Amin én utaztam abban sima autobusz sebválto volt, igy csak lépésben tudott tolatni.
Dél-Amerikában olyan delták is voltak, aminek az egyik ága lejtett, igy felment az egyik ágon a majd onnan visszagurult magátol a szerelvény a másik ágon, majd öneröböl bejárt már a helyes állásban az állomásra.

Volt ahol egyszerű fordítókorongon megfordították ..... Guggolós a barátod...

Azért az ilyen kolosszushoz nem volt minden állomáson korong.

Amit én múltkor az "amcsi" fórumba beraktam ACX Rail Cars, azt szintén deltázták/fordítózták vagy csak egyszerűen emelő segítségével megfordították mint a magyar sínbuszokat?

A tengerentulon többnyire deltáztak, ott a delta szinte minden állomás tartozéka volt ( gyakoribb mint a korong), mert olcsobb.
Nagy korongok csak a fütöházaknál voltak. Az amerikai "könnyü" kocsik is gyakran 2x-3x nehezebbek voltak mint mifelénk, igy körülményes lett volna emelgetni.

Amugy vicces volt Chileben amikor egy ilyen motorvonattal utaztunk, mert pár kilométerrel a célállomás elött hirtelen a kitéröbe ment a vonat és láttuk hogyan kuszik el a célállomás az ablakokban. Jo 10 perc mulva megálltunk, majd elkezdett lassan gurulni visszafelé, csak most már az állomás a másik oldalon látszott. Egyszercsak megállt és ujraindult most már az állomás felé és igy értünk célba. Gondolom ez volt arrafelé a mindennapos praxis. A delták akkorák voltak, hogy azon a sokkocsis vonatot is meg lehetett forditani - igy nem kellett a mozdonyt lekötni, tolatni stb. Helyük volt mindenütt elég.

De most nem az ésszerűbb? Élő példa: -Fékpróbánál rendben minden, el is megy a vonat amint lehet. Kettő állomással odébb irányt vált, mozdony körbejár, összezár. Újbóli fékpróba, erre kiderül, hogy ami kiinduláskor a mozdony után jó volt kocsi, most nem jó zárfékesnek..... Na elölről kezdeni mindent, a vonat mozdonyával kezdődött a tili-tolizás.....stb. Egy órás késéssel ment tovább a vonat a tervezettnél....

Nyilván (föleg az ottani viszonyok között, ha már müködik egy vonat, azt nem kell piszkálni), csak egy europai számára meglepö, ha az állomás annak ellenére, hogy ott van a vonat elött, még mindig legalább 20 percre van...
Az öreg kontinensen mindenki siet, mindenki pár perccel korábban akarna célba érni - tengerentulon az ilyesmi ismeretlen fogalom.

A sietségnek nagyon-nagy ára tud lenni, főleg ha eszetlenséggel párosul .... csak az elmúlt napok-hetek történéseit vegyük figyelembe .....

El tudnál képzelni egy balatoni vonatot, amelyik mielött bérne Siofok állomásra elmenne még 30 percig deltázni, hogy Keszthely felöl álljon be Siofokra.
A fürdöruhás "vasutbarátok" tizezrei küldenék a vasut vezetését melegebb éghajlatra egy ilyen vonatvezetésért.....


Amugy nem hiszem, hogy eme tollászkodás alapbol csökkentené a balesetveszélyt.

Pénteki kirándulás

Utazási kultúrának hívják ezt is.....
Te is tudod az ilyesminek az ellenpéldáit: - hatalmas hurokvágány az állomás körül (pld.: Havanna központi pályaudvara vagy a régi Hámán);

No de kötve hiszem, hogy a kettő közül bármelyiket is rendszeresen és üzemszerűen használták utasforgalomban...

Egy kis kirándulásra hívnálak meg titeket...
Előző éjjel a munkám a Gellért fürdőn át a Gellérthegy mélyébe vezetett. A kiépített alagútban, az oldalfülkékben találhatóak a források és a kutak. A Gellértből át lehet sétálni a Rudas alatt egészen a Rácz fürdőig. Be lehet jutni a Bencés kolostor alá is, ráadásul ott a mennyezeten egyedül álló karfiol cseppkő képződmények találhatóak. Mikor vájták az alagutat, a kitermelt kőzetet ezen a kisvasúton szállították ki. Később karbantartásoknál jól jött az egyetlen megmaradt kocsi. Mára gyakorlatilag használhatatlan lett a pálya, ugyan is a betörő karsztvizekből kiváló kalcitok a sínkorona magasságáig feltöltötték az alagutat. Nagy része ki lett takarítva, de a sín és a rögzítő elemek oly mértékben korrodáltak, ami lehetetlenné teszi a biztonságos használatot. Jelenleg a vágány mellett az aljzatba vágott csatornában vezetik el a csurgalék vizeket, amik egy zsompba gyűlnek és mennek a Dunába. Kár hogy hagyták így tönkre menni.
Ahogy számolgattam legalább ezer méter hosszan fut a barlangban.
OFF
A kocsitól kicsit előrébb jobbra van az ősforrás. Ez kb. a Szabadság-híd lehajtója alatt van, ahol most a villamos sínt cserélik. Sajnos mára már innen vizet nem lehet vételezni, mert sikeresen hazavágták a vízzáró réteget és keveredik a Duna vízzel. Ráadásul érzékeny a folyó szintingadozására. Érdemes megnézni a "Világ a város alatt" című sorozat Budapesttel foglalkozó epizódját, abban látható egy-két részlet.
ON

Van rá mód, hogy ide "földi halandó" is bejuthasson, és megnézze?

Ha nem vagy valamelyik fürdő alkalmazásában, vagy ott munkát végző külsős, esélytelen!
Remélem ez még belefér és nem kapok az sok OFF-ért..
Az első képen a karfiol cseppkő képződmény egy részlete látszik. A másodikon a vasúti sínpár egy "feltárás" alatti részlete, míg az utolsón az egyik termálkút. A kút vízhozama pozitív, vagyis a hatalmas rétegnyomás miatt magától tör föl és kb. 43 fokos. A vízen úszó izé nem más, mint ásványi kicsapódás, a buborékok pedig a felszabaduló oldott gázok.

Egy ismerősöm tizensok évvel ezelőtt (még a múlt században ) egy barlangász egyesület tagjaként jutott le oda. A két kisvasúti témájú fényképe megtalálható a kisvasut.hu képtárában

Azt azért tegyük hozzá, hogy a kút vízében nem ajánlott megmártózni.....

Néha ezeket a kutakat is tisztítani kell. A kísérőnk mesélte, jött egy ember neoprén búvárrucit húzott, felcsatolta a felszerelést és zutty, pont ebbe a kútba ugrott bele. Jó háromnegyed órát egerészett odalenn.
Megnéztem a képeket. A kocsi alig változott, viszont jól látszik a síneknél a vastag lerakódás, ami azóta csak növekedett. Nem véletlenül mutatja a srác, hogy hol volt a lerakódás magassága. Ő már csak tudja, hisz a feltárásban neki is részt kellett venni.
(Egyébként pont egy olyan toksit cseréltünk, mint ami a falon van.)

Szombaton a balatoni kirándulás zárásaként elmentünk egyet vonatozni családilag Balatonakarattya és Balatonakali-Dörgicse között.

Mai 1973 remot Szergejjel. VIDEÓ!

Ha már baleset legyen látványos. Avagy hogyan mászik egy troli az oszlopra ( a morvaországi Otrokoviceben.)
Sajnos 13 utasnak nem igen tetszett a mutatvány - igy ma korházban ápolják öket, sajnos nemcsak a látottak miatt..

Állítólag a sofőr rosszul lett

Nem tudni, de egy 56 éves tapasztalt soför talán csak nem csinál marhaságot. Alkoholt nem fogyasztott az már biztos. A szerencsétlen sokkos állapotban van

Napokban halt meg az 57 éves szomszédom infarktusban. Éjjel, álmában.

Állok a hatalmas pályaudvarunkon ( válto nincs, csak 3 vágány) várva a fiamra. Csucsforgalom - vonatok jönnek, mennek, egyik másik megáll a többi meg ugy 120-140 km/h-val elszáguld a peronok mellett. Már vagy a 3-4 vonat ment el amikor egy Railjet következett. Ekkor érdekes jelenségre figyeltem fel ( a vágányok majdnem ujak) amig az elözö vonatok simán elszáguldottak a peron mellett a Railjet kattogott mintha ott sintoldás vagy valami hasonlo lenne. Amikor elment, elkezdtem vizsgálgatni az uj sineket, semilyen sintoldás, sem hegesztés nem volt, mindössze 2 kisebb dionyi mélyedés a sinekben ( a futofelület mintegy 30% ban az egyikben meg a másikban is, de mintegy 50 cm-re eltolva).
S most jön a fejtörö, miért nem hallani a mezei vonatok alatt a kattanást ( teljesen simán futottak ugyanazon a helyen), s miért kattan a RJ?

A megfejtö biztosan kap Frankyetöl vagy Sünöcskétöl 3 dicséretet....

Mert a RailJet kerekei túl voltak fújva, a kisebb fogyasztás miatt. Autósok is megteszik ezt páran.

Jo nyomon jársz.....

Kerék olajozó és netán a vonat olyan gyorsan ment, hogy a rendszer nem tudta kenni a kereket, nem alakult ki filmréteg??

Nem a mozdony kattogott hanem valamennyi tengely, azokon meg nincs kerékolajozo.

Más, amikor a baj nem jár egyedül.

Délmorvaországban egy traktor ütközött egy vonattal. A baleset elháritására kiküldött mentöszerelvény daruja meg, ki tudja miért, kisiklott:

Nem hozzáértőként csak tippelni tudok: A Railjetnél nem teljesen párhuzamos a sín és a kerék. Magyarán: más vonatoknál a kerék a teljes felületen felfekszik, és ahol a hiány van ott is pontosan ugyanúgy támaszkodik a maradék 70%-on. A RJ esetében csak a futófelület egy részén érintkezik és ha ott a hiba, akkor kattan. Ezek alapján, ha a hiba a sín felületének másik részén lett volna, akkor a JR sem "zakatolt" volna.
Pont, mint a túl magas nyomásúra felfújt autókerék...
Azt majd a szakértők megmondják, hogy ez hiba vagy újítás...

Jo, és ennek van bizonyos oka....

Én úgy tudom (úgy olvastam), hogy a kerék egyenes haladását a kerék kúpossága és a sínfej domborúsága közötti fizikai erők adják meg, tehát nem a karima vezeti főszabályként a kereket, hanem a fizika törvényei. Kopott kerekeknél vagy kopott sínfejnél ez felborul, ekkor jön a kígyózás, meg a szitálás. Ez csak arról jutott eszembe, hogy a kerék és a sínfej hogy fekszik egymáson. A megfejtéshez nem visz közelebb. ))

Valami máshogy van a RJ-n mint a mezei vonatokon, de mi és miért? (Ez okozta tegnap a zakatolást).

Passz...
Azt tudom, hogy a szerelvény a mozdonyt leszámítva egységes, és csak műhelyben bontható.
Azt is, hogy a fékezési rendszere is eltér egy hagyományos vonattól.

Azon kívűl más a színe...

Ez így van, ha jól emlékszem a vasúti kerék kb egy pénzérme nagyságú felületen érintkezik a sínnel. Jó állapotú pályán érdemes megnézni a sínfejet, a teteje sincs teljes szélességében fényesre kopva.

Valamit tud az RJ amit mezei vonatnak nem kell tudnia, innen ered a különbség, a bevezetésekor elég nagy ricsaj volt emiatt.

Sebességtől függően bedől a kanyarban?

Több mint 6 km hosszan nyilegyenes a pálya.

Hogy megkiméljem Frankyet meg Sünöcskét a nagy dicséretosztástol, ime a megfejtés.

A RJ egy push-pull nagysebességü vonat. A nagy sebességnél a kigyozás eléggé kényelmetlen, zavaro volt, föleg ha tolva volt a szerelvény. Igy arra a következtetésre jutottak, hogy más kerékprofil kell. Ez okozta annak idején a ricsajt a vasutas berkekben.
Szoval a RJ kerekei más profillal rendelkeznek, kisebb nyomtáv toleranciával, hogy biztonságosan tudjanak akár 250 km/h-l is közlekedni. A bevezetése idején a RJ volt az elsö vonat, ahol engedélyezték a nagy sebességet tolva is. Ebböl kifolyolag a RJ kerekei máshol érintkeznek a sinnel, mint a mezei vonatok kerekei és ez okozta a kattogást az adott helyen.

Kezdenek feltünni a daru balestének a részletei. Amikor a kissé összetört cseh Bzmot-t elválasztották a Regionova motorvotattol és elhuzták a közeli állomásra a részben kiégett Regionovat akarták volna elhuzni, de hiányzott a kapcsolo, ezért vissza kellett menni a fütöházba. Közben a daru befejeztén a munkát készen volt a hazamenetre. Mellékvonalrol lévén szo a pálya meglehetösen kacskaringos elég nagy sinemelésekkel és az egyik ilyenben azt vették észre, hogy a daru a nagy felakasztott ellensulyokkal a gravitácio miatt elkezd befordulni az ivbe és ekkor vették észre, hogy a kar nincs bebiztositva tarto állványon igy az meg szépen kifordult az ivböl. Amikor az elfordulás majdnem elérte a 90 fokot a daru egyszerüen felfordult.
Az odarendelt másik vasuti daru az iv miatt nem volt megfelelöen stabilizálhato igy nem tudta a nehéz kolosszust megemelni. Most egy tankot vittek oda ami kötelek segitségével stabilizálja a felfordult darut. Állitolag egy gumikerekes 700t-s daruval fognak probálkozni, de ahhoz utat és megfelelö alapzatot kell ideiglenesen késziteni az emeléshez ( még néhány nap).

Nem tudom hogy van ez manapság de amikor évtizedekkel ezelött néhány daru modellt épitettem elég sokat olvasgattam a gözdaruk üzemeröl, (Ardelt, meg a györi). Mindenütt az irták, hogy a daru csak az ellensulyok levétele után indulhat a vonatban. Az Ardelt azt is irta, hogy addig a kar meg sem mozdithato mig a daru alváza nincs a vágányzathoz kötve, és a kar felemelt állapotban csak akkor fordithato, az egész alváz az elöiras szerint stabilizálva lett. Ezek meg felakasztott ellensulyokkal cipelték a Kirowot.

Eltérő a kerékprofil kúpossága? Hagyományos vonat: 1:20, RJ 1:40.

Erre most én is csak tippelni tudok.

Sajnos a számokra már nem emlékszem.

A bezzegvasut ujabb huzása.

Az egyik vonalon Erfurt környékén elmulasztotta a zöldet megvágni (bokrot, fát stb.) igy az ottani hivatal (EBA) egyszerüen 3 hétre bezáratta a pályát.

Nehogy az itteni hatoságok is erröl vegyenek példát.

fogaskerekű

fogaskerekű

Az ÖBB-nél áll a bál.
A parádépályán illetve az egyik alagutban Tullnál a Moszkva Nizza expresszvonat elvesztett egy ajtot. Az öt követö Bécs-Hamburg ICE nekiment a sinen levö ajtonak. Az ICE megállt az alagutban ahonnan a vasutasoknak ill a tüzoltoknak 300 embert kellett evakuálni. Most huzzák ki az ICE-t és következik a pálya átvizsgálása.
Szerencsére sérülés nem történt.

Hol???