy 5ml fecskendőbe töltöttem és vastag tűn keresztül, melynek hegyét leköszörültem nagyon kis mennyiség, pontosan kiadagolható. Jók a tapasztalataim.

Ezért irtam, hogy a hig olaj csak gyorsan forgo tengelyekre valo. Minden máshoz vastag (sűrű) olaj vagy zsir kell.

Laikus vagyok ugyan, de nekem nem áll össze ez a fejemben.
Minnél gyorsabban forog valami, annál inkább repíti le magáról a kencét. Minnél hígabb valami, annál inkább engedik el magukat a részecskéi egymástól. Ez a kettő szerintem azt jelenti, hogy ami gyorsan forog, arra kellene a sürűbb kence, hogy jobban tapadjon rá és ne tudja könnyen lepörgetni magáról.

Az auto motorját is olajjal kell kenni, mig a kerékcsapágyokat zsirozzák....
A modellben sehol nem kell annyi kenőanyag, hogy azt szétverje az egész szerkezetben.

Alkalmaznak még a modellezésben önkenő szinterbronzot, amihez nem kell egy csepp olaj sem?

Még néhány motoron van ilyen csapágy, de sajnos gyakran száraz. Oda elég egy tühegyni olaj sok évre.

Szintén laikusként azt gondolom, hogy a súrlódás fékező hatása a forgási (csúszási) sebességtől és a kenőanyag sűrűségéről (viszkozitásától?) függ.
Vagyis a gyorsan forgó dolgokhoz azért kell hígabb, mert egy kicsit sűrű anyag nagyobb fékezést jelent. A nagyobb fékezés pedig nagyobb hőtermelődést jelent. A hígabb viszont jobban kifolyik (különösen álló helyzetben). Ez ellen pl. az említett autók motorjánál zárt térben van az olaj, és működés közben az olajpumpa mindig visszavezeti az olajat a kenési helyre.
Szintén csak gondolom, hogy bármilyen sűrűségű olaj esetében van egy olyan mennyiség, amit egy adott fordulatszám esetében már nem dob le, hanem egy filmréteg képződik belőle. (Amíg ennél több olaj van az adott helyen, addig a felesleg el is fog távozni.)
Tehát a fordulatszám, az átvitt nyomaték/terhelés, az olaj sűrűsége, és bizonyára még rengeteg egyéb paraméter között kell megtalálni az optimumot.
Bizonyára vannak gyönyörű-bonyolult képletek erre - vagy a tapasztalat...

Az autók motorjának olajozása egy zárt, nyomás alatt lévő rendszer.
A modellekben nincs ilyen.

Igen.
A Bühler motorok ilyenek, és az összes ROCO motor, valamint a Hong-Kong-i SKF motors termékei is ilyenek. De ilyen csapágyazású motor van a legtöbb N-es és TT-s modellben is. A régi NDK modellekben nem, azokat kenni kell.

Ezért kérdeztem Mester.

Meg vannak modern fogaskerekek amit még kenni sem volna szabad, mégis minden hibbant modellgyár kitömi a z egészet zsirral.
Valojában a modellben maximum a tengelyeket meg a gőzmozdonyokon a csatlocsapokat kell nagyon ritkán és nagyon kevéske olajjal kenni, minden más teljesen felesleges.
Gyakran a zsirt arra használják, hogy csendesebb (de nem jobb) legyen a hajtolànc. Némi zsir csillapitja fogak csattogását, azaz kevesebb zajt produkálnak.

Ilyent találtam: teflonos zsír és olaj.
olaj

Zsír

Még árban is elfogadhatók.

A gyártó hülyeségének köszönhetően jutottam így hozzá egyetlen UP gőzösömhöz. Állt a hajtásban a kővé dermedt zsír, az eladó állította, hogy vitrin modellként tartotta ... hát jócskán engedett az árból.

Nem biciklizünk a terepasztalon!
Az teflonos, bringa zsírzó meg annyiba kerül, mint a Tillig, vagy a ROCO zsírja.

1: Olajokról. Tök mindegy, hogy milyenek, gyakorlatilag órákon belül vagy a pályán, vagy a mozdony dobozában vannak. Mivel folyadék, így a felesleg kifolyik a modellből, meg a mechanika szétfröcsköli működés közben. Lesz egy réteg, ami ideig óráig a felületi feszültség okán ott marad ugyan, ahol kell, de ezt nem lehet kimérni patika mérlegen sem! Ha akárki olajoz egy modellt, az szükségképpen túl fogja olajozni, mert azt a minimális mennyiséget nem lehet adagolni, és, mint írtam, nem is lesz ott sokáig, ha működik a mozdony a pályán. Viszont a síneket meg össze fogja kenni, amibe előszeretettel ül bele a levegőből a por, meg a tapadógyűrűkről a lekopó réteg. Tessék csak sebbenzines papírtörlőt végighúzni a pálya egy szakaszán! Aztán lehet csodálkozni, hogy a fémtisztának látszó sín felületéről két fekete csík jön le a benzines papírtörlővel.
A modellek nem zárt rendszerűek, így az olaj mindenképpen ki fog folyni belőlük!

2: Zsírokról. Számunkra sokkal jobban megfelelnek! Lévén nem folyadékról van szó. Vajon a nagy modellgyárak miért nem olajat árulnak a saját nevük alatt? Ugyanis ezek feltapadnak a felületre. Persze idővel ezek is a pályán vannak, de ez az idő nem órákban mérhető, hanem rossz esetben is hónapokban! Amire vigyázni kell, hogy a nagyobb mechanikák, csapágyak kenésére használt zsírok nagyon tömörek, így nekünk nem lesznek jók! Például a biciklis zsírok sem! Ugyanis megnövelik, a tömör állaguk miatt a súrlódást. Többen sima vazelint használnak, az is jó. Házi üzemben, ha valaki vesz egy tégely - például! - Tillig zsírt, azzal el lesz egy darabig. Én mást használok, de nálam a szervizben nagy tételben fogyó segédanyag. De, ha valakinek van odahaza, akkor készítheti, le is írtam már többször. Sima MOL LZS2 kenőzsírt használok, műszerolajjal felhígítva, hogy ne legyen olyan tömör, mint eredetileg. Ezzel szép, híg kenőanyagot kapok, ami egy leköszörült hegyű injekciós tűvel és fecskendővel juttatok be kis mennyiségben a megfelelő helyekre.

3: Modellek kenése. Ahogy etwg is írta, felesleges a hajtásház műanyag fogaskerekeit teletömni zsírral, ahogy a fogaskerekek fogaira is tenni ilyesmit felesleges. Két kört megy a modell, és nem lesz ott semmi belőle! Amit kenni kell, az a fogaskerekek tengelye, és a furatok, amiben mozognak! A motorokat kenni általában tilos! Abból csak a baj van, mert kefeport nem tudja majd kifújni magából, a zsír, vagy olaj miatt a motor érintkező lemezei között a légrés eltűnik, mert eltömi az olajos kefepor, és a motor zárlatos lesz! Valahova korábban tettem fel képeket elrettenő példának, tessék tanulni belőle! Ráadásul mai igényesebb gyártók által használt motorok tengelyei szinterbronz perselyekben futnak, ha oda olaj kerül, akkor záros határidőn belül lőttek a motornak, pláne, ha lendítősúly is van rajta.

4: Régi, NDK-s, cucilista, béketábor-beli (nem kívánt rész törlendő) modellek kenése. Na ezekben viszont kenni kell a motor tengelyeit is! Zeuke, BTTB, PIKO, Hrushka, Gützold modellekről beszélek, meg ide lehet sorolni a kortárs (és ezektől sokkal rosszabb!) LIMA, Jouef, Rivarossi modellek dobmotorját is. Az ilyen korú angol "modellekről" most nem beszélek, nem véletlenül készültek szigeten...
Tehát, az ilyen motorokat kenni kell, mert vagy sima műanyag perselyben forog a tengelyük, vagy sima réz perselyben. Mivel kenni kell őket, így kénytelen az ember időnként szétszedni, és kipucolni őket. Mai managgerek (így két g-vel, írás után kiejtendő) úgy mondanák, hogy nagyobb a karbantartás igényük. Mivel kenni kell őket, nagyon óvatosan, és tényleg csak egy tűhegyre felvitt zsír kis részével, óhatatlanul kerül majd kenőanyag a kefékhez is. Mindenkinél, nálam is, ezt tudásul kell venni. Ilyen modellek üzemeletetése ezzel jár!
Lényeges, hogy a modellek kerekeinek a tengelyénél is kenni kell azokat a bevágásokat a hajtásházban, amiben futnak! Gyakori hiba a BTTB/Zeuke nagy dízelek forgóvázainál (V180, V200, BR130, NoHAB, stb), hogy az eredetileg szögletes bevágás a forgóvázban, amiben a tengelyek futnak oválisra kopik, mert a motort ugyan becsülettel, és gyakran sztahanovista elánnal keni a modellező, de ide már nem jut semmi. Na, ha ez bekövetkezik, akkor lehet a modellt a vitrinbe tenni, tartalék alkatrész hiányában.

Összegezve tehát: szerintem zsírral, és nagyon óvatosan, mértékkel! És "nyitott szemmel" szedjük szét a modellt ehhez, lássuk meg azokat a pontokat, ahol szükséges a kenés!

Kérdezd meg Csikost, sok gyar legujabb mozdonyai is ki vannak tömve zsirral. Ha ocskább (ökozsir ) idövel beszárad. Közben meg a reklamszöveg azt irja, hogy a beépitett fogaskerekek a legmodernebb önkenö müanyagbol vannak.

Teljesen igazad van, és köszi a gondolataimban/elméletemben való megerősítést.
A vadi új Roco Nohab két forgóvázában lévő csigahajtómű állt a zsírban. Full!
Szét is fröcsögte a házban mindenfelé, az 5 perces bejáratás alatt.

Óvatosan a zsírzással is Kedves Kollégák.

Még valami eszembe jutott, a motorokról, de most ez nem csak a kenéssel kapcsolatos.
Újabban megszaporodtak egy gyártó modelljei a műhelyben. A hiba az velük, hogy analóg üzemben lassúak, digitális üzemben meg lehet ugyan írni/olvasni a dekódereket, meg a világítás, füst, egyebek működnek is, de amint menetparancsot kap a dekóder, a dekóder letilt, el sem indul a mozdony. Rossz esetben a dekódert már nem is lehet sem írni, sem olvasni.
Sajnos a motor a gond. Több sebből vérzik ilyenkor a modell. Részben túlzásba vitték a kenést a gyárban, és a - nem teljesen - zárt motor ellenére bejut a zsír a kefékhez. Másrészt a motor a (hogyan is írjam csak...) nem éppen az igényes gyártási szintet képviseli. Gagyi na! Elemes játékokba való, csak itt nem 3, hanem 12V-os. Bármelyik eset is, de van olyan, hogy egyszerre a kettő, kevés sikerrel javítható. Csak a csere segít rajta hosszabb távon, de ugye a cseremotor is ilyen ám! Mondjuk legalább annyival jobb a helyzet, hogy nem kap a cseredarab felesleges zsírt. De az élettartama lutri.
Sajnos a gyártó nem csak a Hobby kategóriás modelljeibe szereli ezeket, hanem a sokkal drágább Expert és Classic mozdonyokba is. Utóbbi kettőnél szerintem ez nem bocsánatos bűn! Nem sokkal drágábban van olyan motor Kínában, ami tisztítható, és cserélhetők a keféi. Csak illene látni, Shenzen városán túl is.

Azt - talán túlzó - óvatosságból tömik így meg a gyárban. Bíznak a hanyag modellezőkben, és úgy vannak vele, hogy így legalább a garancia idő végéig kihúzza a csiga és a perselyei a gondatlanoknál is. Azt ott muszáj kicsit alaposabban kenni, mert
- ad 1: az forog a leggyorsabban,
- ad 2: ott megy végbe a legnagyobb fordulatszám csökkentés.

És a ROCO még az igényesebb, ott legalább a csiga acél tengelye bronz perselyben fut, bronz alátétekkel megsegítve. Ugyanez PIKO-éknál műanyag persely, lásd MÁV 480 Traxx. Úgy látszik nem nem csak a valóságban "Teszkós Taurus" vagy a németeknél "Aldilok", hanem modellben is...

Köszönöm!

PIKO játékgyár?
Ilyen harmadik dzsunka balra motor van a hobby kategóriás BR 55-ben (G 7.1) is?

Nyert!

Vagy inkább

Mind a kettő nyert? Bezzeg a lottó nem jön így be
Azért ez szomorú, ha ennyire tojnak bele ...

A betervezett avulás itt is.
(a 3 éves 50" Philips LCD TV-nk háttérvilágítása 1 hét alatt tönkre ment. Olvasgatva a fórumokon, ez normális!?! Úgy látszik én nem vagyok normális, hogy feltételezem a legalább 5-6 éves élettartamot.
40eFt a javítás és 3 hét. Kabaré!!!)

A motor tervezéséből, és gyártási technológiájából adódik, hogy a keféket a kommutátorhoz nyomó bronz laprugó nyomóereje kiszámíthatatlan. Ugyanis a motor összerakásakor széthúzzák, és akkor engedik rá a keféket a kommutátorra, amikor a pajzs a helyére pattant.
Ergo: a nyomóerő értéke a környék össze fizikai állandójától, meg a jóistentől függ.
Vagy idő előtt kopik el a kefe, és kenődik el a kommutátoron, vagy, ha picit keményebb a kefe, akkor árkot váj a kommutátorba, ahogy Keszthelyen is az Classic E93 motorja járt így pár hét üzem után.
Ha terveznék a motor avulását, akkor ezt a paramétert kézben kellene tartani, de ezért nem tudják garantálni, hogy a motor mennyit bír a vevőnél? Elfut évekig simán, vagy bőven a garancia idő lejárta előtt cserélni kell... De lehet, hogy Sonnnebergben ezt bevállalták.

Azért tudod kedves csikosháTTú Barátom, most cseréltem motort egy B&D kézifúrógépben, noname motor volt benne. Mabuchi-val helyettesíthető, az került bele. Kiváncsi leszek mit bír. Majd minden harmadik nap használom, a következő terepasztal modult építem. Jelzek ha tönkrement. A nyomatékom nagyobb lett!, de az áramfelvétel kisebb.

Én csak azt írtam, amit tapasztalok a szervizben. Az, hogy az ilyen motorokkal szerelt modellek most sűrűbben vannak itt nálam, annak az is lehet az oka, hogy több van használatban belőlük, és most jönnek elő a hibák. De a hibák tipikusnak mondhatók, és ugyanezek jelentkeznek 3 hónapos modellektől kezdve a több évesekig. Egy 10 éves Taurus modell esetében azt mondom, hogy ez belefér. De egy 3 hónapos Laminátkánál már nem.

Azert az felettébb érdekes, hogy ilyen gondok vannak a motorokkal. Azok 99%a automatakon készül és millios mennyiségben. Sem otthon sem klubbokban ahol megfordultam, alig volt gond a motorokkal, söt, miutan minden modell altalaban gyorsabb, igy ritkan forognak a motorok a max tartomanyban. Igy nehéz elképzelni mi teszi öket tönkre. A minap elövettem a Zeuke öskövületeit, 30 évet pihentek legalabb, se szinterbronz, se tisztességes kefevezetés mégis mind müködik, pedig több mint 10 évet lenyomtak a régi terepasztalon.
Szoval inkabb a tulajdonossal kellene elbeszélgetni motorügyben meg a vonatozas stilusan.

Én is csodálkozom...

Két ok van/lehet a háttérben:
1: Újabban trendi a gyárban teletömni zsírral a modelleket. Sok Minitrix-ből egy időben szabályosan folyt ki az olaj, amikor kicsomagoltad a bolti darabot odahaza.
2: Újabban DCC üzemben megy sok minden, ami meg nagyfrekvenciás PWM jelet ad a motorra. Ez meg fokozottan érzékeny arra, ha eltömődik a légrés a kommutátor lemezek között kefeporral.

A normális motoroknál lehet cserélni a keféket (Bühler, ROCO, SKF Motors, Mashima, stb.), ergo lehet tisztítani is a motorokat, ha ilyen gond lenne velük. A Mabuchi-kat és a klónjaikat meg nem, hiába van rájuk szitázva, hogy "PIKO". Ráadásul, ha neki is látnál szétszedni - mert azért lehet - akkor a lendítősúly van úgy rásajtolva, hogy nem tudod leerőszakolni a tengelyről... Marad a motor cseréje, ami sokkal drágább, mint kipucolni.

Azt sem értem, miért kell föleg müanyag mechanikaju modelleket egyáltalán kenni. A kenés kizárolag fém mechanizmusoknál ajánlott. Az olajok meg a zsirok arra lettek kitalálva.
Természtesen, ha az olaj vagy a zsir bekerül a motorba akkor már gond van, de az nem a motor hibája.
A mai világban minden mozgo/forgo alkatrészre van egy garantált üzemidö. A PIKO is e szerint válogatja/gyártatja a motorokat. Ma egy ilyen filléres cikk nincs szervizre gyártva azaz a garantált üzemidö alatt nincs mit javitani rajta ( kefét sem kell cserélni). Egész biztos egyetlen modellmotor üzemideje sem közeliti meg a garantált üzemidöt. Ha meg mégis tönkre megy ( kizárni semmit nem lehet) akkor van garanciális csere ( egész biztos, hogy a 3 honap benne van).
Azt sajnos nem lehet kikerülni, hogy a lendkereket nem lehet levenni a motorrol, ez technologia kérdés. Amig a ROCO pl egy ideig minden motort a méröpadon mért és dinamikus kiegyensulyozással állitott be, ami nagyon körülményes és drága mutatvány, a modern automaták egy nagysagrenddel pontosabban dolgoznak, igy a motorokon már nem kell semmit balanszirozni, viszont a lendkereket nagyobb pontosággal kell felpréselni. Ezért otthoni viszonyok között meglehetösen nehézkes a levétele. (Fel kellene melegiteni arra a höfokra amivel a gyárban nyomták fel. A gond az, hogy ha a lendkereket melegited most már melegszik a tengely is, mig a gyárban csak a lendkerék meleg a tengely nem.).
Szoval az ilyen mechanikus javitásoknak ma már nincs nagy jövöje. Ezen már kár sirni.
Hol vannak azok az idök, amikor a vizpumpa, az autostarter vagy a mosogép motorját vittük a tekercselöbe javittatni. Ma ezeket szét sem lehet szedni, nemhogy javitani, pedig nagyságrenddel drágábbak.

OK, csak a vevők nem úgy használják ezeket. Egy cserélhető kefés motort meg lehet javítani, ha elkoszolódott, a Mabuchi-féléket meg nem, ha kitelt az üzemideje, ha nem. Nem lenne ezzel baj, ha a motorok ára nem lenne a csillagokban, Most néztem meg egy ügyfélnek egy N-es Fleischmann motort: 55,30Euro...

Nézd nem kell mindig a felárazott motorok után kapkodni. Ma szinte minden motornak van olcso klonja ( lehet, hogy ugyanott gyártják mint a drágát) - igaz azok beszereléséhez egy jobban felszerelt mechanikai mühely kell. ( lendkerék csere vagy gyártás) .
Azt meg neked kell eldöntened, hogy meg-e éri egy ilyen felszerelés.

Nem az a bajom. Hanem az, hogy megváltoztak a felhasználói szokások, és ezeket az ilyen motorok nem bírják. Erre sokkal jobbak a Bühler, ROCO, stb motorjai, amikből simán kiveszed a keféket, kipucolod a kommutátort és mehet is tovább a verkli.

Van egy nagyon szép, és jó kis H0 modell, a ROCO pár évvel ezelőtti újdonsága a BR85-ös. Dinamikus füstölője van, nagyon látványos, ha működteti az ember. csak egyre azért vigyázni kell! Ha meglassul a modell, vagy nagyon melegedik, akkor azonnal ki kell pucolni a motorját. Néha a modellezők hajlamosak túltölteni a füstölőt, és a túlfolyt folyadék könnyen a motorba jut. Erre az üzemre a PIKO motorjai nem valók.

Egy spinoff a DCC topic "Mire gondolhatott a költő" sorozatából.

Egy ROCO N BR150 feltámasztása képekben. Ez már az az állapot, amikor a motor helyét már CNC marón kicsit megsimogattuk, hogy beleférjen a Maxxon motor tartóeleme.

A nyomtatás folyamata, az anyag ABS.

Motortartó elem a helyén.
Egy ilyen szinten elbaltázott modell feltámasztása kb. 4-6 óra munka, mindennel együtt. Sajnos a D&H dekóder nem élte túl, hogy "bádogos pákával" forrasztgatták be a vékony vezetékeit egy N-es modellbe, így ez a gép a végén visszaépült analóg üzemre.

Rendes, Tisztességes munka. Csak gratulálni tudok, és emelem a kalapomat: Itt nem tüneti kezelés volt, hanem a hibák kijavítása!

Sziasztok!
A modulterepasztalom következő fázisában, most éppen a sínfektetés, szinezés közben tartok. A sineket már lefektettem, a talpfarács szinezése megtörtént, de hogyan lehetne a sínszálak oldalfalát rozsda szinűre festeni? Ezt korábban ecsettel végeztem, húzós volt.
Keresgéltem a net-en és egy jó ötletet találtam Chadwick úr oldalán:
Egy szerszám, - mely ott talán kapható - melyet elkészítettem, lásd a képeken:
Anyaga sárgaréz cső (golyóstollbetét), ónozott vaslemez, M1,5x7mm süllyeszettfejű csavar, anya és 2 db alátét, 1 vagy 2ml müa fecskendő, kézi csiszoló szerszám készletből egy 12mm átmérőjű polir fic henger.
Az elkészítése a fénykép alapján pofon egyszerű. (A filc korong darabolásához éremes egy 12mm belső átmérőjű müa csőbe helyezni.
A függőleges szárra felforrasztott lemez, csak a pontos megfogást segíti.
Jó barkácsolást és építést.

Jópofa
Rozsdára melyik gyártó melyik színét használod?
Majd a végeredményről is dobj fel légyszi fotót, kíváncsi vagyok.

Rewell email colort használok, 84 + 8 + 36 keverem egyénileg. Ennél még nem találtam jobbat, de ötletre kapható vagyok.
Képet is fogok feltölteni, de az asztalos munkákat még nem fejeztem be.

Ok, köszönöm!

Idézném a kisebbik fiamat:

"Mekkora ötlet, te jó ég! Ez az ember egy zseni!"

És igaza van!

Köszönöm!
A festőhengert tartó lap aljáról küldök Nektek képet, mert:
- fontos, hogy a henger át tudjon siklani a sín leerősítő csavar imitációkon,
- legyen elég merev is, ne hajoljon meg.
A filchenger 12mm átmérőjű, a tengely egy M1,5 süllyesztettfejű csavar, melyet beforrasztottam.
A talplemez első éle kb 1,5mm-rel van beljebb mint a festőfilc.
A két oldalát kb 1mm szélességben lefelé hajtottam. Ez az él stabillá teszi.
Alulról így nézz ki. Jó utánépítést kívánok!

Kicsit közelebb az alagút végéhez!
Ez egy régi N-es Minitrix BR17 szerkocsija. A Maxxon motornak a helyet "baltával faragták ki", sajnos kép nem készült, mert nem igazán szalonképes állapotok uralkodtak az öntvény váz belső felületén.
A képen már az az állapot látszik, amikor a marógép már megsimogatta a helyet, ahová majd a motor kerül, és hajtás elmei is visszakerültek a helyükre.

A szerkocsiról már csak a háza hiányzik, a helyére került a Maxxon motor is, de már nem "egy vödör ragasztóval" lett rögzítve, hanem kapott egy 3D nyomtatott motortartó elemet. Ragasztás nem szükséges sehol, minden "patent".
A kész modell nagyon szépen fut. A motort ugyan terheli egy kicsit az ősi Minitrix mechanika (olyan 1980 körüli a modell), de 3V-ról hibátlan, és szép lassú menete van,analóg üzemben, mindkét irányban, minimális áramfelvétellel. Sajnos videót nem tudok ide feltölteni róla.