Ha szebb vonalvezetést akarsz, akkor a vonalaknak illik párhuzamosan futni, és csak 45/90 fokos töréseket használva tervezni. A legtöbb tervezőnél ezt lehet választani, hogy ne is hagyjon összevissza menni, és csak rácspontokon legyenek az alkatrészek. ( és a rácspontok ic-láb sűrűek legyenek) Így "kényszerítve" az esztétikusabb panelkészítésre. Az autoroutot nem kell megérteni, el kell fogadni, hogy gépi ésszel úgy a legegyszerűbb összekötni, de korántsem a legszebb, legegyszerűbb, legrövidebb.

OK. Értem

Most már mindenre van valami tutorial a youtube-on. Pl a Eagle nyáktervezőre is. Ami meglepett (bár nem kellene), hogy van magyarul is oktatóvideó. Nem az Eagle adta ki, de a célnak tökéletesen megfelel.
Szerintem ilyesmi lehet a freePCB -hez is, bár azt én nem használtam. Érdemes rászánni azt a fél órát míg végignézed, tanulságos tud lenni.
S utána sokkal hatékonyabban tudod használni a programot.

Erről a videóról lehetne egy linket feltenni?

Elnézést, jobban megnézve olyan sokat nem beszél az 'oktató'... Link
És nem is az autoroutert használja.
Még egyszer elnézést. Nincs más hátra, az angol tutorialt kell nézni... (youtube-on 'eagle tutorial')

Én is találtam néhányat, de siralmas minöségben ( a képfelbontás volt szörnyü) ezért nem is linkeltem.

Vettem a fiamnak egy angol könyvecskét: "Arduino Model Railroad Animation".
1. A kissrác elsajátitja jobban az idevágo angol szakzsargont és még több értelmét látja az arduinojának.
2. Van benne egy tucat ötlet a modern elektronika és a modellvasut kapcsolatára.
3. A kezdöknek mindenképpen ajánlani lehet, föleg azért, mert itt egy helyen minden le van irva ( persze ott vannak a linkek is, söt forumok is (angolul), ahol a téma megvitathato. Az ötletek 90%-a bizonyára elérhetök ingyen is a neten, de ha beszámoljuk az, idöt amit a kereséssel kell tölteni, illetve hozzaidomitani az igényekhez, ami a könyvben minden egy helyen van kitárgyalva a forrasztástol kezdve a mechanikai kivitelig, akkor a könyv értéke már 1 projekten is megtérülhet.
4. Az egyes fejezetek komplettek, azaz akár csak egy cikk az ujságban, a igényelt alkatrészektöl kezdve a kodon át a beüzemelésig minden le van irva, nagyon érthetö angol nyelven.
5. Találhato a könyben leirás a szolenoid, DC motor, Léptetö motor valamint a szervo használatára, meg egy igazi vasuti mérleg ami a modell teherkocsikat méri.
6. A modellek mind H0-ban vannak, de szinte mind alkalmas más méretarányu terepasztalra is.

Még nem probáltam ki a dolgokat, de nem néznek ki rosszul.

Sziasztok.
Én az Arduino MEGA 128-t használom a terepasztalon a tároló pályaudvar vezérlésére. Itt ellenőrzi a vágányfoglaltságot, a szabad utat, és ha minden szabad, beállítja a bejárati váltóutat és ha ez beállt (visszaellenőrzi) akkor szabad utat enged a szerelvénynek.
Hasonlóan a kijáratnál is, útvonal beállítás, ellenőrzés, majd kijárati jelző szabad út.
Az Arduino nano-t használom a terepasztal és a vezérlő pult közötti kommunikációra is, egy irányba csak 3 vezeték kell + a táp.
Az áthidalható távolság 2méter. Nálam vezérlőpult és a terepasztal között 10 eres a kábel: 6 ér kommunikáció 2+2 a táp (+5V).
Persze a terepasztalon és a vezérlő pultban is meg kell oldani a teljesítmény illesztést, amire nagyon jó IC-k vannak pl ULN2803 stb.
Az adatátvitel igény szerint bővíthető, nálam 40 be és kimenetet visz át a 3-3 ér.
Arduino shift regiszter beolvasás+kiíratás a kulcs.

Erről nem lehetne kicsit több információhoz hozzájutni? Érdekelne a téma.

Szia, jó sok kérdésem volna. . .

Ez digitális asztal?
Az áthidalható távolságot hogyan mérted ki?
Az ULN2803 IC egy darlington IC. A vonatokat ezen IC-n keresztül vezérled? Mekkora áramokat vesznek fel a mozdonyok? TT-ről beszélünk?
Milyen shift IC -t használsz?

Előre is köszi!

Amíg Miklós válaszol - és ha már szóba került az Arduino (aminek nagyon örülök) néhány példa:

Shift Out (ez akkor kell ha több digitális kimenetre van szükségünk, pl 8, 16, vagy ezek többszöröse számú ledet szeretnénk vezérelni)

Shift Out

De meg kell jegyeznem, hogy a 74HC595 IC-t én nem tudtam itthon könnyen beszerezni, ezért egy ugyan olyan jót javaslok helyette: HEF4094
Shift OUT-4094

Shift In akkor kell ha több bemenetre van szükségünk, több kapcsolót akarunk az Arduino-ra kötni:Shift In

A Darlington IC az arduino (vagy a shift IC-k) kimeneteinek erősítéséhez kell, hiszen alapból max egy kis ledet tudnak meghajtani ezek a kimenetek. Az ULN2003 gyakorlatilag 8db NPN tranzisztor egy tokban, azaz az Arduino / Shift IC kimenetével lehet vezéreli, de a darlington a földet kapcsolja! Az IC kimenetével már vezérelhető relé, vagy pl léptető motor is. (lábanként 500mA a terhelhetősége)

Én DCC vezérléshez L298N modult használtam, ami eredetileg egy dupla H-híd vezérlő, de Arduinora van komplett DCC vezérlő mintakód. (én összeházasítottam egy HC-06 Bluetooth vezérlővel, és így telefonról irányítom a vonatokat)

Remélem van aki hasznosnak találja az írást...

Szia.
Én analóg HO üzemben modellezek már jó rég óta.
Amit elkészítettem, és egységesítettem: TTL szintű váltóvezérlő ák és panel, hasonlóan a különböző jelzők vezérlését is egységesítettem TTL bemenet/kimenet vezérlő ák-val. Itt jelfogókkal kapcsolom a szigetelt szakasz áramát, ami DC/AC is lehet.
A váltó vezélrlésnél gondoltam a jelfogó típusú egytekercses hajtóműre, az újabb kétekercses hajtóműre, és az elv alapján a motoros állítómű is elkészíthető.
A jelző vezérlésnél is egységesítettem az alak és fényjelzők vezélését a központ felöl, mindenütt TTL (0 {L}- 5V {H}). Persze meg különböztetek a német vasút III. időszak szerinti jelzés képeket, valamint a bejárati- kijárati és vágányzáró jelzőket.
ezeket a váltó és jelző vezérlő paneleket a terepasztal alatt az adott eszköz alatt helyeztem el. Természetesen a tápegységet is így kellett kidolgoznom (+5V; +12V, és +24V), de a PC táp kis átalakítással erre a feladatra is verhetetlen.

Két képet mellékeltem: modul rendszerben dolgozom (ez a harmadik terepasztalom) a modul egy végmodul mely két funkciót lát el: kétvágányú fővonal 8 vágányos tároló állomása egy hegy belsejében, és a hegyre egy fogaskerekű vonal vezet ahol egy kétvágányos fejállomás található.
Ennek megfelelően az összes vezérlés a terepasztal alsó szintjén helyezkedik el: tápegység, Arduino Mega 128-al a központi vezérlő a fővonalhoz, Arduino Nano-k a jeltésképek és váltóállások átitele miatt a kezelőpult felé, valamint a független vágányfoglaltság ellenőrző két rendszer.
A foglatság ellenőrzéshez mágnes-t és Hall IC-ket használok, melyek minden egyes szakasz be- és kimenetén találhatók. A szakasz foglaltság ák független a központi vezérlő "milyenségétől" és a jelzőkhöz a szükséges engedélyező "kapuzó" jelet biztosítsák.
Szeretnék majd cikket írni a műről, de fő ellenségem az idő, nem ártana ha a nap 24 óra helyett több lenne, (és nem kellene dolgozni néha)!

Szia. Az Arduino-nál én a 74HC 595-t használom a kiírásra valamint 74HC165-t a beolvasásra.
A trükk. Szinkronban megy a beolvasás és kiírás, tehát nem először beolvasok, tárolom, majd kiírom, mert így az Arduino lekorlátoz és nem bővíthető.
Ha érdekel elküldhetem a sketch-t és a terveket.

AZ ULN2003 vagy az ULN2803 - mint írod darlington végfok a teljesítmény kapcsoláshoz. Ide reléket, LED-ket (pl házvilágítás) lehet közvetlenül csatlakoztatni, de
a shiftregiszterek ki- és bemenetei nálam az egyes vezérlő ák-ról kapják a TTL jelet és oda vezérelnek ki.

Helloka. Amikor az Arduinos adatátvitelt fejlesztettem, elkészült az adó és vevő panel. Ezt ideiglenesen összekötöttem egy 20-30cm-es kábellel. Kitűnően müködött. Majd növeltem a távolságot, két méter esetében az összekötő kábelben az egyes ereknek árnyékoltnak kell lennie.
Az összekötő kábelben kétirányú adatforgalom van!
Amikor a távolságot tovább növeltem, már be kellett tennem vonalmeghajtó és vevő IC-ket a biztos adatátvitel miatt, hiszen az Arduino órajel, a shift regiszter léptető jele kb 10 MHz.

Nálam a modul oldalán két helyre tehető/felszerelhető a vezérlő pult, ehhez a 2 m kábelhossz elegendőnek bizonyult. Lásd az előbbi válaszokat is.

Még egy info:
A tápegységnek +5V; a TTL logika, +12V a jelzők vezérlése; és +24V-t a váltó meghajtóknak kell biztosítania.
Ez a modul - látod van benne elég IC - a +5V-ról kb 2 A-t, a +12V-ról kb +1A-t, a 24V-ról ha minden váltó jelfogó meg van húzva akkor kb +2A-t fogyaszt.
A tapasztalat az mondja, hogy inkáb a 74LSxxxsorozatú IC-t érdemes használni, zavarvédettebb.
A CMOS tehát a HCT sorozat zavarérzékenyebb. Igaz sokkal kevesebb áramot is vesz fel.
A fő zavarforrás az asztallap másik oldalán lévő mozdonyok elhaladása okozza.
Minden egyes IC bemenet a relatív hosszú vezetékekkel antennaként üzemelnek,és sajnos egy-két modellmozdony gyártó elfelejti (pl: Brava Köf) a zavarszűrést a DC mozdonyból, de a világítással ellátott személykocsi áramszedő kerekei is okozhatnak problémákat.

Még egy info: a sebesség vezérlésre PWM tápegységet használok. Az adott modulnál ebből 3 db üzemel.

Erről egy regényt tudnék írni. Pl::zavarszűrés és a kábelre helyezett ferrit gyűrümag hasznossága!!!

Amilyen egyszerünek néz ki a kezdetben annyira bonyolult tud lenni a végén - minap leporoltam a hajdani 32 IN/OUT kártyáimat amiket vagy 25 éve épitgettem - akkor még a Sinclair ZX géphez 8255-s chipekkel. Most aránylag egyszerü lenne adaptálni egy 8 bites BUS-ra
Ezek is azonban csak a parancsokat tudják átvinni, egyenesen nem tudnak kezelni a modellvasuton szinte semmit ( kivéve a LED-ket a jelzökben vagy a vezérlöpulton meg a kapcsolokat). Minden máshoz további teljesitmény fokozat/kimenet kell vagy interface kell ( optokopler stb)
Ehhez jön a nagyon bonyolult hiba keresés (ha valahol konfliktust sikerül összehozni a kommunikácioban - ami nem annyira ritkaság).
Elöbb utobb ha az ember ránéz az egészre, akkor elgondolkodik, hogy mit is sporolt meg valoban?
1 km kábelt, idöt, vagy csak a haladás oltárán feláldozott egy ujabb bárányt?

Kisebb asztalok esetén még könnyü áttekinteni a dolgokat, de igen nehéz meghatározni a határokat.

Hát ez nem semmi! Így, hogy ez a harmadik asztalod, elég sok tapasztalattal álltál neki, így azért gondolom más az elgondolás mint az elsőnél. Ránézésre elég bonyolult. Van benne elektronika az a képeken is látszik. Nem semmi lehetett mire ezt összehoztad. Gondolom jó lehet vele "játszani", na meg dolgozni a fejlesztéseken. Én ezen a szinten, kb 100 év múlva leszek!
Köszönöm az információkat!

Azt a regényt szívesen elolvasnám, ha esetleg eljutsz odáig hogy megírod..
A váltóknál akkor te nem szervókat használsz, hanem 24V -os reléket. Azok kapcsolásai nem okoznak zavarokat az áramkörökben?
Milyen típusú Hall IC-ket használsz (milyen mágnessel)? Ha jól értem, akkor a mozdonyok csak egy irányba közlekedhetnek, hiszen az IC csak a mágnes közelségét érzékeli, azt nem, hogy milyen irányban haladnak át az IC fölött.

Tudod, az zavart, hogy be voltam "zárva" egy asztalba.
Van egy HO személyvonat, mozdony + 4 személykocsi, ez alsó hangon 1,5 méter.
ennek be kell férnie az állomáson a peronhoz. ehhez hozzászámolod a kijárati jelző utáni váltókat, már helyből 2,5 méternél tartasz.
No itt volt a baj! Ha veszel egy klasszikus 0 pályát, akkor valahol még el is kell "dugnod" a szerelvényt, hogy ne azonnal jöjjön vissza a másik irányból. Tudom most érvelhetsz a magassággal, a tároló pályaudvart betenni az alaplap alá, de a 8-10cm szintkülönbség meghaladáshoz is kell legalább1,5-1,6 m. De akkor a szerkezeti vastagságod lesz sok, és hol tárolod?
Ezért tetszett meg a modul elv, elfogadtam a 2 m modulhosszt a szélesség 60-80 cm az átjárásnál: lásd Fremo és egyéb modul szabványok. No ezért inkább áttértem a modul építésre. De ezt inkább egy másik fórumon kellene megvitatnunk.

Egyszerűnek néz ki?? Szent Kleofás. Nekem nem nézett ki egyszerűen!
A TTL jeleket nem kell erősíteni 1-2méteren belül, ahhoz ugye nem kell darlington.
Egyenesen uC -ből egy csomó mindent lehet vezérelni, ha nincs túl messze. Pl a szervókat, LED-eket, másik uC -t, kicsi relét (na jó, abban van opto és tranzisztor), LM298N IC-t. Vezérelni, nem táplálni árammal.
Ez világos.
i8255, szép darab. Mielőtt beújítottam az Arduino Megára, eljátszottam a gondolattal, hogy 2db MCP23017 -es I/O IC-vel toldom meg az Arduino Nanot. Korszerűbb darab, valószínű olcsóbb is mint a 8255, de csak 16 I/O lába van. A komplexitás miatt végül elvetettem az ötletet. Működött volna, de minek.

Helloka. Váltó hajtóműveknek mindent használok: jelfogó-t és kéttekercsest is pl.: HOe. A legbiztosabban a Crossbár relék működnek és majdnem mindegyiken van egy morze- átváltó érintkező a visszajelzéshez. Mindegyik váltóvezérlő elektronika 8 vezetékkel kapcsolódik a központ felé, itt már TTL jel van. Azt mondtam vezérlés: egyenes = L ; kitérő = H, a visszajelzésnél is. De a váltóknak kell egy engedélyező jel is, mert ha egyszerre kapcsolsz 5-6 váltót Pl egy vágányútnál, akkor a csúcs áramfelvétel már eléri a 5-6 A-t. ezért ha az engedélyezést szekvenciálisan végzed, azaz egymás után 200-300msec akkor egy normál táp is elbírja. El kel tárolni helyben a váltó állapotot - JK FF - melynek engedélyezésével már kész is a vezérlés, mert az FF kimenetére csak egy tranyó kell. A kéttekercses hajtómű esetében kell két monostabil Flip-Flop 100-msec idővel és soha le nem ég a tekercs.
A visszajelzés is hasonló elv alapján van felépítve, még szerencse, hogy két Flip-Flop van egy tokban.
De kell még egy alaphelyzetbe állító jel is, - nálam Master Reset . mely a bekapcsolás után amikor minden tápfesz megvan 300msec mulva MINDENT alaphelyzetbe állít (váltók egyenesbe, jelző tilosra). ezután már lehet vezérleni, játszani. A tápegység felett a +24V táp felett látható.
Hall Ic. Régi számítógép billentyüzetből szedtem ki a B61 típusú hall IC-t, de ide másfajta Hall is megfelel. Ha egy szakasz be és kimenetére egy-egy Hall-t teszel, és a jelüket egy FF-re kötöd, akkor az FF kimenete akkor vált amikor a vonat behalad, majd a második törli.
Ha egy helyre két Hall IC-t teszel, és a két Hall egymást kapuzza az FF bemenetén, akkor már van menetirányod is.
Kapcs rajzot holnap küldök neked, mert csak sPlan formátumban van meg, konvertálnom kell pdf-re. Van egy www.szupermagnes.hu cég . a 2,5x10x1,2 és a 4x10x2 mm-t használom, azért a téglatest alakút, hogy a két Hall egymás mellett áthidalva legyen egy pillanatra.

Szia. Én ezt használom. bevált.

Működik stabilan.
Összekötés 3db árnyékolt vezetékkel.

Hosszabb vezeték esetén a vonalmeghajtó IC-t cserélni kell.
Panelterv sketch magánban

Van 8 kész kártyám a 8255-l, csak ezért emlitettem. Ma én sem épitenék ujra igy, de akkor más nem igen volt
A TTL jelekkel nagyon haragban vagyok a modellvasuton. Ahogy a kolléga is irta a modellvasut irtoan zavaro szerkezet, és szinte lehetetlen kiszürni a zavarjeleket, föleg olyan esetben, ha olyan áramkör is van a berendezésben amik egy jel élére billenek.
Igen a uC-vel sok mindent lehet vezérelni, de a modellvasut gyakran egy nagyságrenddel több portot igényel. Igy szinte mindig gond van a ki és bemenetek mennyiségével. Ezt valoban csak a DCC vagy hasonlo cimzett adatátvitellel és minden szerkezethez egy dekoderrel lehet kielégitöen kezelni, de akkor viszont már nagyon közel vagy a kész DCC megoldáshoz és valamelyik PC-s vezérléshez.

Nos csatoltam a menetirány érzékelés alap ák. kapcs rajzát.
Az ötlet a teker/forgató kapcsolók működése és jelének feldolgozása adta.
A bemenetén látható, hogy milyen jelet kiván: egymás átfedve érkező impulzus, melyet a mozdonyon elhelyezett mágnes generál.
A Jmp1; Jmp2 jumper állásától függően kétféle jelet produkál a Q =5, 9 IC lábon: vagy menetirány szerinti impulzus, melyet fel lehet dolgozni, vagy menetirány tárolás. ezt elhaladásra lehet feldogozni. Átvált, ha ellentétes irányban elhalad egy mozdony ( B állás esetén).
Az ák-t a bekapcsolás után alaphelyzetbe állítja a Master reset impulzus (H > L > H)
A B verziót csonka vágány esetén lehet használni, hiszen behalad a mozdony majd kihalad.
Ha minden egyes kocsin egy mágnest helyeznénk el (ötlet) akkor még elegy (kocsi) számlálásra is lehet használni, hiszen a menetrirány szerinti számlálást egy előre hátra számláló ák elintézi. Pl 74LS193. Ez már 15-ig tud számolni, de bővíthető tovább.

Még egy tapasztalat: jobban beváltak a 74LSxx sorozat áramkörei.
Tudom, hogy létezik CMOS; HCT, de zavarérzékenyek ez utóbbiak, hiszen jóval kissebb áram folyik a bemeneti kapcsokon. Megépítettem ugyan azt az ák-t LS valamint HCT áramkörrel, mindegyikhez 0,5m hosszú vezetéken csatlakoztattam, amjd több mozdonyt is menesztettem mellette. Eredmény: LS érzéketlenebb. Amikor az LS teszt is zavart érzékelt, utóbb kiderült a mozdonyban a gyártó nem épített be L/C zavarszűrést. (Roco, Brava)

Nálam pontisan ezek az áramkörök buktak el teljesen, ( valamennyi TTL tipust leteszteltem). A 15 V-s CMOS (CA4xxx) már sokkal jobb volt, de megbizhato az sem igen volt, pedig a bemenetek optokoplerek voltak ill REED relék).
Szoval ezeket az élre reagálo áramköröket én azota kerülöm, és ha ilyen feladat van, akkor nagyságrenddel biztonságosabb egy kis AVR ahol a bemeneteken megvan a hardveres ( RC tag) meg a szoftveres pergés kizárás. ( pl ugy hogy egymásután 5x ugyanazt a bemeneti szintet kell kapnia.
Tudom, hogy ez zürös, de az ember megcsinál egy kis progit pl a tinyre, és azokat sorba beültetheti mindenhova ahol ilyen feladat van. ( ugy irtam meg a programot, hogy ahány port áll a rendelkezésre mindegyiknek legyen valami hasonlo funcioja igy mintegy univerzális ASIC-t ( ) lehet használni az ilyen jelek kezelésére.

Jogos.
A uC be- és kimenetek száma változó de amire egy Mega 2560 nem elég (54 IO láb), arra már tényleg ott a DCC...

Érdekes ez a TTL zavar, már többször előjött itt. Lehet azért mert nekem még nincsenek a kábelek a lap aljára rögzítve vagy mert csak 2 szervóm van (s egy mozdony jár egyszerre), de nálam még nem okozott gondot.

Én vagy 30-35 éve szivtam meg amikor, egy barátomnak TTL vezérléssel automatikus mozdonyforditot épitettem, ( anno még egy cikket is irtam rola egy külföldi ujságba).
A korong tökéletesen müködött a mühelyben ( csak a forditást kezelte meg az indexelést), amint beépitettük a terepasztalba egyböl baj lett. Ha elindult valamilyen vonat a környéken a flip flopok összevissza billegtek, a számlálo elvesztette a tartalmat stb.
Aztán átépitettem 15 V-s CMOSra ami sokkal jobb lett, de még mindig elöfordult, hogy itt-ott elakadt. Az egész elektronikát egy földelt fémdobozba épitettem, saját táppal, igy csak a kábelek mennek a külvilágba. Minden bemeneten ott volt a ferritgürü meg az RC tag, és a bemenetek optkoplerrel voltak leválasztva.
Azota kerülöm a TTL elektronikát a terepasztalon, föleg olyankor amikor a jel éle tartalmazza az informáciot. A mindenféle kapuk még elmennek amik logikai feladatokat végeznek.

A terepasztalra történő ráépítés és a vonatforgalom sok zavarjelet produkált.
Az egyik közülük a statikus feltöltődés miatt volt: egymástól elszigetelve a vasút és a vezérlés. Kipróbáltam 4 féle PWM-es vezérlőt (555; TL074, stb)
Ezért a vontatás egyik pólusát és a vezérlést is 10-10kOhm-on keresztül összekötöttem a védőfölddel.
A PC táp is még egy LC szűrést kapott hasonlóan a PWM-es vontatás is.
Ezért építettem egy dilikör terepasztalt (1,5x1,2m két váltóval, 5 jelzővel) ahol a fejlesztést és a mozonyokat is tesztelhettem.
Nagyon jól bevált a HALL Ic-k és a mágnesek elhelyezése miatt.

Ama forditokorongnak semilyen galvanikus kapcsolata nem volt a terepasztal vonatmozgato/vezérlö áramköreivel, mégsem lehetett kiszürni a zavart.
A jelenlegi terepasztalomon csak sztatikus logikai körök vannak, amiket manuálisan vagy egy AVR-rel lehet vezérelni. Itt egyelöre nincs semmi gond.
Abban a pillanatban ha majd dinamikus jelek is kellenek, akkor már jönnek a tinyk a dinamikus jelek kezelésére.

Olvasgatva, az jutott eszembe, ha az asztal alja valami lemezzel (kérdés hogy mágneses, vagy elektromos árnyékolás kellene) bevonva segítene e a zavarok kiszűrésében. A sín mint antenna, így már nem zavarná annyira a közvetlen alá elhelyezett paneleket vezetékeket.

A baj ott van, hogy az a rengeteg kábel is sugározhatja a zavart, igy ha azoket lehuzod az asztal alá, akkor már nem segit a fémlemez sem.

Az igaz, de az könnyebben kontrolálható nyomvonalvezetésű, megfelelő pontokon szűrhető, árnyékolható, csavartan vezethető...

A baj ezzel az, hogy annyit segit mint az oktoberi esö.
Ezek a zavarjelek igen nagy szintüek lehetnek ( egy motor 12V-rol akár 50-60 V-s impulzusokat is képes generálni). A terepasztal ritkán olyan nagy, hogy méterekkel arrébb huzzuk az zavaro kábelt a vezérlö (TTL) kábelektöl.
A csavart kábel meg legfeljebb az aktiv jelszintnél alacsonyabb zavarok hatását tudja mérsékelni, de a nagyokat nem. Nálunk meg TTL esetén az aktiv jelszint 5 V, ami rossz esetben csak 1 V-ig immun a zavarokra, a gyakorlatban viszont 50-60 V-s impulzusok vannak a drotokban.
Szoval a baj sokkal nagyobb mint gondoljuk. A CMOS esetében a zaj immunitás már 5 V-ra nöhet (15V Vcc-nél).
Az igazi megoldás a processzoros, ahol a bemeneteket kezelni lehet (pergés ellen vagy ismételt lekérdezéssel).

Vegyük sorba, hogy egy kis házi terepasztal esetében mik is lehetnek a zavarforrások?

1: Maga mozdonyok motorja, ugye a kefe/kommutátor lemezek közötti szikrázás.
2: Mindig a motoroknál maradva, azok generátoros hatása.
3: Az áramot sínből felszedő járművek összes kontaktusa.
4: A sínben analóg esetben a PWM jel (sima trafó esetében is van ilyen hatás, csak jóval kisebb).
5: Digitális esetben maga a DCC sínjel.

Amik sugározhatják, szórhatják a világba a zavarjeleket:
1: A terepasztal sínhálózata.
2: A terepasztal huzalozása.

Ha ebbe a környezetbe beteszünk egy akármilyen elektronikát, azt ezek ellen védeni kell. A TTL IC-k azért jelentenek egy nagy problémahalmazt, mert a tápfeszültségük max. 5V lehet. Ilyen szinten sajnos nagyon sok zavarjel fogja hülyíteni a cucot.
etwg barátom jól látja, ez ellen első körben úgy kell védekezni, hogy a tápfeszültséget felemeljük, mert így a logikai "igen" szint is megnő, így nagyobb zavarjel kell a megbolondításához. Ez viszont kizárja a TTL IC-ket.

Első körben a tápegységek kimenetét kell alaposan megszűrni.
Aztán az elektronikákban az IC-k tápellátását, gyakorlatilag minden logikai IC táp és GND lába közé kell kötni egy-egy zavarszűrő kondenzátort, pl. egy 100nF kerámiát.
A bemeneteket is kezelni kell, hogy a szükségtelen zavarokat ne is engedjük be.

Nem egyszerű feladatok, és nem lehet elhanyagolni semmit.

"a gyakorlatban viszont 50-60 V-s impulzusok vannak a drotokban"
Ez a +5V feszültséghez képest óriási. Meddig tart egy ilyen tüske? Az ICk nem sülnek meg tőle?
Azt hiszem HarciSün említette, hogy a szervókat diódákon keresztül vezérli csak, mert elfüstöltek neki egy arduinot. Az is ilyesmi lehetett? Mondjuk a dióda csak ellenkező polaritású fesz esetén véd, a tüske ellen nem jó.
S ha már tüske. Én egy egyszerű PWM jellel hajtom meg a mozdonyt (arduino, ~110Hz) Oszcilloszkóppal megnéztem, hogyan néz ki a sínen a feszültség váltakozása. Oda kellenek a diódák, különben készen lenne szerencsétlen L298N IC: oscilloscope.jpg (csalok, mert kb16V -os a tápom)

/offtopic
Egyébként az volt a nagy ötlet, hogy a nyugalmi tartományban mintát veszek és abból megmondom, hogy (kb) milyen gyorsan halad a mozdony. Ez pl emelkedőnél vagy kanyarnál jöhet jól, ahol igazítani kell(-ene) a sebességet. Olvastam erről egy tök jó - angol nyelvű - blogban. BEMF-nek hívják ott ezt a hatást, hogy amikor nincs feszültség alatt a motor, akkor is mozog és egy visszairányú feszültséget produkál (back electromagnetic force). Azt az oszcilloszkóppal kimérem, arányokat állítok föl és minden kész. Ezt a hatást tényleg lehetett látni a szkópon, de a valóságban sokkal jobban fluktuált, minthogy egy pontban megmérve pontos adatot kaptam volna, szóval nem építek rá.
Áramerősséget viszont mérek s az a zárlatvédelmem! Ami meglepő volt, hogy nincs szoros lineáris kapcsolat a feszültség és a mozdonyon átfolyó áram között (vagy valamit nagyon rosszul mértem...)
/ontopic

A hall IC -s leírást még el fogom párszor olvasni, annyira nem mozgok otthonosan az elektronikában.

Éppen elég ideig, hogy egy J-K vagy D áramkört átbillentsen.
A tüskék a levegöben vannak azaz csak imdukálodnak a bemenetekre. Azok bemenetei kb x kOhm tartományban vannak. Igy kár népem okvetlenül okoznak.
A szervok ilyet nem igen okozhatnak, mert azok közvetlenül a vezérlöelektronikához kapcsolodnak és ott kezelve vannak ezek a dolgok. Szoval a szervo nem igen nyirhatja ki az arduinot ( ott inkább rossz csatlakozás lehetett az ok).
Az L298-s hoz jo a 4 szabadonfuto dioda.
A BEMF aránylag ismert fogalom sok DCC is használja. A baj az, hogy a PWM jel nem okvetlenül szinkron a BEMF jellel, igy elég nehéz használni ( ha a PWM szünetében is van kommutácio - (gyakori eset) - akkor a tüskét is méred). Ha tul rövid a szünet, akkor meg nem áll be az értékelhetö szint...
Sok DCC-ben hosszabb szüneteket iktatnak be a BEMF mérésére.
A visszacsatolásra használhatod a BEMF-t, de hasonlo elven mint a zárlatvédelmet. Azaz egy kis sorbakötött ellenálláson méred a motoráramot. Ezzel a feszültséggel (ami az ellenálláson keletkezik) lehet ezt azt kezdeni. Az én TATET tápjaimban kétféle visszacsatolás van; egy AC ( a motor pillanatnyi nehézségeit hivatott kompenzálni) meg egy DC ami a motoron átfolyo áramot tartja a beállitott szinten. Mindkét visszacsatolás a te esetedben a PWM kitöltési tényezöit lenne hivatott befolyásolni.

"Igy kár népem okvetlenül okoznak." ? Telefonon gépelsz? Az javít ilyen vicces módon..
"Az L298-s hoz jo a 4 szabadonfuto dioda." - Rajta is van a modulon.
"A baj az, hogy a PWM jel nem okvetlenül szinkron a BEMF jellel, igy elég nehéz használni " - A szinkronitást nem mértem ki (nem lett volna rossz), mert csak egy próbom van az oszcilloszkóphoz, egyelőre. De a jelszint kuszasága és a periódusok közötti rövidség jobban zavart, amiatt álltam le.
Ha kihagyok 1-2 periódust mondjuk 1s-onként - az már 20-30ms szünet - az nem érezhető a mozdony futásán? Mondjuk ezt meg is nézhetném.
Amikor a 'BEMF' -et próbáltam kimérni, akkor én a sínfeszültséget néztem, amikor nem 'táplált' a táp (a PWM jel 0 szintjeinél). Ott láttam eltérést a nullától. Amikor a motor áramot néztem - ahogyan mondtad is, egy fél ohmos teljesítmény-ellenálláson eső feszültséget mértem - ott a nulla valóban nullának tűnt. De mindegy is, már letettem róla. Ennél sokkal kisebb dolgok is megakasztanak.

Bocs az összekuszált szövegért. Tapiképernyön irkálok, néha egyébb munka mellett, s nem mindig veszem észre az ilyen beavatkozást, vagy hibás szöveget.

Egy kicsit érezni a motoron, ha a BEMF mérése miatt megszakitod a PWM jelet. Ezt ki kell kisérletezni, mert a motortol is függhet.

Valóban elfüstölt egy Arduino-t és nem csatlakozási gond volt DE az még az előző vezérlőmben volt ahol az Arduino 1 PWM lába volt a közös jel minden szervóhoz, és a szervók földjét kapcsolgattam - és valahogyan sikerült a pwm jelvezeték felé földelődnie az Arduino-n keresztül...(máig sem értem hogyan, nem is azonnal jött ki a hiba csak egy idő után)

Ezért hagytam el ezt a fajta "közös pwm" megoldást és használom az Adafruit 16-os szervóvezérlő paneljét amit direkt erre találtak ki nálam sokkal okosabbak - én maradok a vezérlési oldalon.

Tiszteletem!
Érdeklődöm, hogy egy ilyent
Apa dugó szalagkábel csatlakozó
és egy
Tüskesor aljzat
ilyent ha egymásba dugok, jó lesz az érintkezés?

Szia!
NE mert az egyik az (oda is van írva) szalag kábelhez való és nyákba forrasztva használatos! kotyogni fog azaz könnyen ki fog csúszni!keress más típust....

Az apa dugo csatlakozo nem stimmel az ugyanis nem konnektor, hanem egy NYAK csatlakozo a szalagkábelhez.
A tüskesor igy néz ki:Tüskesor

Fontos, hogy a tüskék oldala egyforma vastag ( kb 0.8x0,8 mm). Ez passzol a te foglalatodba.
Ehhez a huzalokat egyenként kell felforrasztani ( nem szalagkábel).

Igy néz ki a szalagkábeles kivitel, de ezt nem lehet a te csatidra rányomni a hiányzo kulcs miatt. Ehhez a megfelelö anya kell.

Ha egymásba dughatót akarsz, szerintem ilyen létezik kissebbe nagyobba..B25 Ribbon Connectors

Vannak kisebbek is ( balanszerhez valok)

Köszönöm Mindenkinek a gyors választ!
Sejtettem, hogy nem lesz jó, mert az apa csati lábai téglalap formájúak, és egyik oldala nagyon vékony.
Olyan jó lett volna, ha mégsem.....

Van olyan is csak a fene tudja mi a neve. Ugyanolyan mint ami te beraktál csak mások a lábai és más az anyacsati ( az is lapos) bonthato szalagkábet csati.

Üdv Mindenkinek!
Kezdőként ismerkedem az analóg PWM technikával, de néhány dolog nem világos számomra: Adott egy 3 különálló körpályás rendszer, melyet 1 trafóról 3db pwm-mel külön-külön szabályoznék, a pwm-ek után irányváltó kapcsolóval. A probléma az, hogy szeretnék a körpályák, vagyis a táplálási szakaszok között átjárhatóságot, de amikor a mozdony a kerekeivel a szakaszolt vágány két külön táplált pontját össze zárja, akkor az egyik pwm a másikat kinyírja (az egyik kimenete a másik kimenetére rátáplál a mozdonyon keresztül). Mindkét irányváltó kapcsoló azonos irányban van ebben az esetben, de mindkét négyszögjelet egyszerre használja. Mi lehetne a megoldás? A pwm-ek kimenetére egy graetz-híd?
Másik probléma: ha véletlenül ellenkező irányban vannak az irányváltó kapcsolók, és a táplálási szakasz határán a mozdony szintén zárlatot csinál, azonnal elpukkan valamelyik (mindkettő?) pwm. Ilyen esetre milyen védelmet lehetne oda illeszteni? (Tudom, legyünk figyelmesek, de azért mégis)
(Nagyobb méretű modellvasút, akár 15-30A is előfordulhat. A pwm-ek terhelhetősége 30A, 24V van beleküldve.)
Remélem, valaki esetleg tudna segíteni.
Köszönöm!

Alapbol minden PWM meghajtot/elektronikát külön traforol/táprol kell táplálni. Ezzel megoldod az egyik rövidzárlatot.
A PWM kimenetére jo egy ellenkezö irányu diodát kötni ( még az irányválto elött). Ez megvédi a külsö ellenkezö polaritástol ( másik PWM).
A PWM-k elég strapabirok igy kettö akár párhuzamosan is mehet bizonyos határokig.
A 10-15 A-t nem olyan könnyü a modellvasuton összehozni. Ennyi áram szo nélkül megolvasztja a szigetelést söt a sineket is be tudja füteni. Ehhez egy tápra egyszerre 20-40 vonat jutna - használhatatlan és hatalmas veszteségekkel járna!!
Ha valoban ilyen nagy a terepasztal, akkor kapcsolástechnikai szempontbol sokkal jobb több tápot berakni (Z kapcsolás, akár 10-20-t is) és mindegyiken 4-5 A-re behatárolni a kimeneti áramot. Már ennyit is nehéz eljuttatni a sinekbe - azaz 1 tápra kb 10 mozdony/vonat jut. Ez talán még kezelhetö!!!

Bocsánat, azt kifelejtettem, hogy ez egy nagyobb méretű (1:10), egyedi modellvasút (nem terepasztal, hanem kerti vasút), így egy-egy mozdony áramfelvétele 5-10A átlagban. Zárlati, illetve pillanatnyi áramok lehetnek 15-20A körüliek. A pwm-ek táplálása egy 24V-os, 350W-os trafóról megy, mindegyik pwm külön-külön 35A-es Graetz híddal van egyenirányítva. Most egy próba után graetz hidat kötöttem a kimenetekbe, talál működni fog. Ellenkező irányú dióda bekötése pontosan hogyan? Mindkét ágra áramirányban sorba?

Az még mindig nem jo!!!! A közös trafo a gond ( ha van greatz ha nincs)..
A másik meg ekkora modelleket, ha sinböl akarod táplálni az sem lesz tul jo megoldás, mert ekkora teljesitmény átvitelére komoly áramszedés kell, és a PWM-nek a mozdonyon kell lenni nem valahol máshol.