A 24V nekem is soknak tünt. A ROCO (ICE2) start szet trafót használom azon a szekunder feszültségnek 26V van írva. Nekem is soknak tünt. Az lehet, hogy a startszetben lévő vonatnak magasabb fesz kell?

A pályamester jelezte, hogy ez még nem véglegesen fixált pálya Sőt mivel ez ugye a külső íven jelentkezett, így a töltés alját külső íven kicsit megemelem. Ezzel a pálya szélét a kocsit alá emelem.
A betáplálás is csak ideiglenes. Elkészítem a pályarajzon betáplálási pontok megjelölését, melyről engedelmetekkel szintén ki fogom kérni a véleményeteket.

üdv:ati

Tessék megnézni a linket!
A 24V is bőven sok, a 26 meg katasztrófa! (10725-ös trafó? Mert az melékeim szerint 16V-os ám.)

DCC (sín) feszültséget nem tudod mezei multiméterrel mérni!

Hülyeséget ír ki még váltóáram üzemmódban is...mert ez nem klasszikus színuszjel, hanem egy szép négyszögjel.

Ha kb meg szeretnéd tudni a sínfeszt adott helyen, akkor szükséged lesz egy diódahídra (Graetz-híd) kb 20 Ft. Ennek a váltóáramú részét rákötöd a sínre, a két egyenáramot (esetleg egy kondival pufferleve) pedig egyenárammérőn méred. Közben indíthatsz mozdonyt, és meg fogod látni, milyen szépen ingadozik a feszültség a sínben.
Ez közelítőleges mérés lesz, mert a mért értékhez kb 1,2V-ot hozzá kell adni. Ha mérsz 14V egyenáramot, akkor kb 15,5V DCC-d van.

Nem vasútmodell kell nekem, hanem szemüveg
Megnéztem közelebbről tényleg 16V a kimenő feszültség!! A mozdonyok biztonságban vannak.

Üdv:ati

Terhelés nélkül ezt mértem.

Ez bizony elég sok.

Kijön a matek....
Bemegy a központba - bocs erősítőbe (gondolom a fekete roco) a 16V AC. Azt ő egyenirányítja:
16V AC*1,44-> 23V DC lesz belőle. Némi veszteség az egyenirányítón, és az erősítőben, és a sínen megjelenik 21V DCC fesz. Ezt látod a multiméteren 19,9-nek, mert a visszaegyenirányításon is van veszteség.
Ez van. Erről beszél Csíkos már lassan 5-6 éve, hogy bizony ez sok, főleg a mini dekódereknek. Valamint a mozdonyokban levő 12V-os DC motornak sem jó, ha 19V-os tüskékkel billegteti PWM-ben a dekóder.

Ez arra jó, hogy a sínbe épített, DCC-ről meghajtott váltóállítóművek tudnak működni. Másra nem.
Érdemes alacsonyabb feszültségen járatni a rendszert, hogy ne legyen baj.

Tehát ha jól értem, irány a "trafóbolt".

Tegnap elkezdtem a parafa aljat felragasztani.
Szerintetek mi a legjobb ragasztási technika (a rétegelt lemez és a parafa közé)? Tubusos faragaszó, melegített pisztolyos ragasztóanyag, kétoldalas ragasztószalag.
Ívekben az általam használt faragasztó elég soká fúzott meg.

üdv:ati

Igen, valami 16-19V körüli egyenáramú laptoptápot érdemes venni.
19V DC betáp esetén lesz úgy 17V a sínben, ha még teszel a rendszerbe foglaltságérzékelőket, azok elviszek 2V-ot, meg úgy eltűnik 1V akkor 15-14V lesz, ami a dekóderhez elér. Ez már jóval barátibb, mint a 20V...

Mivel mindkettő fa, csakis faragasztó. Mikor használtam, hagytam bő egy napot száradni.

Nekem ez jól működött: Pattex Palma Fa Expressz
Csíkokban rétegelt lemez alapra kinyomtam, spaklival egyenletes réteggé oszlattam, vártam pár percet, aztán ment rá a parafa.
Ezt alaposan átgurítgattam egy ilyennel, és 10 perc múlva már mehetett is rá a sín.
TAPÉTA GUMIHENGER

Köszi a henger jó ötlet.
A sin alá is ebből a ragasztóból tettél?

Akutális elrettentő példa, igaz N-es, de ezzel a vezérlővel:
Fleischmann BR110:
- a mozdonyban a NYÁK lemez az árambevezető pontokon (mind a négyen) megégve, ez még javítható;
- motor teljesen megsülve, ez sajnos csere, az új motor 51Euro... Ennyit arról, hogy mennyit tud pár gyártó a digitális vezérlésről, és a motorokról. A szabvány elolvasásából és megértésből szintén elégtelen az osztályzat...

gigantati!
Olcsóbb lesz egy laptop tápegység. Ugyanis a gond az, hogy a ROCO erősítője (sem a 10761, sem a 10764, de még a rádiós ProfiMaus sem) nem tartalmaz nagyáramú stabilizátort. Az egész sínfeszültség kérdést a trafó belső ellenállására bízza. Magyarul, ha leterheled a rendszert 3A-rel tartósan, akkor a sínfeszültség stabilan cca. 16V körül lesz. DE! Mivel a modellvasúti üzemben a terhelés minden, csak nem stabil, így a sínen mérhető feszültség ingadozni fog terhelés függvényében: minél kisebb a felvett áram, annál nagyobb lesz a feszültség a sínben. Ha csak egyetlen H0-s mozdoyn van a pályán, mint pl. egy ICE2, az állandósult sebesség esetén beéri kb. 0,3A-rel, ez az egytizede a trafó névleges feszültségének, vagyis a sínre jutó feszültség ennél magsabb lesz! Vagyis, ha veszel egy kisebb feszültségű trafót, azzal nem oldasz meg semmit, csak újabb gondokat veszel a nyakadba, pénzért. Két lehetőséged van:
1: A CSM200 feszültségszabályzó, ezt be kell iktatni a trafód, és az erősítőd közé.
2: Veszel/keresel odahaza egy olyan laptop töltőt/tápegységet, ami 16-19V között ad le feszültséget, és legalább 3A-t tud leadni.


Belinkeltem Arnold Hübsch oldaláról az idevágó leírást kicsit lejjebb. H0-ban 16V a plafon. Ennél nagyobb sínfeszültség Spur1, G, IIm stb. méretekhez kell, vagyis a "kerti" vasutakhoz. Ami a ROCO Maus rendszereit, meg a Märklin és Trix Mobile Station-k, meg a már nem gyártott Lenz Compact, és Fleischmann ProfiBoss vezérlőket illeti: ezen a túl magas feszültségen kívül az is a bajuk, hogy a szabvány sehol sem írja, hogy a DCC sínfeszültség üzem közben sétálgathat le s fel...

A sín ideiglenesen csavarozva lett kb. 10cm-ként.
Erre jött a zúzottkő, szépen elrendezve, mosogatószeres vízzel megspriccelve, majd csepegtetve ugyan ennek a ragasztónak a NEM expressz verziója, vízzel hígítva.
Később a csavarok kijöttek, és a helyükre ugyan ez ment.

Egy ilyet találtam.

Nyerő variáció!

Langyosodik.. meleg ...forró!
Egykicsit szétnézek itthon és kincseket találok. Ez már egész jónak tűnik...

Ha csak 12 V-t tud leadni az lehet, hogy kevés lesz, de látom van rajta valamilyen tekerö, ha fel tudod tekerni >14V fölé akkor jo lesz.

Ezzel mi a baj?
Csíkos is azt mondta: jó!
Ezt használjad! 18,5V DC-t ad le stabilizált kimenettel. Ez ide jó neked!

A 12V-os kevés lesz.

A HP tápegység teljesen jó lesz!
Ez az ipari 12V-os tápegység ugyan állítható, de meglepődnék, ha 14V fölé tudnád tekerni a beállítókájával. Z-hez jó lenne, ha 12V-ról biztosan működne a ROCO erősítő és az egér. (Nem fog, a belső, logikai áramkörök igényelnek ennyit, de 12V-so betáp esetén rájuk nem jut majd ennyi, és lesznek nem várt "érdekességek".)

Ha fel is tudjuk tornázni a kimenő feszültségét, akkor meg a végletekig fogod kihajtani, és lerövidíted az élettertamát. A 14V-os betáp esetében csak kb. 12-12,5V lesz a DCC sínfesz, ami H0-ban kevés.

Tessék a HP tápegységet használni, amit korábban mutattál!

Megértettem a HP tápot fogom használni.

Készítettem egy skiccet a tervezett bekötésekről (fekete pontok).
Fekete vonallal az asztalrészeket jelöltem. Négy részből áll az asztal. A faszerkezet, töltés úgy készül/készült hogy abban a síkban vágtam mindent. A sin egyenlőre nem lesz elvágva. Ha egyszer szét kell szedni, a sineket majd akkor vágom.
Ennyi bekötés sok/kevés/elég?

üdv:ati

Gömbölyödünk!
Jó lesz!

Sziasztok!

A szakaszolással áram betáplálással kapcsolatban kellene valamilyen link vagy internetes leírás.Hol találok alap dolgokat digitális vezérlésű asztalhoz?Előre is köszönöm a segítséget.

A kezdo

Digitális pályán elvben csak hurok ( delta) esetén kell szakaszolnod.
Olyan leirást nem találsz, ahol mást tárgyalnak.
Ha valahol fékezö szakaszokat akarsz telepiteni, azokhoz kapsz használati utasitást.
Az állomásokon ott alakithatsz ki szakaszokat ahol "pihentetni" akarod a mozdonyaidat.
A szakaszolást késöbb is elvégeztheted ( ha hozzáférsz a sinekhez), ha majd elindulnak a vonatok és gyüjtesz elég tapasztalatot. Magad fogsz rájönni, hogy majd hova mi kell.

Szia!
Árambetáplálással kapcsolatban ugyanaz az alapelv, mint analógban, vagyis érdemes 2m-ként egy-egy betáplálást készíteni.

Szakaszolás. Elvileg nem kell, mert nem úgy vezetjük a modelleket, mint analóügban, hogy "kapcsolgatjuk a talpuk alatt" a pályán lévő feszültséget. Digitálisban ez egy állandó érték.
Szakaszolni azonban mégis csak szükséges lehet a pályát digitálisban is. Ilyen esetek lehetnek:
- ahogy etwg barátom is írt, a hurokmodul, vagy "delta vágány" esete;
- ha nem elegendő egy jelerősítő, hanem több kell;
- számítógép vezérelt, automatikus üzem esetében;
- félautomata üzemben, pl. a tilos jelző előtt automatikusan álljon meg a vonat.

Mindez igények kérdées, át kell gondolni, hogy mit szeretnél megvalósítani. Írd le, akár ide is, vagy e-mailt is küldhetsz.

Olvasnivalók:
Mitől digitális?
pár ötlet, trükk
fékezés

Sziasztok!
Köszönöm szépen a segítséget Mindenkinek!

Én gyári IBM laptop tápot használok, azzal is tökéletesen működik. Csatlakozója pont beleillik a Roco/Fleischmann booster bemenetébe. 16V 4.5A

Sziasztok! Azt szeretném megtudni,hogy fehér z21 alkalmas-e 4-5mozdonyszakaszok és jelzők irányítására illetve tudja-e kezelni a hurok modulokat mert valahol azt irták nem képes kezelni .Valamint mennyire alkalmas számítógépes vezérlésre
köszönöm előre is a kezdő.

A hurok modult nem kell vezérelni, az független a központtól. A többi kérdésre más jobban tud válaszolni, akinek van is ilyen központja esetleg...

A fehér z21 egy alapszintű vezérlő. Ha számítógépben gondolkodsz, akkor ne ezt válaszd!

A hurokmodul magától teszi a dolgát. Egy példát csatolok pdf-ben. (Sajnos több tapasztalat van a fehér z21-ről, hogy nincs olyan gyors hurokmodul, aminél rendesen működne, minden átmenetnél zárlatot jelez. Lenz LK102, Digitools, Littfinski és a példában szereplő hurokmodullal, de még a ROCO sajátjával sem működik rendesen.)

Nem lehet benne érzékenységet állítani? (csak költői kérdés)

A fehér z21 annyiban több, mint egy sima MultiMaus, hogy tablet kell hozzá WIFI-vel, és ki tudja olvasni is a dekódereket. Slussz...

A hurokmodulokkal a negatív tapasztalat nem a mnűhelyben volt, én csak segítettem összeszedni pár kísérleti áldozatot a próbához. Sajnos egyikkel sem felhőtlen a dolog. Még a legújabb Littfinski féle modullal sem megy rendesen, pedig az egyfajta "zsilip szakaszokat" használ a vágányban, relé egyáltalán nincs is benne. A Lenz LK102 és a jvnd féle modul meg dupla relés, azok sem mennek vele. Az egyszerűbb kivitelűek meg egyáltalán nem hatják meg őkelmét.

(Érdekes, fekete Z21-gyel nincs gond, az betéve a fehér helyére mindegyik példában szereplő hurokmodul tökéletesen működik...)

Akkor a válasz egyértelmű:
Fehér z21 csak az alapokhoz jó - amolyan beetető és minden rövidzártól védő, azaz bolondbiztos - végülis ez is lehet egy szempont.
Ha már terepasztalt szeretne valaki akkor vegyen feketét, vagy adja el oszt JVND-től vegyen egy NanoX-et...

Sziasztok!A hurokvágányon belül van váltó az okozhat -e gondot a hurokmodul müködésében?

Köszi a segítséget előre is üdv Evigabi

Ha nem megy ki a hurokbol, akkor nem. ( pl. lehet nyugodtan a hurokban egy állomás több vágánnyal).

Sziasztok!

A hétvégén eljutottam a felső szint kialakításáig. Most dőlt el mennyire sikerült jól kialakítanom a magasságot. Nettó (sinkoronától a plafonig) 83mm. Egy Taurus volt a méretpróba. Lecsukott áramszedővel 28 mm, nyitott áramszedővel 4mm maradt a "plafonig". Szerintem nem rossz, figyelembe véve, hogy felsővezetéket nem akarok (persze akkor sem lenne ennyire fent a pantográf).

üdv:ati

Emeletes kocsit terveztél majdan üzemeltetni? Marad így a felső szint, vagy kap még egy-két aládúcolást a pálya mentén a későbbi vetemedések elkerülése végett?? Én a helyedben készítenék egy űrszelvény sablont - Viessmann 4196 ITT lenne a legjobb - és azzal méricskélném végig a pályát. Biztonság kedvéért nem szerelsz a "plafonra" fejjel lefelé egy sínpárt, mert a technika ördöge kipattanthat majdan egy áramszedőt, aztán az a 4mm "annyi"...

Emeletes kocsit nem, esetleg autószállító, vagy ROLA. De ezek űrszelvénye sem nagyobb sokkal.
A plafonra szerelt áramszedő bevezetőn én is gondolkodtam. Van néhány régi "U" sinem, lehet hasznosulni fognak
A vetemedés ellen lesz körbe 10x1.5-es fenyő léc. A középső képen hátul már látszik. Ez adja meg a magasságot és merevít. Itt még azon gondolkodom, hogy teljes hosszban legyen vagy csak 20-25cm-es szakaszokban (így kívülről is hozzáférhető lenne).

üdv:ati

Felső oldalra tehetsz tömör rézvezetéket (hálózati tömör rézvezeték) is, vagy tillig sínszálat, ami egyszerűbb. Lényeg, legyen valami, ha áramszedős gép is szaladgál ott.

Így nyersz kapásból kb 1 cm-t,így ennyivel kevesebbet kell felmászniuk a gépeknek.

Sziasztok!

Tegnap végre sikerült a felső pályát (igaz csak méretvétel miatt ideiglenesen) összeállítani. Egészen hasonlít a program által rajzolthoz!
Viszont egy dolog most tünt fel. Korábban a kép előterében lévő két íves váltót a hátsó részen lévő ívben helyeztem el. Ahogy élőben megláttam úgy ítéltem meg, hogy ott hátúl eldugott helyen lenne a legtöbb váltó, itt elől meg szinte semmi. Úgyhogy a két íves szakaszt megcseréltem, így a látvány is "izgalmasabb".

Sinek toldozgatása közben jutott eszembe: van-e tapasztalat, hogy hányszor lehet sineket összeállítani-szétszedni. Gondolok itt arra hogy a sinpapucsok esetleg tágulnak?

üdv:ati

Ha kitágul, összébb nyomod egy fogóval, oszt annyi!

Van kétfajta ( de már én sem tudom honnan vettem).
Ez egyiknél a papucs acélból készült ( nem lehet még forrasztani sem) és a szélei amik a sintalpat fogják vissza vannak kunkoritva és fog mint a zöldfesték a tavaszi padon.
Össze sem lehet hasonlitani az eredeti Tillig hajlitott bronz vagy alpakka papuccsal. Igaz ezt viszont lehet forrasztani. A fix pályához mind a kettö jo, a szönyegpályához az elsöt használnám.

Bevezetés a papírmunka világába.
Lehet jobban járok, ha megveszem készen az alagútbejárókat (bár másodjára lehet szebben sikerlne).

üdv:ati

Elsőre nem rossz, de azért csinálj egy másikat!
Paksinuti honlapján is találsz fényképeket.

Üdvözlet Mindenkinek!

Már néhány éve rendszeresen olvasom ezt az oldalt, de most írok ide először.
Úgy hozta a sors, hogy nyár folyamán költözünk és az új helyen lehetőségem lesz egy 250 x 110 cm helyen asztalt építeni. A két rövidebb és az egyik hosszabb oldal falnak támaszkodik. Lehet, hogy kibővítem L alakúra egy 100 x 100 cm-es résszel az egyik fal mentén. (mellékelt vázlat alapján)
Úgy gondolom, hogy a TT lesz a helyes választásom. H0-ban "túl kevés" dolog férne el, N pedig a szemeimnek és kezeimnek túl kicsi...
Elektronikában otthon vagyok (a Hobbielektronika oldalról találtam erre az oldalra pár éve), de a modellezésben nincs semmilyen gyakorlatom ( -> jó sokat fogok majd kérdezni...)

Kérdéseim már most is vannak:

Mennyire viseli meg az asztalt, a tereptárgyakat, és a gördülő állományt a hideg? A tervezett helyen télen fagyni nem fog ugyan, de akár 10 fok alá is hűlhet. Kell-e a hőtágulásra jobban odafigyelnem, esetleg bizonyos anyagokat inkább ne használjak? (Egy kevésbé fűtött melléképületről van szó.)

Mivel fal mentén tervezem az asztal építését, tapasztalataitok alapján lehet-e gond a "túlsó oldal" elérésével, vagyis 1.1m-en való átnyúlással a terep felett? Egy részét megoldom úgy, hogy az alagútban vezetett részt alulról bebújva elérjem, de a felszínen ez nem megoldás. Ha körbejárhatónak tervezem, akkor csökken a felületem... Mit tanácsoltok?

A rendelkezésemre álló terület alapján a TT mellett döntöttem. Szeretnék sok mindent magam megcsinálni, emellett viszont a családi béke érdekében minél olcsóbban szeretném elérni a céljaimat. Melyik gyártó, melyik sínrendszerét ajánljátok? Milyen mértékben érdemes flexibilis sínekben gondolkozni, vagy inkább az előre gyártott egyenes és íves szakaszok jobbak? A váltók mozgatását magam oldanám meg terepszint alatt elhelyezett motorokkal. Láttam a közelmúltban belinkelt videó-sorozatot a házi készítésű kitérőkről. Mennyire érdemes ezen gondolkoznom teljesen kezdőként?

Üdv,
Lazsi

Légy üdvözölve közöttünk!

A kérdéseidre:
A hideg >10 fok nem igen árt a modelleknek meg a terepnek sem. A fagypontot azonban nagyon kerüld. A fehér fém alkatrészek zinkpestist kaphatnak ami javithatatlan.
Ha melegben sem mész 25 fok fölé akkor még a vágányzat is birja - nem kelk számolnod a dilletációval.

A 110 cm szélesség már gond lehet, de ezt magad is kiprobálhatod, probálj valamit szerelni a konyhaasztal másik oldalán ( ez fog rád várni).
80 cm felett már kérdéses a dolog ( a magasságtol meg a pocaktol is függ ).
A lyukakon keresztüli hozzáférést is jol gondold meg. H0-ban általában befér a kezed a két réteg közé, TT-ben már gond lehet ( 5-6 cm a minimális magasság), ha be is férsz már szerszámot nem igen tudsz tartani vagy azzal dolgozni ( pl forrasztani).

A sinrendszerekkel szerencsére kisebb gond van. Csak 2 rendszer fordul elö megfelelö választékban. A Tillig meg a Kühn. Az utobbi finomabb, kezdöknek nem igen ajánlanám. A Tillig választéka jobb és itt van Váltogyárto kolléga a különleges igényekre...

Szia!
Saját tapasztalat alapján árban a flexibilis sín a leggazdaságosabb. Méteres sínszálak és 220-as talpfarács, esetleg a betonaljas rács. Kitérők terén Váltógyártó szinte bármit elkészít, Neked kell mérlegelni hogy vársz-e rá, vagy számodra megéri-e.

A benyúlás nagyon függ a magasságtól, én a ~75 centi magas asztalon egészen jól átérek (pont 110 széles), de mondjuk egy Fremo-s 130 centis magasságnál már valószínűleg nem menne. Szereléshez viszont mozgatni kell az asztalt, vagy hátulról előre építkezni