|
Terepasztal vezérlés és elektronika
|
Témaindító: nzozz, idő: Júl 14, 2010
Témakörök:
|
|
(#35463) etwg válasza diginewl hozzászólására (#35455)
|
Válasz •
|
Júl 10, 2014 |
|
Már olyan is volt, hogy a 4 A-es táp kimeneti kábele hajvékonynyságura "sikerült", ami jobb eseteben sem tudott még 0,5A-t sem veszteség nélkül elvinni a drot végén levös csatlakozohoz.
Szoval ilyen dolgokba könnyen bele lehet futni...... |
(#35468) diginewl válasza etwg hozzászólására (#35460)
|
Válasz •
|
Júl 10, 2014 |
|
Na itt azért készültem már rendesen kábellel.
A távolságok 10-30 cm-ek, főleg a központ és a conrad állítómű között, vastagabb vezetékkel.
Valami gáz van ezzel a "2"A-es táppal, mert nem szeret folyamatosan működni... 3-4 óra múlva rosál be.
Eddig csak akkor fogyasztott a vitrinvasút, amikor ment. Ha leállt, akkor egy relé megszakította a tápot.
A fényjelzőket meg már úgy kötöttem be, hogy azok állandóan világítsanak (vörösen), és akkor váltanak amikor éppen abban a sínszakaszban történik valami (optocsatolóval).
Azt vettem észre, hogy a tápegység szépen lassan egyre magasabb teljesítményt vesz fel, de a kimenetén nem folyik több mint 15mA 12V. Felvenni meg felvesz már majdnem 1W-ot (hálózati teljesítméynmérővel néztem), és közben persze melegszik, holott az elején csak 0,1-0,2W között vett fel. Ez felkúszik majdnem 2W-ra. Ha ekkor indítjuk el a rendszert akkor meghülyül, mert a fények sem világítanak rendesen.
Lehet, hogy este szétszedem, mert valamelyik pufferkondija nem lehet jó, ill. beteszek egy pufferkondit a tápegység után mindjárt. Ha ez nem segít akkor kap egy boltban vásárolt RENDES tápot.
Most úgy megy a vasútüzem - mert aztán az megy megy ám naponta vagy 15-20-szor , hogy nincs fényjelző világítás, azt kikapcsoltam. |
(#35470) etwg válasza diginewl hozzászólására (#35468)
|
Válasz •
|
Júl 10, 2014 |
|
Ilyen velem is elöfordult, s nemcsak ilyen tápokkal.
A kerti LED világitás tápja, (12V 1A kapcsolo falidugasz vadonat uj volt amikor beszereltem, a fogyasztás alig 200 mA) egyszercsak kialudt.
Sebaj teszek bele egy vadiuj toroidtrafot (éppen befér a dobozba), alig 3 honap alatt kialszik. Mi a franc - a belsö védelem adta meg magát - sajnos a kivitel miatt javithatatlan, meg kellene bontanom az egész trafot. Utánna beraktam egy hentergö wichester trafot - kitudja hány éves, és azota is megy - immár 3 éve..... |
(#35483) diginewl válasza etwg hozzászólására (#35470)
|
Válasz •
|
Júl 10, 2014 |
|
Sajnos nem tudom egyszerűen szétszedni a tápot, mert körbe van ragasztva. Majd talán holnap. |
(#35484) etwg válasza diginewl hozzászólására (#35483)
|
Válasz •
|
Júl 10, 2014 |
|
A láncfürész erre optimális , de egy komolyabb bicskával is lehet, igaz uj már soha nem lesz, de lehet, hogy fog müködni..... |
(#35485) diginewl válasza etwg hozzászólására (#35484)
|
Válasz •
|
Júl 10, 2014 |
|
Van már rá technikám
Egy hasonlót, ami tényleg külső HDD-t hajt egész nap már egyszer szétszedtem, mert felpúposodtak benne a kondik. Az egész egyszerű "rábeszéléssel" szétjött.... de ez. Úgy körbe van ragasztva, mintha az élete múlt volna rajta valakinek. Vagy nagyon nem akarják megmutatni mi van belül |
(#35486) etwg válasza diginewl hozzászólására (#35485)
|
Válasz •
|
Júl 10, 2014 |
|
Ezek ultrahanggal vannak összehegesztve, gyakorlatilag szét kell törni az anyagot ( ismerem a cégünk is igy dobozolja az akkukat. Összepattintják majd megy az ultrahang hegesztöbe - utánna már szédszedhetetlen). |
(#35487) proba válasza etwg hozzászólására (#35486)
|
Válasz •
|
Júl 10, 2014 |
|
Némelyiket szét lehet verni, ha az illesztési hézagba megfelelően behelyezett (kicsit ferdén az engedés irányába) kést határozottan megütöm kalapáccsal. Erre a legtöbb ragasztás enged, vagy a lehető legszebben reped. |
(#35488) etwg válasza proba hozzászólására (#35487)
|
Válasz •
|
Júl 10, 2014 |
|
A ragasztottat igen a hegesztettet sajnos nem. Nekem van jo zsilett fürészem ( hasonlo mint a Roco sinfürésze csak szélesebb de vékonyabb a pengéje) azzal szépen el lehet vágni, ha nem tul bonyolult a doboz ( mint az akkunak, mindenféle görbületei meg zugai vannak, azt csak szét lehet törni). |
(#35494) diginewl hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 11, 2014 |
|
Csak egy elméleti kérdés - nehogy veszekedés legyen belőle!
Van egy 19V-os 3,9A-es egyenáramú laptop tápom. Ez jó, csak már nem használom, mert vettem helyette egy nagyobbat (5A).
Ezt a 19V-os tápot rá lehet bírni arra, hogy 12V-ot adjon, viszonylag egyszerűen? (azaz nem TTL/PIC/PC vezérlős végfokkal, hanem valami egyszerű eszközzel)
Diódát mégsem kötnék sorba, vagy ellenállást |
(#35496) proba válasza diginewl hozzászólására (#35494)
|
Válasz •
|
Júl 11, 2014 |
|
Kis elektronikai ismerettel igen. Szétszedve a kimenő feszültséget általában egy xx431 háromlábú valami állítja be a szekunder részen . Az ehez tartozó ellenállás osztót kell úgy beállítani, (a ref lábra csatlakozik) hogy ne 19V ra állítson be 2,5V ot hanem 12V ra. |
(#35525) diginewl válasza proba hozzászólására (#35496)
|
Válasz •
|
Júl 12, 2014 |
|
Idézet: „Kis elektronikai ismerettel igen.”
Hehe. Ilyenkor úgy érzem, hogy az a minimális sincs meg nekem A 19-os 3,6A-s tápban nagyon sok 3 lábú izé van, és a legtöbb levan meszelgetve valami fehér ragaccsal.
Végre szétszedtem az ominózus 12V-os tápot. Belül minden jól nézett ki, volt egy enyhén furcsa szaga, de más semmi.
Viszont volt benne egy valahogy túl picikének kinéző 16V-os 1000mikroF-os kondi a kimeneten.
Így kapott egy 2200mikroF-os kondenzátort a kimenet. Azóta 0,1/0,0W a fogyasztása a tápnak úgy, hogy közben egy fényjelző állandóan világít. Nem kezd el felkúszni a fogyasztása a tápnak. Mondjuk az még mindig zavar, hogy csak 11,5V a feszültség terheletlenül a kimenetén...
Egyenlőre marad. |
(#35526) etwg válasza diginewl hozzászólására (#35525)
|
Válasz •
|
Júl 12, 2014 |
|
Inkább tegyél kivülre egy 12V-s stabilizátort, mint a kapcsolotáp belsejét és annak kimeneti feszültségét piszkáld. Azok között rengeteg fajta van, sok még a kimenetröl vissza is van csatolva a nagyfeszültségü részbe, hogy optimalizálják annak a müködését.
Az az 1000uF meg valoszinüleg már régebben beteg lehetett. ( nekem is volt már több ilyen ügyem ).
|
(#35527) proba válasza diginewl hozzászólására (#35525)
|
Válasz •
|
Júl 12, 2014 |
|
Legtöbbször közel van a visszacsatoló optocsatolóhoz ( az egy 4-6 lábú IC) rendszerint a transzformátor mellett. |
(#35546) diginewl hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 13, 2014 |
|
Elrettentésképpen
Ki hinné, hogy egy sima ingavonati modellüzem ennyi vezetéket igényel.
Balról jobbra:
-Trainmodules várakoztató+polaritásváltó
-Az ominózus központi panelem, mely az optokapuk jeleit veszi, szakaszok ki/be kapcsolását, és lekapcsolást vezérli.
-Fényjelzők vezérlője optokapu+fordított polaritás vezérlés.
Nagyon nagyon sokat jelentett, hogy csak 2-2 vezeték ment mindenhova.
És egy kis látvány, hogy most hogyan néz ki.
Köszönöm még egyszer a segítséget!
Még jövök a jövő héten egy kérdéssel, de az egyszerű lesz!
|
|
(#35548) Frankye válasza diginewl hozzászólására (#35546)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Azért némileg rendezettebb vezeték-elrendezéssel jobban áttekinthető volna, de tény, hogy a modellvasút valóban leginkább egy nagy tál spagettihez hasonlatos. |
(#35554) diginewl válasza Frankye hozzászólására (#35548)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
A terep mindent eltakar....
Messze vagyok én attól, hogy rendezett legyen. Ez nem terepasztal, hanem egy fix vitrin a falon, sokmindent ott helyben kellett megoldanom.
A jelzővezérlő már csatlakozós (végre). Tervben van az egész átszerelése csatlakozósra, így a vezetékeket is szépen méretre vágnám hozzá, és a hibakereséshez is elsőrendű lenne - majd.
Kérdésem:
Mellékeltem két kapcs rajzot. Mindkettő abban az esetben kapcsolja be a tranzisztorra kötött sok-sok led-et, amikor az optocsatoló működik.
Ez lenne a peron/ház/vitrinvilágítás vezérlője. Ha működik a vasút bekapcsol ez is, de nem a sínből viszi az áramot.
Az NPN, vagy a PNP-s megoldás a jobb?
|
|
(#35555) etwg válasza diginewl hozzászólására (#35554)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Hogy ne bonyolitsd a dolgot - a minap tárgyaltuk nagyon hevesen - jobb az NPN-es megoldás, azaz a testet kapcsolod a fogyasztóra..... habár itt majdnem teljesen mindegy lenne. |
(#35556) Frankye válasza etwg hozzászólására (#35555)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Én még annyira sem bonyolítanám: Egyszerűen kaphat egy főkapcsolót a rendszer. Az bekapcsolhatja a vasútüzem tápellátását is, és a különféle fényekét is. |
(#35557) Frankye válasza diginewl hozzászólására (#35554)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Persze, csak a kinézet, és a tudat, hogy mi is van ott... De persze, aki építette, az eligazodik benne úgyis. |
(#35558) etwg válasza Frankye hozzászólására (#35556)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Igy van, de ha jol emlékszem nála gombnyomásra indul a terepasztal, és nyilván ilyenkor akarja felgyujtani a fényeket is. |
(#35559) Frankye válasza etwg hozzászólására (#35558)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Ebben az esetben a gombnyomás valamilyen "öntartó" elektronikát vezérel. Ez pedig adhatja tovább a jelet akár egy relének is... |
(#35563) diginewl válasza Frankye hozzászólására (#35559)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Így, van ETWG jól emlékszik rá!
Egy impulzus gombbal indul a műsor. Ez behúz egy bistabil relét, a vonat meg a végén visszabillenti, azaz lekapcsolja. Így lesz interaktív a dolog, és nem lehet útközben megállítani a folyamatot
Relé a másik ötlet, de ha már itt vagyok akkor ezt már csak nem relével oldom meg hanem egy kisebb fogyasztású optocsatolóval
Köszönöm a segítséget! NPN-s megoldás lesz.
Már én sem igazodom teljesen ki rajta. Sajnos itt látszik, hogy nem tanulta az ember amit csinál, csak csinálja. A fő elv az volt, hogy menjen. Közben jött az ötlet a fényjelzőkre, a ház/peronvilágításra...stb.
Az a legeslegnagyobb "problémám", hogy lesz egy vasútátkelő hely is benne... Igen-igen... na majd ezt is jó lenne mozgatni benne, de ezt majd később, ha a terep már kinéz valahogy. |
(#35564) proba válasza diginewl hozzászólására (#35563)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Ha még jobbat akarsz, 3-4 ledet köss sorba, ha 12V-ot használsz. Nem kell minden ledhez ellenállás, elég 3-4-hez egy. A PNP tranzisztoros kapcsolás pedig -ha kapcsolóüzemben szeretnéd használni a tranzisztort - , elvi hibás. Ilyen esetekben a tranzisztor emitterét testre /itt tápra / kell kötni, a fogyasztót pedig a kollektorra. Így a tranzisztoron eső 1-1,5V ot is meg lehet spórolni, ami csak feleslegesen melegíti. |
(#35565) diginewl válasza proba hozzászólására (#35564)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Igen, sorba fogok kötni LED-eket nem vagyok magam ellensége, csak így egyszerűbb volt lerajzolni. Az eredő előtét ellenállást kiszámítom, aztán meg utána meg is mérem, hogy nem-e számoltam el...
PNP kapcsolást megbeszéltük, hogy nem az lesz, hanem NPN-es. Az pedig elméletileg jó (mert senki nem szólt.)
|
(#35566) proba válasza diginewl hozzászólására (#35565)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Csak a későbbi esetleges alkalmazás miatt írtam, nem azért mert bármivel is jobb vagy rosszabb a másiknál.
Egy egészen pici módosítást esetleg javasolnék az NPN változaton is : a tranzisztor emitter bázisa közé egy ellenállás. (ha csak mint lehetőség is) Ha a tranzisztorlábnak eszébe jut antennáskodni , akkor segít, igaz csak ritkán okoz tüneteket a hiánya. Optonál ha kivezetett bázisú fajtát választasz ott viszont egy kondenzátor szokott kelleni a bázis kollektor közé. ( bár ledekhez ez sem biztos hogy kell.) |
(#35567) csíkosháTTú válasza proba hozzászólására (#35566)
|
Válasz •
|
Júl 14, 2014 |
|
Idézet: „Optonál ha kivezetett bázisú fajtát választasz ott viszont egy kondenzátor szokott kelleni a bázis kollektor közé. ( bár ledekhez ez sem biztos hogy kell.)”
Lásd még: CSM120F foglaltságjelző, amiben 4N25 az optocsatoló. Kell, sőt ebben az esetben ajánlott is, mert sokkal zavarvédettebb az áramkör, mint az eredeti Lenz LB101 (van még más változtatás is a CSM120-on.) |
(#35576) diginewl hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 15, 2014 |
|
Köszönöm az ötleteket...
Most vacilálok a relé, és az opto között. Itt néz rám mind a kettő Mindegyikből van 1-1 db.
Másik kérdés:
Trainmodules. Terepasztal vezérlés, tehát belefér a topikba.
Van nekik ez az ingavonat vezérlőjük. 78261-es számú.
Nem érem el a céget. Telefon kicseng nem veszik fel (amit a biodigit adott). Írtam nekik e-mailt (23-án azaz lassan egy hónapja) nincs válasz. Talán itt tud valaki segíteni (jöhet privátba is):
Kérdésem a modul működésével kapcsolatban a következő lenne:
3 monostabil relé van rajta. Szemből nézve (csatlakozók felénk néznek) a bal oldali végzi a menetirány szerinti kontaktusváltást (jelzőkhöz jó ötlet, én másra használom)
A másik kettő középső/jobb milyen logika szerint működik, melyik végzi a polaritás fordítást, melyik az árammentesítést, és milyen sorrendben?
Amit tudok:
1; ha áramot kap a rendszer az egyik relé meghúz, és elindul a vonat a normál polaritásban.
2; ha jelet kap az IN1 akkor lekapcsol az áram a sínről várakoztat. Valamelyik relé a kettő közül lekapcsol.
3; időzítés után ismét meghúz valamelyik, (és a másik is), így fordul a polaritás, és áram alá kerül a szakasz.
Kérdésem: Amikor az IN1 jelet kap akkor már mindjárt bekövetkezik a polaritásváltás?
Azaz az áramellátó relé lekapcsol a polaritásváló meghúz, vagy csak akkor fordít polaritást a modul amikor ismét áramot adna a sínnek az első relé?
Tehát mind a két relé egyszerre húz meg, egyik váltja a polaritást, a másik meg visszaadja a sínre az áramot.
Nehéz kiméregetni a reléket (főleg hogy ki kellene szedni a vezetékerdőből a panelt)
Ha valaki tudja, melyik fenti logika szerint mennek a a relék kérem írja meg.
Talán nem sért érdeket a kérdésem. |
|
(#35578) proba válasza diginewl hozzászólására (#35576)
|
Válasz •
|
Júl 15, 2014 |
|
Én a helyedben azon vacillálnék , mi a francnak opto, vagy jelfogó ebbe az áramkörbe. Azt a tranzisztort simán egy megjelenő táp egy ellenálláson keresztül be tudná kapcsolni. Ha a PNP, vagy az NPN formát választod, azt is el tudod dönteni melyik táp megjelenésére induljon.A földfüggetlenség igazából nem tudom miért követelmény.
|
(#35579) diginewl válasza proba hozzászólására (#35578)
|
Válasz •
|
Júl 15, 2014 |
|
Teljesen igazad van!
Ez tényleg nem jutott az eszembe. Köszönöm! Akkor megmarad mind a kettő |
(#35601) Topi válasza diginewl hozzászólására (#35576)
|
Válasz •
|
Júl 16, 2014 |
|
Kedves Diginewl,
Kérlek privátban írd meg a telefonszámod, mert automata telefonközpontunk minden hívást rögzít, és minden hívást automatán fel is vesz (nem tud csak csöngeni-csöngeni), utánanézünk melyik kolléga volt akkor telefonvégen.
És hogy segítsek is a kérdésedben:
A betáp felöli relé képen bal oldali egy jelző-váltó kontaktust ad.
A középső relének egyik váltókontaktusa van csak használva, és abból is csak az egyik zárókontaktus, ez szakítja meg a kimenetet.
A jobboldali relé a polaritásváltó relé.
Az IN1 vagy IN2 jelzésekor a megszakító relé elejt. Indul a beállított időzítés. Az időzítés lejártakor először vált a polaritás váltó relé, majd meghúz a megszakító relé.
Lényegét tekintve a polaritásváltó relé mindig csak akkor vált amikor indulna az új irányba. Leállításkor és várakozáskor mindig tartja az előző állapotát. Szándékkal, hogyha valaki vállalkozó szellemű és bármi másra szeretné még használni a kimenetet, akkor a jobb szélső relé két középső lábáról irányfüggő áramirányú jel levehető legyen, ami mindig tükrözi a jelenlegi illetve a megállás előtti irányt. |
(#35602) diginewl válasza Topi hozzászólására (#35601)
|
Válasz •
|
Júl 16, 2014 |
|
Kedves Zoltán!
Köszönöm Válaszod! Így már értem a működést. Abban voltam, hogy mindkét sínkimenetet lekapcsolja a relé, de csak az egyiket - ez sem baj, de így már világos számomra az összes működésbeli furcsaság a pályán!
Köszönöm még egyszer!
|
(#35617) Lerey hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 16, 2014 |
|
Hali!
Azt szeretném kérdezni hogy mennyire lehet baja a váltónak hogyha 12volt helyett 24-el húzatom? Egy atx táppal próváltuk 12 volton de nem nagyon akart működni ezért kipróbáltuk egy 24 volt 25W-os trafóval (+egyenirányítás) és azzal jól működött. (Régi zeuke TT váltó). Hosszútávol lehet valami baja? |
(#35618) csíkosháTTú válasza Lerey hozzászólására (#35617)
|
Válasz •
|
Júl 16, 2014 |
|
Ez inkább a terepasztal vezérlés topic, de hátha ez még elmegy itt. További kérdések majd ott, vagy a TT klubtopicban, vagy e-mail-ben.
Leég.
Mivel 16V-ra van méretezve, így nem nagyon csodálkozom, hogy 12-ről nem indult meg. A 24V viszont 50%-os túllövés, középtávon halál. Egy kis olvasni való, nem kell megíjedni, magyarul van:
Klikk ide! |
(#35621) Lerey válasza csíkosháTTú hozzászólására (#35618)
|
Válasz •
|
Júl 16, 2014 |
|
Köszi a gyors választ! |
(#35632) Lerey válasza Lerey hozzászólására (#35621)
|
Válasz •
|
Júl 17, 2014 |
|
És esetleg tudnál adni valami ötletet, hogy mivel hajtsam őket? |
(#35633) csíkosháTTú válasza Lerey hozzászólására (#35632)
|
Válasz •
|
Júl 17, 2014 |
|
PIKO FZ1 trafó, ha még meg van. Vagy bármilyen olyan trafó, amiből 16V-on ki lehet szedni legalább 1A áramot. Lehet egyenáramú tápegység is. |
(#35635) Lerey hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 17, 2014 |
|
De ezeknek csak az egyenáram jó nem? |
(#35637) csíkosháTTú válasza Lerey hozzászólására (#35635)
|
Válasz •
|
Júl 17, 2014 |
|
Figyelj csak!
Nem.
A 2-12V egyenáram a mozdonyoknak kell. A tartozékokat alapban 16V váltóárammal tápláljuk.
Ezt elolvastad, hogy képbe kerülj?
Bővebben: Link |
(#35638) Lerey válasza csíkosháTTú hozzászólására (#35637)
|
Válasz •
|
Júl 17, 2014 |
|
Köszi mégegyszer. Még nem volt időm elolvasni de mostmár megteszem, hogy ne tegyek fel több hülye kérdést! |
(#35715) csabeszq hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 20, 2014 |
|
Sziasztok,
PWM menetszabályzásról lenne kérdésem.
- ha a vonat lassan indul, a kezdeti szakaszban érdemes-e a motornak egy kis kakaót adni (100%), vagy 5%-os PWM már elég az induláshoz is? (50 Hz-es a PWM jel)
- 20%-os PWM durván 20%-os sebességet is jelent a végsebességhez képest? Azért érdekelne, mert a szakaszok hosszát tudom, a vonat sebessége mérhető (milyen gyorsan halad át), tehát a vonat pozícióját becsülni lehet.
Feltéve ha közel lineáris a képlet 50 Hz-nél. Ha valakinek van tapasztalata érdekelne.
|
(#35716) slogan válasza csabeszq hozzászólására (#35715)
|
Válasz •
|
Júl 20, 2014 |
|
Idézet: „- ha a vonat lassan indul, a kezdeti szakaszban érdemes-e a motornak egy kis kakaót adni (100%), vagy 5%-os PWM már elég az induláshoz is? (50 Hz-es a PWM jel)”
Ez mozdony függő ,de szerintem ott még nem indul el...
Idézet: „- 20%-os PWM durván 20%-os sebességet is jelent a végsebességhez képest? Azért érdekelne, mert a szakaszok hosszát tudom, a vonat sebessége mérhető (milyen gyorsan halad át), tehát a vonat pozícióját becsülni lehet.”
Egyáltalán nem...
Mi a konkrét kérdésed ? |
(#35719) csabeszq hozzászólása
|
Válasz •
|
Júl 20, 2014 |
|
A kérdés a vonat pozíciójának finom becslése.
Vannak szakaszérzékelők, melyek megmondják, hogy van-e rajta vonat, vagy nincs. Ezek az érzékelők 30 cm-től 1 m hosszú sávokat fednek le (ellenőrzőm, hogy van-e áramfelvétel a szakaszon).
Amit szeretnék, hogy a vonat helyzetét idő alapján becsüljem, 10-20% pontosság elég lenne. A szakaszra 2.5 másodperccel ezelőtt lépett be, a PWM 25%-on van, hol van a vonat? |
(#35721) slogan válasza csabeszq hozzászólására (#35719)
|
Válasz •
|
Júl 20, 2014 |
|
Aham....
Most már a kérdést értem ,de kimaradok inkább belőle
Bocs ....
* ha semmi sem állandó ,akkor elég nehéz lesz... |
(#35723) etwg válasza csabeszq hozzászólására (#35719)
|
Válasz •
|
Júl 20, 2014 |
|
Ez nem lesz járhato ut, mert tul sok az ismeretlen tényezö. Minden mozdony másképp megy, minden vonatnak más a menetellenállása stb.
Esetleg egy radarral felveszed minden vonat karakterisztikáját mielött nekifogsz szabályozni, akkor talan menne. |
(#35724) csabeszq válasza slogan hozzászólására (#35721)
|
Válasz •
|
Júl 20, 2014 |
|
Miután az első szakaszon keresztülmegy a vonat, van róla adat, hogy mennyi a sebessége.
1m-es szakaszt 33%-os PWM-mel 10s alatt tesz meg.
0.5m-es szakaszt 45%-os PWM-mel mennyi idő alatt teszi meg?
Ha a PWM és a sebesség közötti arány durván lineáris lenne, akkor működhetne. Szerintem 20%-osan simán lehetne becsülni. Amikor nézed a vonatot, a te agyad is simán hozza ugyanezt a pontosságot.
Értelemszerűen a lejtős szakaszokon korrekció kell, mert felfele és lefele teljesen más a sebesség. |
(#35725) etwg válasza csabeszq hozzászólására (#35724)
|
Válasz •
|
Júl 20, 2014 |
|
Ezt neked kéne mérned.
Ha az 1 m-t 33% 10 s alatt teszi meg, rakj be egy másik szakaszt azt meg 50%-l járd be és ments el az idökülönbséget. Ez lesz az adott vonatra a referencia koeficiens. |
(#35729) csabeszq válasza etwg hozzászólására (#35725)
|
Válasz •
|
Júl 20, 2014 |
|
Hát igen, ezt érdemes lenne kipróbálni.
Terepasztal helyett beszerzek 1.5 m egyenes sínt és megfelelő gyorsító szakasz használatával kipróbálom különféle mozdonyokra, hogy a PWM és a sebesség között milyen összefüggés van.
Egy Arduinoval mondjuk végigdarálom a PWM értékeket a szakaszokon és megnézzük, hogy milyen görbét kapunk.
El fog tartani egy darabig, de ha érdekel, megírom a végeredményt. |
|
|
2024. Dec, 23. Hé 0:33:52 |
|
Jelenleg 6 fő olvassa az oldalt |
|
|