Közkívánatra! Ottó bajusza, szakállal!

És akkor szabad kérni szergej bajuszkát is?!

Tessék.
Szergej Raskejev
fizikus a nashville-i Vanderbilt Egyetemen.

Bocsi, de dOKi oldalról kérte...

Hát, ha nagyon muszáj, lehet róla szó. Remélem látszik a lényeg, hogy a "lépcső" csak a kaszni felől, a bajusz belső részén játszik. A látszó része szép egyenletes. A csillogós a Roco.

A kíváncsiságom maximálisan kielégítésre került!
Köszönöm szépen!

Szia.
Küldtem email-t.

Csikos MesTTer!

Odaértek egy darabban a páciensek?

Üdv:Miki

Szép napot mindenkinek!

Az Apróba tettem fel pár eladó kocsit, kérdésekre telefonon vagy e-mailben szívesen válaszolok.

Köszönettel : Balogh Laci

Sziasztok!

Végre volt időm foglalkozni egy kicsit az oldalammal, írtam is egy újabbat: Bővebben: Link

Ha ebben a mozdonyban valoban menetfüggö világitás van, akkor ez egy joval késöbbi kivitel és már nem Zeuke ( Gützold) termék. Azokban a mozdonyokban egy eléggé asszimetrikus fényvezetö volt egy izzoval, ami az egyik irányban sokkal jobban világitott.
Az alváz maszkok is már késöbbi kivitelröl árulkodnak. A 60-s évek végén is elöfordultak piros szinben.

Szia!

A menetirány függő világítás az tuti, de szét fogom szedni, mert most már érdekel, hogy akkor mi is van ebben a mozdonyban.

Az eredetiben a tetö alatt volt egy piros müanyag elem benne az izzoval, majd innen 2 plexi fényvezetö vezetett a homloklámpákhoz.( persze ezt a cikk irása elött is megnézhetted volna)

Valami készül.....TT-n
Azért,mert ebben a méretben is lehet "alkotni".....

Tisztára úgy hat, mint amikor Dorothy belenéz a Nyúl üregébe: - Jé, itt is van élet?

Szép!

Egy kérdés: miért van a csiga az alváz végén?

Még nincsenek készen!! Ez két külön hajtás verzió!!! s még jön a többi.......

Nekem volt szerencsém mindegyik stációt birtokolni, melyek egyenként fent is vannak a honlapomon. A világítás tekintetében végig egyizzós megoldást használtak, ez, ahogy etwg írta, két aszimmetrikus prizmával működött. Ha a konkrét modell irányváltós, akkor az már műkedvelői hekkelés eredménye.
Az oldalamon ott van a legutolsó széria, a Parisel időszak, csodaszép, fehérdobozos változata is, no abban is egy izzó felelt a világításért.
A pályaszámok logikáját nem mindig érdemes keresni a TT világában. Amikor annak idején jómagam is hasonló felfedező utat jártam be, mint te Andris és mindennek hasonló módon nyomát is hagytam az írásokban, szintúgy belefutottam ezekbe a dilemmákba.
Az azóta összeszedett tapasztalatból arra jutottam, hogy éppen ez a Gützold modell volt az, amin megannyi festéket kipróbáltak anno. Csak zöldből legalább 4-5 árnyalatot és tető-oldalfal variációt láttam már, miközben a psz. nem volt annyi féle. Mindezt tarkította, hogy a nagyvasúti korszakváltás viszonylag közel esett a Berliner vállalat megalakulásához, így a "friss" gyártó az új korszak szabványainak megfelelvén, kénytelen volt új szín- és feliratterveket készíteni és ezeket alkalmazni. És mivel könnyebb volt a szórópisztoly tartályába új festéket önteni, mintsem a betűklisét egyik napról a másikra kicserélni, ezért fordulhatott elő, hogy ilyen átfedések történtek.
Aztán persze a Storkower utca mindent megélt szakijai is űzhettek tréfát, amikor utólag szemlélve már öszvérnek titulálható modellek születtek a rendszerváltás előtt. Azután meg simán "Aprilsherz" modellnek katalogizálták a vicces festésű sorozatokat. Ide vág, hogy a Tillig pl. kihozta a BR143-ast a zöld E11-es festésével és ilyen áprilisi tréfának keresztelte, de ez a DB BR221 tipikusan BR118-as színvilágban történő megjelenésével együtt tudatos, főleg a gyűjtőknek szánt lépés volt.
A Trabis gondolatmeneted helytálló olyannyira, hogy a Tillig pár évvel ezelőtti katalógusa éppen egy Siggis's Holzroller mögé pakolt, hosszú Trabantszállítmánnyal szemléltette a mozdony felhasználását az adott korszakban.

Azt látom....

Majd,ha a készen lesznek a mozdonyok meglátod.... akkor mondj majd valamit Jön még H0e is hamarosan....

Ez fantasztikus!!!!!!!!!!

Üdvözletem a lakótársaknak !!
Elnézést kérek,hogy itt kalapozok,de én nem szeretem ezeket a
kétes hirdetési portálokat,nem akarom felsorolni őket..
Gyűjteményem áttekintése és átértékelése után,arra az elhatározásra jutottam,hogy megválok fájó szívvel,a modern
vasúti járművektől ( kb.1980.) évjárattól kezdve ..
Ezek közöTT szerepel a MÁV.TRAXX (Kuehn),Tauruszok (PIKO)
MÁV.és GySEV.,mindegyik mozdony O-km.-es ..
Ha netán valakit érdekelne valamelyik modell,nyugodtan megkereshet iTT a klubban,börzén,vagy a +3630 421 9152 telefonon ..

Nekem a harmadik képed négytengelyes szerkocsinak tünt ... netán BR23 -é???

Annak nagyobb a tengelytávja.

Szerintem BR56 szerkocsihajtás, amit a gyár még nem tudott megoldani... Vagy csak álmodozom?

Hála az istennek.....

Csak ne csúfitaná el a motor/most már lendtömeg/ a konyhát...

Hátra vihetné a szerkocsiba, de akkor még ennél is silányabb tömegviszonyok alakulnának ki, pláne hogy az oda beférő motor meg se mozdítaná a mozdonyt. Az árnövekedésről nem is beszélve.
A csak kicsivel hosszabb, Roco BR38-asnak ugye a szerkocsiban a hajtása, de emlékezzünk a legelső széria fiaskójára, illetve hogy a legújabb változatok is problémásak, ha sínre tesszük őket. A minap hívott egy gyűjtőtárs, hogy kettőt is vett az akciós mozdonyból és egyik se megy, ha üzemszerűen szeretné használni.

A szerkocsihajtásról még gyerekkoromból nagybátyám off Piko BR01-e miatt vannak rossz emlékeim. Ívekben, váltókon állandóan kiesett az eleje... Azóta azért remélem fejlődött valamit a technika...

Nekem mindegyikröl, igy ha lehet nagy ivben kerül az ilyen agymenéseket. Már volt olyan ROCO mozdonyom (H0), aminek a kerekei rendszeresen megálltak menet közben és a mozdony mégis ment....

Egyesek mégis ezeket a konstrukciokat hozzák ki menönek meg jonak.......

Bátran mondhatom, hogy a modellek 85-90%-a szerkocsi hajtású on- és off méretben is. Ha a mozdony futóműve jól megvan csinálva és kellően le van súlyozva, akkor nincs gond. Sokszor inkább a rosszul lerakott pálya okoz problémát, vagy a sínrendszer-nyomkarima viszony pontatlansága.
De ha pl. a futókerék óhatatlanul elcsászkál ide-oda, akkor könnyebben felfut a váltó szívdarabjára és onnan kezdve ki is lép a mozdony a sínről. De ennél fogva egy mozdonyhajtásos gép is kiléphet, ha fennállnak a fenti hiányosságok.
Egy biztos: a gőzösmodelleknek szinte makulátlan pálya szükségeltetik.

Az 52-es ( 520)-as gőzösök szintén szerkocsi hajtással készültek.
Nálam hibapont nélkül üzemelnek, legszebb és legkedvesebb darabjai a flottának.

Én inkább azt mondanám, hogy a gözmozdonyok konstruktöreinek kellene több fortély, és nem ilyen primitiv megoldásokban kellene gondolkodniuk, mint a szerkocsi hajtás.
Azt hogy ma mindenki (gyár) a könnyebb utat választja (szerkocsi hajtás) sajnálatos modon pont a szögecsszámláloknak köszönhetjük, akik mozdonyai amugy sem tesznek meg egy métert sem az életük során.
A minap volt a kezemben a M legujabb BR41-se, abban bizony a motor a kazánban van. (Ugy látszik megint a nem igen kedvelt piacvezetö kényszerül utat mutatni a többieknek...)

Szerkocsi vs. mozdonyhajtás:
Mindekettőt lehet jól is csinálni, meg csapnivalóan rosszul is.
- Rossz példának a régi OFF PIKO BR01, és társai.
- Félresikeredett öszvér megoldás a szintén OFF HobbyTrain Br18.3-as N-ben.
- Jó megoldás a Tillig egységszerkocsija, ami a BR01 új változatánál jelent meg először. (A ROCO-nak is van ilyen a BR44-ese, de az műszakilag egy rosszabb beltartalom a Tillighez képest.
Igazán ütős példát H0-ban tudok hozni. Volt egyszerre a műhelyben két BR18-as, a bajor. A ROCO-é, és a Fleischmann-é. A ROCO motorja a szerkocsiban, hajt ott is, meg egy kardánnal át a mozdonyba is. A Fleischmann csak a szerkocsiban hajt. Utóbbi viselkedik jobban a pályán, mind vonóerő, mind futásbiztonság terén.
Szintén egyszerre volt a műhelyben egy új PIKO BR01.5, és két Gützold: BR19, BR03.2. Mindhárom tisztán szerkocsi hajtású. A Gützoldoknak gyakorlatilag RP25 kerekei vannak, mégis zokszó nélkül viselik a rosszabb pályákat is. A PIKO BR01 ott bukott el (figyelem, mégegyszer írom, ez egy új modell, nem az NDK-s!), hogy a mozdony-szerkocsi kapcsolata szorul, mert a kínaiktól nem követelték meg a pontos munkát, és a 1,5-ös NYÁK lap kivitele xar. Így az időnként befeszülő kupplung megemelgeti a mozdony hátulját.

Visszatérve az ontopic méretre:
A BR56-ost kivéve a Tillig összes nagy gőzöse szerkocsi hajtással bír. lezlinilzen is írta, hogy a BR52-vel nincs is gondja. Van kis gőzös is, a Gützold BR24, ami szintén szerkocsiban hajt, és gyakorlatilag tökéletes kis gép.

Jóvan! De neked példaértékű pályád van!
Elég egy otthagyott szórásnyom, vagy erőltetett vonalvezetés pl. alagútban, máris elvéreznek a drága mozdonyok, sőt volt, hogy szertartályos is fennakadt hasonló pályán.

Nem hiszem. A vásárlónak kell több pénz.
A Tillig így is közel annyiért adja a széria gőzösöket, mint a minőségi kisszériáról ismert BeckmannTT. Ha egy újabb motort, a méretekhez igazított hajtást kellene terveznie, akkor a nagygőzösök bőven 300 euró fölött lesznek kaphatók. Ezt viszont már a német vevő sem tudná elviselni.
Így marad a jól bevált, egységmotorra megépített hajtás, ami jelen esetben a Csíkos által is említett, átdolgozott szerkocsi, vagy az elnyűhetetlen fürdőkád.

Ja, tényleg. Én kérek elnézést.

Úgy látszik ma én voltam a vitagerjesztő...

Gábor!
1600 és 1700 között a műhelyedben leszel ma? Én négyig dolgozom a régi helyen, ötig gondolom odaérnék...

Félreértés ne essék, én nem a szerkocsihajtás minöségét vitatom, mert az többnyire jo, és a mozdonyok többsége müködik is, csak éppenséggel nem modellhüen, pl. nem fordulnak el a mozdonyok kerekei induláskor vagy nehéz terepen stb.
S ha valaki szegecst képes és hajlando számolni (meg a feliratokról oldalakat vitatkozni), akkor erröl is ejthetne néhány gondolatot....
Ha választhatnék, én még a modellhüség árán is a mozdonyhajást választanám...

Mhhh... Most vagy pályát építünk, vagy szántóföldet! Utóbbin nem sok esélye van semminek...

Számoljunk csak egy kicsit! Ha a nagyvasúton a nyomtáv változása pár cm, akkor már komoly sebességkorlátozásokat léptetnek életbe, vagy le is zárják az adott vágányt. Legyen ez 4cm, annak mennyi is a 120-ad része? Na ehhez képest komoly "pályahibákat" képesek elviselni még a kényes modellek is (még a hánullásoknál újabban gyakran nem éppen pozitív éllel emlegetett ROCO MÁV 109-es is).

Roco MÁV 109 előfutára volt (prototipusa) jó pár éve az ÖBB 310 -es. Na az aztán tényleg nagyvasúttal egyező minőségű pályát kíván! Semmi dici-döci, bamba-szamba nem megengedett annak a gépnek, annyira kényes, de ennek ellenére a megjelenése Fennséges! Tudott valamit Karl Gölsdorf .....

Na ja... CSAKHOGY!

Ugye ezt azzal magyarázzák páran, hogy ugye RP25 kerekekkel van felszerelve a modell az éelthűség "mián". Páran úgy segítenek egyébként a méregdrága cserekerekek helyett (45 Euro egy készlet: futók, és szerkocsi kerekek), hogy a tapadógyűrűket Tilligre, az ontopic méretre cserélik. Mivel ezek vékonyabbak, így a sín "beleül" a kerekékbe. Ezzel a szerkocsit kipipálhatják, de mi lesz az első futókkal

Ellenpélda: a Gützold BR18.0, a BR19 és az új BR03REKO modellek karimája is PR25. Ennek ellenére nem különösebben kényes egyik modell sem.

Sajnos a ROCO 109-es el van... szóval koptatni kellett volna még kicsit a tervezőasztalt.

TT-zzünk inkább iTT.

Ugye, mennyivel szebbek a "mi gyermekeink"...

Birodalmi szürke védházán DB - keksz van?

Az csak a koromtól, hamutól, a használattól meg a minősíthetetlen fényviszonyoktól szürke.
"Kűfődi" szénnel fűtöm.

Ha ez az a modell, amelyik tőlem került Hozzád, akkor a Többiek felvilágosítása kedvéért leírom, hogy a modell valójában még a Zeuke-nek készült a Gützoldnál, de egy ügyeskezű német kolléga átépítette a világítását. Ez a talány megoldása.

Naná!
A Tillig új gőzösei nagyon oTT vannak a szeren, de sok H0-ásnak meg kéne mutatni a modellezés magasiskoláját, a Gützold BR65.10-et. Azt nehéz lesz technikában überelni...

Hát igen igy kapnak szárnyakat a valotlanságok. Már ott van a hálon a téves informácio, legalább 100 helyre lementették és utolag javitani szinte lehetetlen.... Ez a legnagyobb átka a modern kommunikácios eszközöknek és ezért kell hatalmas felelöség ahhoz, ha bármit kirakunk korunk modern faliujságára......

Az a baj, hogy még a legnagyobb gyártók is a mozdony súlyozását letudják a szerkocsi megfelelő vonóerejének kialakításánál, de a mozdonyra már nem fordítanak kellő figyelmet. Az egyfajta csicsás bútorként mindig ott fityeg a hajtott szerkocsi előtt és csinál, amit akar.
A kardános erőátvitel is inkább azt a célt szolgálja, hogy a csatolt kerekek is forogjanak a menettel, ne pedig úgy csússzanak, ahogy írod. Amelyik kerék pedig állva marad, az vagy eleve szorul a tengelyágyban, vagy nincs akkora tömege, hogy a minimális adhézió hatására forogjon.
Ha viszont kapna némi tapadógyűrűt a nem hajtott, csatolt kerék, akkor meg drasztikusan csökkenne az áramszedés minősége.
Sajnos nem tudom, hogy hol van az ideális középút, ahol mindkét tábor, tehát a szegecsszámlálók és a játszani akarók is megtalálják az igazságot.

Na de ha csak egy vagy két kerékpár lenne tapadógyűrűs? A többit meg már hajthatja a rudazat, és így a motor is jóllakik. Egy 2C tengelyelrendezésű, szerkocsis gőzmozdony esetében még mindig több kerék szedné az áramot, mint akármelyik dízelmozdony...