25mm-es és 20mm-es darabokra lenne szükségem...

40 -40 db-ra....

Hálám üldözne ha levagdosnád...

Azért ne már, hogy annyira nehéz összerakni.
Most pakoltam össze az asztalomra kb 20 db építős váltót. Az első lassabban ment az utolsóra már nem kellett 5 perc sem.
1000Ft körül lehet egy darabon spórolni, amiből meg lehet venni még valamit!

Ha teheted inkább válaszd az EW2 15°-os verziót. Szerintem ez a legjobb ár/érték arányú alap.

Ráadásul szebb is.

A váltó építőkészlet témához egy gondolatom van:

Aki szeret bütykölni, van türelme hozzá, akkor érdemes beszerezni ilyeneket, mert valóban olcsóbbak, és a megspórolt pénzen lehet más olyat venni, amit nem tudunk házilag megcsinálni/összerakni.

Még egy: ha valakinek van helye, és lehetősége: az EW1 bausatz (Tillig 83411 bal, 83430 jobb) helyett válassza inkább a flexi építő készletet: Tillig 83426, vagy a 12°-os 83427-t.

Megismétlem: ha hozzáfogok ilyesmihez, akkor mire megkapod, sokkal többe lesz, mintha megrendelnél egy csomag Evergreen profilt.
Sajnos nekem nincs ingyen az időm és ha van is, akkor ezer másik feladatra kell. A saját sztirol lapomat kb. másfél éve tettem fel a szekrény tetejére, azóta nem nyúltam hozzá, pedig csomó dologhoz kellene.
Tehát keresd meg pl. a VMC-t, vagy az MVC-t, rendeld meg tőlük a profilt és hamarabb, meg olcsóbban megkapod, mint tőlem!
Vagy: PANTON

OFF
Szolgálati:
Jössz majd errefelé?
ON

Találtam egy kész modellt...

Üdv!

Eladó TT-s terepasztal!

Köszönöm! Mindenki tanácsát!

Sajnos nincs elegendő helyem. Lényeg, hogy a kitérők biztos üzeműek. Kotakt problémákkal nem kell bajlódni beépítés után.

A bivaly tervek is tovább haladtak. Lesz pakurás változata is. ModeliTT nyitotta fel a szememet a lehetőségre.

Sziasztok!

Mivel nem vagyok nagy ismerője a nagyvasútnak ezért kérdezem. Szerintetek talpfa vagy betonalj legyen az elágazó modulon? Vagy esetleg vegyesen, az egyenes beton a leágazás pedig talpfa?

Üdv: D.

Előre jelzem, én sem...

Szerintem a leágazás legyen fa, az egyenes meg végig beton. A kitérő meg teljesen fa...

A kitérő éppen lehetne betonaljas is!

Egyébként helyszíne válogatja. Gyakran látni olyat is, hogy kompletten betonaljas minden, csak a kitérő nem. De a fordítottjával is találkoztam már. Olyan is van, amit Gashpy írt.

Szia, a kérdést a modul témálya dönti el, hogy mit szeretnél rajta szemléltetni!
Ha pl azt, hogy ott a fővonal már régi és egyszer csak a közelmúltban hozzá csaptak egy szárnyvonalat akkor az elágazás legyen betonból szerintem.

Szia!

Emlékeim szerint szinte minden eddigi modulunk fa aljakkal van megáldva.

Ennyire azért nem egyszerű a dolog a való életben

Mégis a te pályafelújításos részleted betonaljjal operál...

Szerintem tök mindegy.

Sőt, az enyémen is van egy rövid betonaljas szakasz. A másikon meg a 24 m-enkénti ikeraljas illesztések alatt van betonalj

Kis késéssel, de elkészültek a Zeuke-BTTB kitérők:

Több kép itt.

...hát igen. Azért ez durva hogy otthon milyen váltókat lehet építeni, a gyárival ellentétben. Gyönyörű!

Mert azokat gépek csinálják! Én belerakom szívem-lelkem! Persze azért némi sínanyag is kell hozzá!

Tehát az első vonattal, ami átmegy rajtuk, halálra gázollak? Így nem is kell...

Na jól van má'!
Ha egy pft-s elkezd szakmázni a modulján...

Remélem nincs benne a zsűriben!

Ne aggódj, alulra tettem, nem lesz baj!

Miféle zsűri?

Amúgy ha esetleg igen, korrumpálható vagyok

És az egy vágányos vonalat kétvágányosként pontozod?

Sziasztok!
Bár keveset írok, sokat olvasok. Néha úgy érzem igencsak kellene egy "Tetszik" gomb, olyan jókat mosolygok a hozzászólásokon.

Gergő

Ezek a váltók R286 / 22,5 fokosak?

És véleményed/tek szerint a nagy szög+kis sugár miatt mennyire alkalmasak üzembiztos (siklás, szétakadás...) használatra?
Tudom, optikailag "csúnya", az EW2 szeb... de most csak a megbízhatóságra vagyok kíváncsi.

Passz! Ezek biztos üzembiztosabbak, mint az eredeti, de hogy ezen a geometrián hogy viselkednek a szerelvények, azt passzolom. Azért ez legalább 40 éves technika, olyan rossz nem lehet! Gondolom, etwg többet tudna erről mesélni!

Az attol fog függeni, hogy milyen a jármüparkod. A kis mozdonyok rövd kocsikkal nem okoznak tul nagy zürt, és forditva. Sajnos a modern járgányok nagyon hosszuak, igy nem zárhato ki a megakadás sem. A modellhübb jármüvek gyakran nagyon feszes toleranciával készülnek, és sok uj gyártónak tapasztalata sincs ezzel régmult geometriával, igy a meglepetések programozva vannak.

Nem rossz az ötlet! Támogatom.

Igen, és a nevet Hobbivasútról változtassuk Facevasútra!

Erre a kérdésre egészen addig nem tudok válaszolni, amíg el nem árulod, hogy milyen zsűrizésről vízionálsz itten

Nem olyan elvetemült ötlet ez... Az itt offtopic egyesületnek, amelynek tagja vagyok, a zártkörű fórumán pár éve bekerült a fícsörök közé. Na nem a facebookos tetszik gomb, hanem a rendszer sajátja. Az a jó benne, hogy ha pl. egy vitába nem akarunk belebonyolódni, de jelezni akarjuk a szimpátiánkat a más által leírt gondolat iránt, csak nyomunk egy "tetszik"-et, és nem szaporítjuk kvázi feleslegesen a hozzászólásokat az "úgy van", "ahogy mondod", "egyet értek" stb. kétszavas mondatokkal. Mindazonáltal nem tartom égetően szükségesnek a létét itt.

Szerény, hétfő reggeli véleményem, hogy az egykori Zeuke(Bttb) geometriát már nem preferálják a korszerű modelleket gyártók. Sok helyen jelzik is (Tillig), hogy min. ívsugár 310 mm, de ez a gyakorlatban inkább 353.
Tehát az egykori szögeket és sugarakat használó, de új konstrukciójú sínanyagok szerintem olyan felújításra tökéletesek, ahol nem szeretnénk a pályageometriát megváltoztatni.
Ha jól emlékszem, annak idején a Mákos sínrendszer már profilsínekből, de még régi geometrián épült és sajnos nem igazán volt sikeres.
Sommázva a gondolatot, ahol amúgy is kisebb pályára van hely, ott nem igény a hosszú járművekből álló szerelvény, ergo a felújított pályához megfelelhet ez a geometria.

ahogy mondod...

Kíváncsi voltam, ki lesz az első, aki lecsapja a magas labdát

Én nem értek egyet.

Nyilván az, aki hétfő reggel ráér marháskodni...

Ez igy van, ami viszont nagyon aggaszto, hogy ha nincs egy minden szempontbol nagyon átgondolt és müködö geometria (mert a régi Zeuke ilyen volt - minimális sinanyaggal meg lehetett épiteni szinte bármit), miért nem jönnek ki mostanában egy ilyen a részletekben is átgondolt uj vágánygeometriával, hogy az ne kelljen toldozni-foltozni, vagy bizonyos vágányvariáciot meg sem lehet épiteni (lásd a töltéses sineket).
Ha kézbe vesszük a hajdani Pályaterv füzetet, láthatjuk, hogy hol volt a Zeuke immár vagy 30-40 éve, és milyen bonyolult pályát tudott épiteni abbol az alig több, mint 1 tucat vágányelemböl, és még a kisgyerek is szinte hibátlanul tudta kikombinálni a bonyolult pályákat.
(Amugy Prof Kurz manapság lesz 60 éve, amikor megtervezte az optimális modellvágányzatot, amit aztán a Pilz is átvett offtopic méretben.)

Készülőben a BorsodChem tartály vagon

Hű, nagyon szép lesz!

Szerintem a gyártónak most az az érdeke, hogy minél inkább élethű modellezést lehessen művelni a termékeivel. Ezért olyan nagyszerűek és persze bonyolultak a mai járművek, legyen az soktengelyes gőzös, vagy olyan személykocsi, ahol a fellépőket külön rugók és kinematikák mozgatják az ívekben. Egyfelől ezek a mechanikák rendkívüli mérnöki tudásról adnak bizonyságot, viszont éppen emiatt, a túlbonyolított rendszerek miatt lesznek alkalmatlanok a régi, kőbalta egyszerűségű pályán való mozgásra.
Való igaz, hogy a régi geometria kevés elemből tudott építkezni, de ma az az érdek, hogy minden kis vackot megvegyünk a pályához (egyfajta pszichológia is, mert amikor már-már összeállt az áhított pálya, akkor jövünk rá, hogy hiányzik egy pár centis kiegészítő és mindenképp el kell menni megvennünk 1-2 euróért, azaz további költségekbe verjük magunkat).
Ugye a ma terepasztalépítője igyekszik hosszú állomási részeket és grandiózus íveket belekomponálni a nagy műbe. Ezt az igényt ki kell, hogy szolgálja a gyártó és ezért készülnek a 353-as, vagy nagyobb ívlehetőséget adó részdarabok, a felxi sínek, váltók, viszont meghagyja a választási lehetőséget a kisebb alapterülettel rendelkezőknek, de ezt a kategóriát is feljebb vitte egy lépéssel. Illetve e két területnek átjárhatónak kell lenni, így jöttek be a képbe a mindenféle kis összekötő, ívkiegészítő, vagy váltóhoz való darabkák - egyenként igen súlyos pénzért.
Tehát a szűkebb ívű, kisebb pályákhoz való anyag is elérhető, de mégis ezek már nagyobb területre építhetők be, mint a Zeuke geometria. Kb. az a helyzet, mint pl. az autógyártásnál, ahol a kisközép kategória minden paraméterében az egykori kisautóknak felel meg.
Ahogy tudom, a Kühn sínrendszere éppen erre az egyszerűségre törekszik, nagyon kevés elemből képes pályát kihozni, viszont éppen ezért sem kompatibilis a Tillig/Pilz rendszerrel. A nagy áttörés mégis elmaradt, vagy pedig még kevés idő telt el a megjelenés óta...