Már olyan is volt, hogy a 4 A-es táp kimeneti kábele hajvékonynyságura "sikerült", ami jobb eseteben sem tudott még 0,5A-t sem veszteség nélkül elvinni a drot végén levös csatlakozohoz.
Szoval ilyen dolgokba könnyen bele lehet futni......

Na itt azért készültem már rendesen kábellel.
A távolságok 10-30 cm-ek, főleg a központ és a conrad állítómű között, vastagabb vezetékkel.
Valami gáz van ezzel a "2"A-es táppal, mert nem szeret folyamatosan működni... 3-4 óra múlva rosál be.

Eddig csak akkor fogyasztott a vitrinvasút, amikor ment. Ha leállt, akkor egy relé megszakította a tápot.
A fényjelzőket meg már úgy kötöttem be, hogy azok állandóan világítsanak (vörösen), és akkor váltanak amikor éppen abban a sínszakaszban történik valami (optocsatolóval).
Azt vettem észre, hogy a tápegység szépen lassan egyre magasabb teljesítményt vesz fel, de a kimenetén nem folyik több mint 15mA 12V. Felvenni meg felvesz már majdnem 1W-ot (hálózati teljesítméynmérővel néztem), és közben persze melegszik, holott az elején csak 0,1-0,2W között vett fel. Ez felkúszik majdnem 2W-ra. Ha ekkor indítjuk el a rendszert akkor meghülyül, mert a fények sem világítanak rendesen.

Lehet, hogy este szétszedem, mert valamelyik pufferkondija nem lehet jó, ill. beteszek egy pufferkondit a tápegység után mindjárt. Ha ez nem segít akkor kap egy boltban vásárolt RENDES tápot.

Most úgy megy a vasútüzem - mert aztán az megy megy ám naponta vagy 15-20-szor , hogy nincs fényjelző világítás, azt kikapcsoltam.

Ilyen velem is elöfordult, s nemcsak ilyen tápokkal.
A kerti LED világitás tápja, (12V 1A kapcsolo falidugasz vadonat uj volt amikor beszereltem, a fogyasztás alig 200 mA) egyszercsak kialudt.
Sebaj teszek bele egy vadiuj toroidtrafot (éppen befér a dobozba), alig 3 honap alatt kialszik. Mi a franc - a belsö védelem adta meg magát - sajnos a kivitel miatt javithatatlan, meg kellene bontanom az egész trafot. Utánna beraktam egy hentergö wichester trafot - kitudja hány éves, és azota is megy - immár 3 éve.....

Sajnos nem tudom egyszerűen szétszedni a tápot, mert körbe van ragasztva. Majd talán holnap.

A láncfürész erre optimális , de egy komolyabb bicskával is lehet, igaz uj már soha nem lesz, de lehet, hogy fog müködni.....

Van már rá technikám
Egy hasonlót, ami tényleg külső HDD-t hajt egész nap már egyszer szétszedtem, mert felpúposodtak benne a kondik. Az egész egyszerű "rábeszéléssel" szétjött.... de ez. Úgy körbe van ragasztva, mintha az élete múlt volna rajta valakinek. Vagy nagyon nem akarják megmutatni mi van belül

Ezek ultrahanggal vannak összehegesztve, gyakorlatilag szét kell törni az anyagot ( ismerem a cégünk is igy dobozolja az akkukat. Összepattintják majd megy az ultrahang hegesztöbe - utánna már szédszedhetetlen).

Némelyiket szét lehet verni, ha az illesztési hézagba megfelelően behelyezett (kicsit ferdén az engedés irányába) kést határozottan megütöm kalapáccsal. Erre a legtöbb ragasztás enged, vagy a lehető legszebben reped.

A ragasztottat igen a hegesztettet sajnos nem. Nekem van jo zsilett fürészem ( hasonlo mint a Roco sinfürésze csak szélesebb de vékonyabb a pengéje) azzal szépen el lehet vágni, ha nem tul bonyolult a doboz ( mint az akkunak, mindenféle görbületei meg zugai vannak, azt csak szét lehet törni).

Csak egy elméleti kérdés - nehogy veszekedés legyen belőle!
Van egy 19V-os 3,9A-es egyenáramú laptop tápom. Ez jó, csak már nem használom, mert vettem helyette egy nagyobbat (5A).

Ezt a 19V-os tápot rá lehet bírni arra, hogy 12V-ot adjon, viszonylag egyszerűen? (azaz nem TTL/PIC/PC vezérlős végfokkal, hanem valami egyszerű eszközzel)
Diódát mégsem kötnék sorba, vagy ellenállást

Kis elektronikai ismerettel igen. Szétszedve a kimenő feszültséget általában egy xx431 háromlábú valami állítja be a szekunder részen . Az ehez tartozó ellenállás osztót kell úgy beállítani, (a ref lábra csatlakozik) hogy ne 19V ra állítson be 2,5V ot hanem 12V ra.

Hehe. Ilyenkor úgy érzem, hogy az a minimális sincs meg nekem A 19-os 3,6A-s tápban nagyon sok 3 lábú izé van, és a legtöbb levan meszelgetve valami fehér ragaccsal.

Végre szétszedtem az ominózus 12V-os tápot. Belül minden jól nézett ki, volt egy enyhén furcsa szaga, de más semmi.
Viszont volt benne egy valahogy túl picikének kinéző 16V-os 1000mikroF-os kondi a kimeneten.
Így kapott egy 2200mikroF-os kondenzátort a kimenet. Azóta 0,1/0,0W a fogyasztása a tápnak úgy, hogy közben egy fényjelző állandóan világít. Nem kezd el felkúszni a fogyasztása a tápnak. Mondjuk az még mindig zavar, hogy csak 11,5V a feszültség terheletlenül a kimenetén...

Egyenlőre marad.

Inkább tegyél kivülre egy 12V-s stabilizátort, mint a kapcsolotáp belsejét és annak kimeneti feszültségét piszkáld. Azok között rengeteg fajta van, sok még a kimenetröl vissza is van csatolva a nagyfeszültségü részbe, hogy optimalizálják annak a müködését.

Az az 1000uF meg valoszinüleg már régebben beteg lehetett. ( nekem is volt már több ilyen ügyem ).

Legtöbbször közel van a visszacsatoló optocsatolóhoz ( az egy 4-6 lábú IC) rendszerint a transzformátor mellett.

Elrettentésképpen

Ki hinné, hogy egy sima ingavonati modellüzem ennyi vezetéket igényel.

Balról jobbra:
-Trainmodules várakoztató+polaritásváltó
-Az ominózus központi panelem, mely az optokapuk jeleit veszi, szakaszok ki/be kapcsolását, és lekapcsolást vezérli.
-Fényjelzők vezérlője optokapu+fordított polaritás vezérlés.
Nagyon nagyon sokat jelentett, hogy csak 2-2 vezeték ment mindenhova.

És egy kis látvány, hogy most hogyan néz ki.
Köszönöm még egyszer a segítséget!
Még jövök a jövő héten egy kérdéssel, de az egyszerű lesz!

Modellvasut mindig is egy drottemetö volt, ezen semmi sem változott kivéve a drotok árát.....

Azért némileg rendezettebb vezeték-elrendezéssel jobban áttekinthető volna, de tény, hogy a modellvasút valóban leginkább egy nagy tál spagettihez hasonlatos.

A terep mindent eltakar....
Messze vagyok én attól, hogy rendezett legyen. Ez nem terepasztal, hanem egy fix vitrin a falon, sokmindent ott helyben kellett megoldanom.
A jelzővezérlő már csatlakozós (végre). Tervben van az egész átszerelése csatlakozósra, így a vezetékeket is szépen méretre vágnám hozzá, és a hibakereséshez is elsőrendű lenne - majd.

Kérdésem:
Mellékeltem két kapcs rajzot. Mindkettő abban az esetben kapcsolja be a tranzisztorra kötött sok-sok led-et, amikor az optocsatoló működik.
Ez lenne a peron/ház/vitrinvilágítás vezérlője. Ha működik a vasút bekapcsol ez is, de nem a sínből viszi az áramot.
Az NPN, vagy a PNP-s megoldás a jobb?

Hogy ne bonyolitsd a dolgot - a minap tárgyaltuk nagyon hevesen - jobb az NPN-es megoldás, azaz a testet kapcsolod a fogyasztóra..... habár itt majdnem teljesen mindegy lenne.

Én még annyira sem bonyolítanám: Egyszerűen kaphat egy főkapcsolót a rendszer. Az bekapcsolhatja a vasútüzem tápellátását is, és a különféle fényekét is.

Persze, csak a kinézet, és a tudat, hogy mi is van ott... De persze, aki építette, az eligazodik benne úgyis.

Igy van, de ha jol emlékszem nála gombnyomásra indul a terepasztal, és nyilván ilyenkor akarja felgyujtani a fényeket is.

Ebben az esetben a gombnyomás valamilyen "öntartó" elektronikát vezérel. Ez pedig adhatja tovább a jelet akár egy relének is...

Így, van ETWG jól emlékszik rá!
Egy impulzus gombbal indul a műsor. Ez behúz egy bistabil relét, a vonat meg a végén visszabillenti, azaz lekapcsolja. Így lesz interaktív a dolog, és nem lehet útközben megállítani a folyamatot

Relé a másik ötlet, de ha már itt vagyok akkor ezt már csak nem relével oldom meg hanem egy kisebb fogyasztású optocsatolóval

Köszönöm a segítséget! NPN-s megoldás lesz.

Már én sem igazodom teljesen ki rajta. Sajnos itt látszik, hogy nem tanulta az ember amit csinál, csak csinálja. A fő elv az volt, hogy menjen. Közben jött az ötlet a fényjelzőkre, a ház/peronvilágításra...stb.

Az a legeslegnagyobb "problémám", hogy lesz egy vasútátkelő hely is benne... Igen-igen... na majd ezt is jó lenne mozgatni benne, de ezt majd később, ha a terep már kinéz valahogy.

Ha még jobbat akarsz, 3-4 ledet köss sorba, ha 12V-ot használsz. Nem kell minden ledhez ellenállás, elég 3-4-hez egy. A PNP tranzisztoros kapcsolás pedig -ha kapcsolóüzemben szeretnéd használni a tranzisztort - , elvi hibás. Ilyen esetekben a tranzisztor emitterét testre /itt tápra / kell kötni, a fogyasztót pedig a kollektorra. Így a tranzisztoron eső 1-1,5V ot is meg lehet spórolni, ami csak feleslegesen melegíti.

Igen, sorba fogok kötni LED-eket nem vagyok magam ellensége, csak így egyszerűbb volt lerajzolni. Az eredő előtét ellenállást kiszámítom, aztán meg utána meg is mérem, hogy nem-e számoltam el...

PNP kapcsolást megbeszéltük, hogy nem az lesz, hanem NPN-es. Az pedig elméletileg jó (mert senki nem szólt.)

Csak a későbbi esetleges alkalmazás miatt írtam, nem azért mert bármivel is jobb vagy rosszabb a másiknál.
Egy egészen pici módosítást esetleg javasolnék az NPN változaton is : a tranzisztor emitter bázisa közé egy ellenállás. (ha csak mint lehetőség is) Ha a tranzisztorlábnak eszébe jut antennáskodni , akkor segít, igaz csak ritkán okoz tüneteket a hiánya. Optonál ha kivezetett bázisú fajtát választasz ott viszont egy kondenzátor szokott kelleni a bázis kollektor közé. ( bár ledekhez ez sem biztos hogy kell.)

Lásd még: CSM120F foglaltságjelző, amiben 4N25 az optocsatoló. Kell, sőt ebben az esetben ajánlott is, mert sokkal zavarvédettebb az áramkör, mint az eredeti Lenz LB101 (van még más változtatás is a CSM120-on.)

Köszönöm az ötleteket...
Most vacilálok a relé, és az opto között. Itt néz rám mind a kettő Mindegyikből van 1-1 db.

Másik kérdés:
Trainmodules. Terepasztal vezérlés, tehát belefér a topikba.
Van nekik ez az ingavonat vezérlőjük. 78261-es számú.
Nem érem el a céget. Telefon kicseng nem veszik fel (amit a biodigit adott). Írtam nekik e-mailt (23-án azaz lassan egy hónapja) nincs válasz. Talán itt tud valaki segíteni (jöhet privátba is):

Kérdésem a modul működésével kapcsolatban a következő lenne:
3 monostabil relé van rajta. Szemből nézve (csatlakozók felénk néznek) a bal oldali végzi a menetirány szerinti kontaktusváltást (jelzőkhöz jó ötlet, én másra használom)

A másik kettő középső/jobb milyen logika szerint működik, melyik végzi a polaritás fordítást, melyik az árammentesítést, és milyen sorrendben?

Amit tudok:
1; ha áramot kap a rendszer az egyik relé meghúz, és elindul a vonat a normál polaritásban.
2; ha jelet kap az IN1 akkor lekapcsol az áram a sínről várakoztat. Valamelyik relé a kettő közül lekapcsol.
3; időzítés után ismét meghúz valamelyik, (és a másik is), így fordul a polaritás, és áram alá kerül a szakasz.

Kérdésem: Amikor az IN1 jelet kap akkor már mindjárt bekövetkezik a polaritásváltás?
Azaz az áramellátó relé lekapcsol a polaritásváló meghúz, vagy csak akkor fordít polaritást a modul amikor ismét áramot adna a sínnek az első relé?
Tehát mind a két relé egyszerre húz meg, egyik váltja a polaritást, a másik meg visszaadja a sínre az áramot.

Nehéz kiméregetni a reléket (főleg hogy ki kellene szedni a vezetékerdőből a panelt)

Ha valaki tudja, melyik fenti logika szerint mennek a a relék kérem írja meg.
Talán nem sért érdeket a kérdésem.

Én a helyedben azon vacillálnék , mi a francnak opto, vagy jelfogó ebbe az áramkörbe. Azt a tranzisztort simán egy megjelenő táp egy ellenálláson keresztül be tudná kapcsolni. Ha a PNP, vagy az NPN formát választod, azt is el tudod dönteni melyik táp megjelenésére induljon.A földfüggetlenség igazából nem tudom miért követelmény.

Teljesen igazad van!

Ez tényleg nem jutott az eszembe. Köszönöm! Akkor megmarad mind a kettő

Kedves Diginewl,

Kérlek privátban írd meg a telefonszámod, mert automata telefonközpontunk minden hívást rögzít, és minden hívást automatán fel is vesz (nem tud csak csöngeni-csöngeni), utánanézünk melyik kolléga volt akkor telefonvégen.

És hogy segítsek is a kérdésedben:

A betáp felöli relé képen bal oldali egy jelző-váltó kontaktust ad.
A középső relének egyik váltókontaktusa van csak használva, és abból is csak az egyik zárókontaktus, ez szakítja meg a kimenetet.
A jobboldali relé a polaritásváltó relé.

Az IN1 vagy IN2 jelzésekor a megszakító relé elejt. Indul a beállított időzítés. Az időzítés lejártakor először vált a polaritás váltó relé, majd meghúz a megszakító relé.
Lényegét tekintve a polaritásváltó relé mindig csak akkor vált amikor indulna az új irányba. Leállításkor és várakozáskor mindig tartja az előző állapotát. Szándékkal, hogyha valaki vállalkozó szellemű és bármi másra szeretné még használni a kimenetet, akkor a jobb szélső relé két középső lábáról irányfüggő áramirányú jel levehető legyen, ami mindig tükrözi a jelenlegi illetve a megállás előtti irányt.

Kedves Zoltán!

Köszönöm Válaszod! Így már értem a működést. Abban voltam, hogy mindkét sínkimenetet lekapcsolja a relé, de csak az egyiket - ez sem baj, de így már világos számomra az összes működésbeli furcsaság a pályán!

Köszönöm még egyszer!

Hali!

Azt szeretném kérdezni hogy mennyire lehet baja a váltónak hogyha 12volt helyett 24-el húzatom? Egy atx táppal próváltuk 12 volton de nem nagyon akart működni ezért kipróbáltuk egy 24 volt 25W-os trafóval (+egyenirányítás) és azzal jól működött. (Régi zeuke TT váltó). Hosszútávol lehet valami baja?

Ez inkább a terepasztal vezérlés topic, de hátha ez még elmegy itt. További kérdések majd ott, vagy a TT klubtopicban, vagy e-mail-ben.

Leég.
Mivel 16V-ra van méretezve, így nem nagyon csodálkozom, hogy 12-ről nem indult meg. A 24V viszont 50%-os túllövés, középtávon halál. Egy kis olvasni való, nem kell megíjedni, magyarul van:

Klikk ide!

Köszi a gyors választ!

És esetleg tudnál adni valami ötletet, hogy mivel hajtsam őket?

PIKO FZ1 trafó, ha még meg van. Vagy bármilyen olyan trafó, amiből 16V-on ki lehet szedni legalább 1A áramot. Lehet egyenáramú tápegység is.

De ezeknek csak az egyenáram jó nem?

Figyelj csak!
Nem.
A 2-12V egyenáram a mozdonyoknak kell. A tartozékokat alapban 16V váltóárammal tápláljuk.
Ezt elolvastad, hogy képbe kerülj?
Bővebben: Link

Köszi mégegyszer. Még nem volt időm elolvasni de mostmár megteszem, hogy ne tegyek fel több hülye kérdést!

Itt nem hülyézünk, még magunkat sem !!! Itt csak tájékozatlan kérdezők - hozzászólók lehetnek max.

Sziasztok,

PWM menetszabályzásról lenne kérdésem.

- ha a vonat lassan indul, a kezdeti szakaszban érdemes-e a motornak egy kis kakaót adni (100%), vagy 5%-os PWM már elég az induláshoz is? (50 Hz-es a PWM jel)

- 20%-os PWM durván 20%-os sebességet is jelent a végsebességhez képest? Azért érdekelne, mert a szakaszok hosszát tudom, a vonat sebessége mérhető (milyen gyorsan halad át), tehát a vonat pozícióját becsülni lehet.

Feltéve ha közel lineáris a képlet 50 Hz-nél. Ha valakinek van tapasztalata érdekelne.

Ez mozdony függő ,de szerintem ott még nem indul el...


Egyáltalán nem...

Mi a konkrét kérdésed ?

A kérdés a vonat pozíciójának finom becslése.

Vannak szakaszérzékelők, melyek megmondják, hogy van-e rajta vonat, vagy nincs. Ezek az érzékelők 30 cm-től 1 m hosszú sávokat fednek le (ellenőrzőm, hogy van-e áramfelvétel a szakaszon).

Amit szeretnék, hogy a vonat helyzetét idő alapján becsüljem, 10-20% pontosság elég lenne. A szakaszra 2.5 másodperccel ezelőtt lépett be, a PWM 25%-on van, hol van a vonat?

Aham....
Most már a kérdést értem ,de kimaradok inkább belőle
Bocs ....

* ha semmi sem állandó ,akkor elég nehéz lesz...

Ez nem lesz járhato ut, mert tul sok az ismeretlen tényezö. Minden mozdony másképp megy, minden vonatnak más a menetellenállása stb.
Esetleg egy radarral felveszed minden vonat karakterisztikáját mielött nekifogsz szabályozni, akkor talan menne.

Miután az első szakaszon keresztülmegy a vonat, van róla adat, hogy mennyi a sebessége.

1m-es szakaszt 33%-os PWM-mel 10s alatt tesz meg.

0.5m-es szakaszt 45%-os PWM-mel mennyi idő alatt teszi meg?

Ha a PWM és a sebesség közötti arány durván lineáris lenne, akkor működhetne. Szerintem 20%-osan simán lehetne becsülni. Amikor nézed a vonatot, a te agyad is simán hozza ugyanezt a pontosságot.

Értelemszerűen a lejtős szakaszokon korrekció kell, mert felfele és lefele teljesen más a sebesség.

Ezt neked kéne mérned.
Ha az 1 m-t 33% 10 s alatt teszi meg, rakj be egy másik szakaszt azt meg 50%-l járd be és ments el az idökülönbséget. Ez lesz az adott vonatra a referencia koeficiens.

Hát igen, ezt érdemes lenne kipróbálni.

Terepasztal helyett beszerzek 1.5 m egyenes sínt és megfelelő gyorsító szakasz használatával kipróbálom különféle mozdonyokra, hogy a PWM és a sebesség között milyen összefüggés van.

Egy Arduinoval mondjuk végigdarálom a PWM értékeket a szakaszokon és megnézzük, hogy milyen görbét kapunk.

El fog tartani egy darabig, de ha érdekel, megírom a végeredményt.