|
Terepasztal vezérlés és elektronika
|
Témaindító: nzozz, idő: Júl 14, 2010
Témakörök:
|
|
(#56199) proba válasza diginewl hozzászólására (#56197)
|
Válasz •
|
Máj 12, 2017 |
|
Ha szebb vonalvezetést akarsz, akkor a vonalaknak illik párhuzamosan futni, és csak 45/90 fokos töréseket használva tervezni. A legtöbb tervezőnél ezt lehet választani, hogy ne is hagyjon összevissza menni, és csak rácspontokon legyenek az alkatrészek. ( és a rácspontok ic-láb sűrűek legyenek) Így "kényszerítve" az esztétikusabb panelkészítésre. Az autoroutot nem kell megérteni, el kell fogadni, hogy gépi ésszel úgy a legegyszerűbb összekötni, de korántsem a legszebb, legegyszerűbb, legrövidebb. |
(#56200) diginewl válasza proba hozzászólására (#56199)
|
Válasz •
|
Máj 13, 2017 |
|
|
(#56212) dikdom válasza diginewl hozzászólására (#56200)
|
Válasz •
|
Máj 16, 2017 |
|
Most már mindenre van valami tutorial a youtube-on. Pl a Eagle nyáktervezőre is. Ami meglepett (bár nem kellene), hogy van magyarul is oktatóvideó. Nem az Eagle adta ki, de a célnak tökéletesen megfelel.
Szerintem ilyesmi lehet a freePCB -hez is, bár azt én nem használtam. Érdemes rászánni azt a fél órát míg végignézed, tanulságos tud lenni.
S utána sokkal hatékonyabban tudod használni a programot. |
(#56224) JZoli válasza dikdom hozzászólására (#56212)
|
Válasz •
|
Máj 18, 2017 |
|
Erről a videóról lehetne egy linket feltenni? |
(#56238) dikdom válasza JZoli hozzászólására (#56224)
|
Válasz •
|
Máj 18, 2017 |
|
Elnézést, jobban megnézve olyan sokat nem beszél az 'oktató'... Link
És nem is az autoroutert használja.
Még egyszer elnézést. Nincs más hátra, az angol tutorialt kell nézni... (youtube-on 'eagle tutorial')
|
(#56239) etwg válasza dikdom hozzászólására (#56238)
|
Válasz •
|
Máj 18, 2017 |
|
Én is találtam néhányat, de siralmas minöségben ( a képfelbontás volt szörnyü) ezért nem is linkeltem. |
(#56257) etwg hozzászólása
|
Válasz •
|
Máj 20, 2017 |
|
Vettem a fiamnak egy angol könyvecskét: "Arduino Model Railroad Animation".
1. A kissrác elsajátitja jobban az idevágo angol szakzsargont és még több értelmét látja az arduinojának.
2. Van benne egy tucat ötlet a modern elektronika és a modellvasut kapcsolatára.
3. A kezdöknek mindenképpen ajánlani lehet, föleg azért, mert itt egy helyen minden le van irva ( persze ott vannak a linkek is, söt forumok is (angolul), ahol a téma megvitathato. Az ötletek 90%-a bizonyára elérhetök ingyen is a neten, de ha beszámoljuk az, idöt amit a kereséssel kell tölteni, illetve hozzaidomitani az igényekhez, ami a könyvben minden egy helyen van kitárgyalva a forrasztástol kezdve a mechanikai kivitelig, akkor a könyv értéke már 1 projekten is megtérülhet.
4. Az egyes fejezetek komplettek, azaz akár csak egy cikk az ujságban, a igényelt alkatrészektöl kezdve a kodon át a beüzemelésig minden le van irva, nagyon érthetö angol nyelven.
5. Találhato a könyben leirás a szolenoid, DC motor, Léptetö motor valamint a szervo használatára, meg egy igazi vasuti mérleg ami a modell teherkocsikat méri.
6. A modellek mind H0-ban vannak, de szinte mind alkalmas más méretarányu terepasztalra is.
Még nem probáltam ki a dolgokat, de nem néznek ki rosszul. |
|
(#56282) Antal Miklós hozzászólása
|
Válasz •
|
Máj 24, 2017 |
|
Sziasztok.
Én az Arduino MEGA 128-t használom a terepasztalon a tároló pályaudvar vezérlésére. Itt ellenőrzi a vágányfoglaltságot, a szabad utat, és ha minden szabad, beállítja a bejárati váltóutat és ha ez beállt (visszaellenőrzi) akkor szabad utat enged a szerelvénynek.
Hasonlóan a kijáratnál is, útvonal beállítás, ellenőrzés, majd kijárati jelző szabad út.
Az Arduino nano-t használom a terepasztal és a vezérlő pult közötti kommunikációra is, egy irányba csak 3 vezeték kell + a táp.
Az áthidalható távolság 2méter. Nálam vezérlőpult és a terepasztal között 10 eres a kábel: 6 ér kommunikáció 2+2 a táp (+5V).
Persze a terepasztalon és a vezérlő pultban is meg kell oldani a teljesítmény illesztést, amire nagyon jó IC-k vannak pl ULN2803 stb.
Az adatátvitel igény szerint bővíthető, nálam 40 be és kimenetet visz át a 3-3 ér.
Arduino shift regiszter beolvasás+kiíratás a kulcs. |
(#56284) JZoli válasza Antal Miklós hozzászólására (#56282)
|
Válasz •
|
Máj 24, 2017 |
|
Erről nem lehetne kicsit több információhoz hozzájutni? Érdekelne a téma. |
(#56285) dikdom válasza Antal Miklós hozzászólására (#56282)
|
Válasz •
|
Máj 24, 2017 |
|
Szia, jó sok kérdésem volna. . .
Ez digitális asztal?
Az áthidalható távolságot hogyan mérted ki?
Az ULN2803 IC egy darlington IC. A vonatokat ezen IC-n keresztül vezérled? Mekkora áramokat vesznek fel a mozdonyok? TT-ről beszélünk?
Milyen shift IC -t használsz?
Előre is köszi! |
(#56286) HarciSün hozzászólása
|
Válasz •
|
Máj 24, 2017 |
|
Amíg Miklós válaszol - és ha már szóba került az Arduino (aminek nagyon örülök) néhány példa:
Shift Out (ez akkor kell ha több digitális kimenetre van szükségünk, pl 8, 16, vagy ezek többszöröse számú ledet szeretnénk vezérelni)
Shift Out
De meg kell jegyeznem, hogy a 74HC595 IC-t én nem tudtam itthon könnyen beszerezni, ezért egy ugyan olyan jót javaslok helyette: HEF4094
Shift OUT-4094
Shift In akkor kell ha több bemenetre van szükségünk, több kapcsolót akarunk az Arduino-ra kötni: Shift In
A Darlington IC az arduino (vagy a shift IC-k) kimeneteinek erősítéséhez kell, hiszen alapból max egy kis ledet tudnak meghajtani ezek a kimenetek. Az ULN2003 gyakorlatilag 8db NPN tranzisztor egy tokban, azaz az Arduino / Shift IC kimenetével lehet vezéreli, de a darlington a földet kapcsolja! Az IC kimenetével már vezérelhető relé, vagy pl léptető motor is. (lábanként 500mA a terhelhetősége)
Én DCC vezérléshez L298N modult használtam, ami eredetileg egy dupla H-híd vezérlő, de Arduinora van komplett DCC vezérlő mintakód. (én összeházasítottam egy HC-06 Bluetooth vezérlővel, és így telefonról irányítom a vonatokat)
Remélem van aki hasznosnak találja az írást... |
(#56288) Antal Miklós válasza JZoli hozzászólására (#56284)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Szia.
Én analóg HO üzemben modellezek már jó rég óta.
Amit elkészítettem, és egységesítettem: TTL szintű váltóvezérlő ák és panel, hasonlóan a különböző jelzők vezérlését is egységesítettem TTL bemenet/kimenet vezérlő ák-val. Itt jelfogókkal kapcsolom a szigetelt szakasz áramát, ami DC/AC is lehet.
A váltó vezélrlésnél gondoltam a jelfogó típusú egytekercses hajtóműre, az újabb kétekercses hajtóműre, és az elv alapján a motoros állítómű is elkészíthető.
A jelző vezérlésnél is egységesítettem az alak és fényjelzők vezélését a központ felöl, mindenütt TTL (0 {L}- 5V {H}). Persze meg különböztetek a német vasút III. időszak szerinti jelzés képeket, valamint a bejárati- kijárati és vágányzáró jelzőket.
ezeket a váltó és jelző vezérlő paneleket a terepasztal alatt az adott eszköz alatt helyeztem el. Természetesen a tápegységet is így kellett kidolgoznom (+5V; +12V, és +24V), de a PC táp kis átalakítással erre a feladatra is verhetetlen.
Két képet mellékeltem: modul rendszerben dolgozom (ez a harmadik terepasztalom) a modul egy végmodul mely két funkciót lát el: kétvágányú fővonal 8 vágányos tároló állomása egy hegy belsejében, és a hegyre egy fogaskerekű vonal vezet ahol egy kétvágányos fejállomás található.
Ennek megfelelően az összes vezérlés a terepasztal alsó szintjén helyezkedik el: tápegység, Arduino Mega 128-al a központi vezérlő a fővonalhoz, Arduino Nano-k a jeltésképek és váltóállások átitele miatt a kezelőpult felé, valamint a független vágányfoglaltság ellenőrző két rendszer.
A foglatság ellenőrzéshez mágnes-t és Hall IC-ket használok, melyek minden egyes szakasz be- és kimenetén találhatók. A szakasz foglaltság ák független a központi vezérlő "milyenségétől" és a jelzőkhöz a szükséges engedélyező "kapuzó" jelet biztosítsák.
Szeretnék majd cikket írni a műről, de fő ellenségem az idő, nem ártana ha a nap 24 óra helyett több lenne, (és nem kellene dolgozni néha)! |
|
(#56289) Antal Miklós válasza HarciSün hozzászólására (#56286)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Szia. Az Arduino-nál én a 74HC 595-t használom a kiírásra valamint 74HC165-t a beolvasásra.
A trükk. Szinkronban megy a beolvasás és kiírás, tehát nem először beolvasok, tárolom, majd kiírom, mert így az Arduino lekorlátoz és nem bővíthető.
Ha érdekel elküldhetem a sketch-t és a terveket.
AZ ULN2003 vagy az ULN2803 - mint írod darlington végfok a teljesítmény kapcsoláshoz. Ide reléket, LED-ket (pl házvilágítás) lehet közvetlenül csatlakoztatni, de
a shiftregiszterek ki- és bemenetei nálam az egyes vezérlő ák-ról kapják a TTL jelet és oda vezérelnek ki. |
(#56290) Antal Miklós válasza dikdom hozzászólására (#56285)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Helloka. Amikor az Arduinos adatátvitelt fejlesztettem, elkészült az adó és vevő panel. Ezt ideiglenesen összekötöttem egy 20-30cm-es kábellel. Kitűnően müködött. Majd növeltem a távolságot, két méter esetében az összekötő kábelben az egyes ereknek árnyékoltnak kell lennie.
Az összekötő kábelben kétirányú adatforgalom van!
Amikor a távolságot tovább növeltem, már be kellett tennem vonalmeghajtó és vevő IC-ket a biztos adatátvitel miatt, hiszen az Arduino órajel, a shift regiszter léptető jele kb 10 MHz.
Nálam a modul oldalán két helyre tehető/felszerelhető a vezérlő pult, ehhez a 2 m kábelhossz elegendőnek bizonyult. Lásd az előbbi válaszokat is. |
|
(#56292) Antal Miklós válasza JZoli hozzászólására (#56284)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Még egy info:
A tápegységnek +5V; a TTL logika, +12V a jelzők vezérlése; és +24V-t a váltó meghajtóknak kell biztosítania.
Ez a modul - látod van benne elég IC - a +5V-ról kb 2 A-t, a +12V-ról kb +1A-t, a 24V-ról ha minden váltó jelfogó meg van húzva akkor kb +2A-t fogyaszt.
A tapasztalat az mondja, hogy inkáb a 74LSxxxsorozatú IC-t érdemes használni, zavarvédettebb.
A CMOS tehát a HCT sorozat zavarérzékenyebb. Igaz sokkal kevesebb áramot is vesz fel.
A fő zavarforrás az asztallap másik oldalán lévő mozdonyok elhaladása okozza.
Minden egyes IC bemenet a relatív hosszú vezetékekkel antennaként üzemelnek,és sajnos egy-két modellmozdony gyártó elfelejti (pl: Brava Köf) a zavarszűrést a DC mozdonyból, de a világítással ellátott személykocsi áramszedő kerekei is okozhatnak problémákat.
Még egy info: a sebesség vezérlésre PWM tápegységet használok. Az adott modulnál ebből 3 db üzemel.
Erről egy regényt tudnék írni. Pl::zavarszűrés és a kábelre helyezett ferrit gyűrümag hasznossága!!!
|
(#56293) etwg válasza dikdom hozzászólására (#56285)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Amilyen egyszerünek néz ki a kezdetben annyira bonyolult tud lenni a végén - minap leporoltam a hajdani 32 IN/OUT kártyáimat amiket vagy 25 éve épitgettem - akkor még a Sinclair ZX géphez 8255-s chipekkel. Most aránylag egyszerü lenne adaptálni egy 8 bites BUS-ra
Ezek is azonban csak a parancsokat tudják átvinni, egyenesen nem tudnak kezelni a modellvasuton szinte semmit ( kivéve a LED-ket a jelzökben vagy a vezérlöpulton meg a kapcsolokat). Minden máshoz további teljesitmény fokozat/kimenet kell vagy interface kell ( optokopler stb)
Ehhez jön a nagyon bonyolult hiba keresés (ha valahol konfliktust sikerül összehozni a kommunikácioban - ami nem annyira ritkaság).
Elöbb utobb ha az ember ránéz az egészre, akkor elgondolkodik, hogy mit is sporolt meg valoban?
1 km kábelt, idöt, vagy csak a haladás oltárán feláldozott egy ujabb bárányt?
Kisebb asztalok esetén még könnyü áttekinteni a dolgokat, de igen nehéz meghatározni a határokat. |
(#56302) JZoli válasza Antal Miklós hozzászólására (#56292)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Hát ez nem semmi! Így, hogy ez a harmadik asztalod, elég sok tapasztalattal álltál neki, így azért gondolom más az elgondolás mint az elsőnél. Ránézésre elég bonyolult. Van benne elektronika az a képeken is látszik. Nem semmi lehetett mire ezt összehoztad. Gondolom jó lehet vele "játszani", na meg dolgozni a fejlesztéseken. Én ezen a szinten, kb 100 év múlva leszek!
Köszönöm az információkat! |
(#56304) dikdom válasza Antal Miklós hozzászólására (#56292)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Azt a regényt szívesen elolvasnám, ha esetleg eljutsz odáig hogy megírod..
A váltóknál akkor te nem szervókat használsz, hanem 24V -os reléket. Azok kapcsolásai nem okoznak zavarokat az áramkörökben?
Milyen típusú Hall IC-ket használsz (milyen mágnessel)? Ha jól értem, akkor a mozdonyok csak egy irányba közlekedhetnek, hiszen az IC csak a mágnes közelségét érzékeli, azt nem, hogy milyen irányban haladnak át az IC fölött. |
(#56314) Antal Miklós válasza JZoli hozzászólására (#56302)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Tudod, az zavart, hogy be voltam "zárva" egy asztalba.
Van egy HO személyvonat, mozdony + 4 személykocsi, ez alsó hangon 1,5 méter.
ennek be kell férnie az állomáson a peronhoz. ehhez hozzászámolod a kijárati jelző utáni váltókat, már helyből 2,5 méternél tartasz.
No itt volt a baj! Ha veszel egy klasszikus 0 pályát, akkor valahol még el is kell "dugnod" a szerelvényt, hogy ne azonnal jöjjön vissza a másik irányból. Tudom most érvelhetsz a magassággal, a tároló pályaudvart betenni az alaplap alá, de a 8-10cm szintkülönbség meghaladáshoz is kell legalább1,5-1,6 m. De akkor a szerkezeti vastagságod lesz sok, és hol tárolod?
Ezért tetszett meg a modul elv, elfogadtam a 2 m modulhosszt a szélesség 60-80 cm az átjárásnál: lásd Fremo és egyéb modul szabványok. No ezért inkább áttértem a modul építésre. De ezt inkább egy másik fórumon kellene megvitatnunk. |
(#56315) dikdom válasza etwg hozzászólására (#56293)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Egyszerűnek néz ki?? Szent Kleofás. Nekem nem nézett ki egyszerűen!
A TTL jeleket nem kell erősíteni 1-2méteren belül, ahhoz ugye nem kell darlington.
Egyenesen uC -ből egy csomó mindent lehet vezérelni, ha nincs túl messze. Pl a szervókat, LED-eket, másik uC -t, kicsi relét (na jó, abban van opto és tranzisztor), LM298N IC-t. Vezérelni, nem táplálni árammal.
Ez világos.
i8255, szép darab. Mielőtt beújítottam az Arduino Megára, eljátszottam a gondolattal, hogy 2db MCP23017 -es I/O IC-vel toldom meg az Arduino Nanot. Korszerűbb darab, valószínű olcsóbb is mint a 8255, de csak 16 I/O lába van. A komplexitás miatt végül elvetettem az ötletet. Működött volna, de minek. |
(#56316) Antal Miklós válasza dikdom hozzászólására (#56304)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Helloka. Váltó hajtóműveknek mindent használok: jelfogó-t és kéttekercsest is pl.: HOe. A legbiztosabban a Crossbár relék működnek és majdnem mindegyiken van egy morze- átváltó érintkező a visszajelzéshez. Mindegyik váltóvezérlő elektronika 8 vezetékkel kapcsolódik a központ felé, itt már TTL jel van. Azt mondtam vezérlés: egyenes = L ; kitérő = H, a visszajelzésnél is. De a váltóknak kell egy engedélyező jel is, mert ha egyszerre kapcsolsz 5-6 váltót Pl egy vágányútnál, akkor a csúcs áramfelvétel már eléri a 5-6 A-t. ezért ha az engedélyezést szekvenciálisan végzed, azaz egymás után 200-300msec akkor egy normál táp is elbírja. El kel tárolni helyben a váltó állapotot - JK FF - melynek engedélyezésével már kész is a vezérlés, mert az FF kimenetére csak egy tranyó kell. A kéttekercses hajtómű esetében kell két monostabil Flip-Flop 100-msec idővel és soha le nem ég a tekercs.
A visszajelzés is hasonló elv alapján van felépítve, még szerencse, hogy két Flip-Flop van egy tokban.
De kell még egy alaphelyzetbe állító jel is, - nálam Master Reset . mely a bekapcsolás után amikor minden tápfesz megvan 300msec mulva MINDENT alaphelyzetbe állít (váltók egyenesbe, jelző tilosra). ezután már lehet vezérleni, játszani. A tápegység felett a +24V táp felett látható.
Hall Ic. Régi számítógép billentyüzetből szedtem ki a B61 típusú hall IC-t, de ide másfajta Hall is megfelel. Ha egy szakasz be és kimenetére egy-egy Hall-t teszel, és a jelüket egy FF-re kötöd, akkor az FF kimenete akkor vált amikor a vonat behalad, majd a második törli.
Ha egy helyre két Hall IC-t teszel, és a két Hall egymást kapuzza az FF bemenetén, akkor már van menetirányod is.
Kapcs rajzot holnap küldök neked, mert csak sPlan formátumban van meg, konvertálnom kell pdf-re. Van egy www.szupermagnes.hu cég . a 2,5x10x1,2 és a 4x10x2 mm-t használom, azért a téglatest alakút, hogy a két Hall egymás mellett áthidalva legyen egy pillanatra.
|
(#56317) Antal Miklós válasza dikdom hozzászólására (#56315)
|
Válasz •
|
Máj 25, 2017 |
|
Szia. Én ezt használom. bevált.
Működik stabilan.
Összekötés 3db árnyékolt vezetékkel.
Hosszabb vezeték esetén a vonalmeghajtó IC-t cserélni kell.
Panelterv sketch magánban |
|
(#56318) etwg válasza dikdom hozzászólására (#56315)
|
Válasz •
|
Máj 26, 2017 |
|
Van 8 kész kártyám a 8255-l, csak ezért emlitettem. Ma én sem épitenék ujra igy, de akkor más nem igen volt
A TTL jelekkel nagyon haragban vagyok a modellvasuton. Ahogy a kolléga is irta a modellvasut irtoan zavaro szerkezet, és szinte lehetetlen kiszürni a zavarjeleket, föleg olyan esetben, ha olyan áramkör is van a berendezésben amik egy jel élére billenek.
Igen a uC-vel sok mindent lehet vezérelni, de a modellvasut gyakran egy nagyságrenddel több portot igényel. Igy szinte mindig gond van a ki és bemenetek mennyiségével. Ezt valoban csak a DCC vagy hasonlo cimzett adatátvitellel és minden szerkezethez egy dekoderrel lehet kielégitöen kezelni, de akkor viszont már nagyon közel vagy a kész DCC megoldáshoz és valamelyik PC-s vezérléshez. |
(#56321) Antal Miklós válasza dikdom hozzászólására (#56304)
|
Válasz •
|
Máj 26, 2017 |
|
Nos csatoltam a menetirány érzékelés alap ák. kapcs rajzát.
Az ötlet a teker/forgató kapcsolók működése és jelének feldolgozása adta.
A bemenetén látható, hogy milyen jelet kiván: egymás átfedve érkező impulzus, melyet a mozdonyon elhelyezett mágnes generál.
A Jmp1; Jmp2 jumper állásától függően kétféle jelet produkál a Q =5, 9 IC lábon: vagy menetirány szerinti impulzus, melyet fel lehet dolgozni, vagy menetirány tárolás. ezt elhaladásra lehet feldogozni. Átvált, ha ellentétes irányban elhalad egy mozdony ( B állás esetén).
Az ák-t a bekapcsolás után alaphelyzetbe állítja a Master reset impulzus (H > L > H)
A B verziót csonka vágány esetén lehet használni, hiszen behalad a mozdony majd kihalad.
Ha minden egyes kocsin egy mágnest helyeznénk el (ötlet) akkor még elegy (kocsi) számlálásra is lehet használni, hiszen a menetrirány szerinti számlálást egy előre hátra számláló ák elintézi. Pl 74LS193. Ez már 15-ig tud számolni, de bővíthető tovább.
Még egy tapasztalat: jobban beváltak a 74LSxx sorozat áramkörei.
Tudom, hogy létezik CMOS; HCT, de zavarérzékenyek ez utóbbiak, hiszen jóval kissebb áram folyik a bemeneti kapcsokon. Megépítettem ugyan azt az ák-t LS valamint HCT áramkörrel, mindegyikhez 0,5m hosszú vezetéken csatlakoztattam, amjd több mozdonyt is menesztettem mellette. Eredmény: LS érzéketlenebb. Amikor az LS teszt is zavart érzékelt, utóbb kiderült a mozdonyban a gyártó nem épített be L/C zavarszűrést. (Roco, Brava)
|
|
(#56329) etwg válasza Antal Miklós hozzászólására (#56321)
|
Válasz •
|
Máj 26, 2017 |
|
Nálam pontisan ezek az áramkörök buktak el teljesen, ( valamennyi TTL tipust leteszteltem). A 15 V-s CMOS (CA4xxx) már sokkal jobb volt, de megbizhato az sem igen volt, pedig a bemenetek optokoplerek voltak ill REED relék).
Szoval ezeket az élre reagálo áramköröket én azota kerülöm, és ha ilyen feladat van, akkor nagyságrenddel biztonságosabb egy kis AVR ahol a bemeneteken megvan a hardveres ( RC tag) meg a szoftveres pergés kizárás. ( pl ugy hogy egymásután 5x ugyanazt a bemeneti szintet kell kapnia.
Tudom, hogy ez zürös, de az ember megcsinál egy kis progit pl a tinyre, és azokat sorba beültetheti mindenhova ahol ilyen feladat van. ( ugy irtam meg a programot, hogy ahány port áll a rendelkezésre mindegyiknek legyen valami hasonlo funcioja igy mintegy univerzális ASIC-t ( ) lehet használni az ilyen jelek kezelésére. |
(#56332) dikdom válasza etwg hozzászólására (#56318)
|
Válasz •
|
Máj 28, 2017 |
|
Jogos.
A uC be- és kimenetek száma változó de amire egy Mega 2560 nem elég (54 IO láb), arra már tényleg ott a DCC...
Érdekes ez a TTL zavar, már többször előjött itt. Lehet azért mert nekem még nincsenek a kábelek a lap aljára rögzítve vagy mert csak 2 szervóm van (s egy mozdony jár egyszerre), de nálam még nem okozott gondot. |
(#56333) etwg válasza dikdom hozzászólására (#56332)
|
Válasz •
|
Máj 28, 2017 |
|
Én vagy 30-35 éve szivtam meg amikor, egy barátomnak TTL vezérléssel automatikus mozdonyforditot épitettem, ( anno még egy cikket is irtam rola egy külföldi ujságba).
A korong tökéletesen müködött a mühelyben ( csak a forditást kezelte meg az indexelést), amint beépitettük a terepasztalba egyböl baj lett. Ha elindult valamilyen vonat a környéken a flip flopok összevissza billegtek, a számlálo elvesztette a tartalmat stb.
Aztán átépitettem 15 V-s CMOSra ami sokkal jobb lett, de még mindig elöfordult, hogy itt-ott elakadt. Az egész elektronikát egy földelt fémdobozba épitettem, saját táppal, igy csak a kábelek mennek a külvilágba. Minden bemeneten ott volt a ferritgürü meg az RC tag, és a bemenetek optkoplerrel voltak leválasztva.
Azota kerülöm a TTL elektronikát a terepasztalon, föleg olyankor amikor a jel éle tartalmazza az informáciot. A mindenféle kapuk még elmennek amik logikai feladatokat végeznek. |
(#56334) Antal Miklós válasza etwg hozzászólására (#56329)
|
Válasz •
|
Máj 28, 2017 |
|
A terepasztalra történő ráépítés és a vonatforgalom sok zavarjelet produkált.
Az egyik közülük a statikus feltöltődés miatt volt: egymástól elszigetelve a vasút és a vezérlés. Kipróbáltam 4 féle PWM-es vezérlőt (555; TL074, stb)
Ezért a vontatás egyik pólusát és a vezérlést is 10-10kOhm-on keresztül összekötöttem a védőfölddel.
A PC táp is még egy LC szűrést kapott hasonlóan a PWM-es vontatás is.
Ezért építettem egy dilikör terepasztalt (1,5x1,2m két váltóval, 5 jelzővel) ahol a fejlesztést és a mozonyokat is tesztelhettem.
Nagyon jól bevált a HALL Ic-k és a mágnesek elhelyezése miatt. |
(#56335) etwg válasza Antal Miklós hozzászólására (#56334)
|
Válasz •
|
Máj 28, 2017 |
|
Ama forditokorongnak semilyen galvanikus kapcsolata nem volt a terepasztal vonatmozgato/vezérlö áramköreivel, mégsem lehetett kiszürni a zavart.
A jelenlegi terepasztalomon csak sztatikus logikai körök vannak, amiket manuálisan vagy egy AVR-rel lehet vezérelni. Itt egyelöre nincs semmi gond.
Abban a pillanatban ha majd dinamikus jelek is kellenek, akkor már jönnek a tinyk a dinamikus jelek kezelésére. |
(#56341) proba válasza Antal Miklós hozzászólására (#56334)
|
Válasz •
|
Máj 28, 2017 |
|
Olvasgatva, az jutott eszembe, ha az asztal alja valami lemezzel (kérdés hogy mágneses, vagy elektromos árnyékolás kellene) bevonva segítene e a zavarok kiszűrésében. A sín mint antenna, így már nem zavarná annyira a közvetlen alá elhelyezett paneleket vezetékeket. |
(#56342) etwg válasza proba hozzászólására (#56341)
|
Válasz •
|
Máj 28, 2017 |
|
A baj ott van, hogy az a rengeteg kábel is sugározhatja a zavart, igy ha azoket lehuzod az asztal alá, akkor már nem segit a fémlemez sem. |
(#56350) proba válasza etwg hozzászólására (#56342)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
Az igaz, de az könnyebben kontrolálható nyomvonalvezetésű, megfelelő pontokon szűrhető, árnyékolható, csavartan vezethető... |
(#56351) etwg válasza proba hozzászólására (#56350)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
A baj ezzel az, hogy annyit segit mint az oktoberi esö.
Ezek a zavarjelek igen nagy szintüek lehetnek ( egy motor 12V-rol akár 50-60 V-s impulzusokat is képes generálni). A terepasztal ritkán olyan nagy, hogy méterekkel arrébb huzzuk az zavaro kábelt a vezérlö (TTL) kábelektöl.
A csavart kábel meg legfeljebb az aktiv jelszintnél alacsonyabb zavarok hatását tudja mérsékelni, de a nagyokat nem. Nálunk meg TTL esetén az aktiv jelszint 5 V, ami rossz esetben csak 1 V-ig immun a zavarokra, a gyakorlatban viszont 50-60 V-s impulzusok vannak a drotokban.
Szoval a baj sokkal nagyobb mint gondoljuk. A CMOS esetében a zaj immunitás már 5 V-ra nöhet (15V Vcc-nél).
Az igazi megoldás a processzoros, ahol a bemeneteket kezelni lehet (pergés ellen vagy ismételt lekérdezéssel).
|
(#56352) csíkosháTTú válasza proba hozzászólására (#56341)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
Vegyük sorba, hogy egy kis házi terepasztal esetében mik is lehetnek a zavarforrások?
1: Maga mozdonyok motorja, ugye a kefe/kommutátor lemezek közötti szikrázás.
2: Mindig a motoroknál maradva, azok generátoros hatása.
3: Az áramot sínből felszedő járművek összes kontaktusa.
4: A sínben analóg esetben a PWM jel (sima trafó esetében is van ilyen hatás, csak jóval kisebb).
5: Digitális esetben maga a DCC sínjel.
Amik sugározhatják, szórhatják a világba a zavarjeleket:
1: A terepasztal sínhálózata.
2: A terepasztal huzalozása.
Ha ebbe a környezetbe beteszünk egy akármilyen elektronikát, azt ezek ellen védeni kell. A TTL IC-k azért jelentenek egy nagy problémahalmazt, mert a tápfeszültségük max. 5V lehet. Ilyen szinten sajnos nagyon sok zavarjel fogja hülyíteni a cucot.
etwg barátom jól látja, ez ellen első körben úgy kell védekezni, hogy a tápfeszültséget felemeljük, mert így a logikai "igen" szint is megnő, így nagyobb zavarjel kell a megbolondításához. Ez viszont kizárja a TTL IC-ket.
Első körben a tápegységek kimenetét kell alaposan megszűrni.
Aztán az elektronikákban az IC-k tápellátását, gyakorlatilag minden logikai IC táp és GND lába közé kell kötni egy-egy zavarszűrő kondenzátort, pl. egy 100nF kerámiát.
A bemeneteket is kezelni kell, hogy a szükségtelen zavarokat ne is engedjük be.
Nem egyszerű feladatok, és nem lehet elhanyagolni semmit. |
(#56360) dikdom válasza etwg hozzászólására (#56351)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
"a gyakorlatban viszont 50-60 V-s impulzusok vannak a drotokban"
Ez a +5V feszültséghez képest óriási. Meddig tart egy ilyen tüske? Az ICk nem sülnek meg tőle?
Azt hiszem HarciSün említette, hogy a szervókat diódákon keresztül vezérli csak, mert elfüstöltek neki egy arduinot. Az is ilyesmi lehetett? Mondjuk a dióda csak ellenkező polaritású fesz esetén véd, a tüske ellen nem jó.
S ha már tüske. Én egy egyszerű PWM jellel hajtom meg a mozdonyt (arduino, ~110Hz) Oszcilloszkóppal megnéztem, hogyan néz ki a sínen a feszültség váltakozása. Oda kellenek a diódák, különben készen lenne szerencsétlen L298N IC: oscilloscope.jpg (csalok, mert kb16V -os a tápom)
/offtopic
Egyébként az volt a nagy ötlet, hogy a nyugalmi tartományban mintát veszek és abból megmondom, hogy (kb) milyen gyorsan halad a mozdony. Ez pl emelkedőnél vagy kanyarnál jöhet jól, ahol igazítani kell(-ene) a sebességet. Olvastam erről egy tök jó - angol nyelvű - blogban. BEMF-nek hívják ott ezt a hatást, hogy amikor nincs feszültség alatt a motor, akkor is mozog és egy visszairányú feszültséget produkál (back electromagnetic force). Azt az oszcilloszkóppal kimérem, arányokat állítok föl és minden kész. Ezt a hatást tényleg lehetett látni a szkópon, de a valóságban sokkal jobban fluktuált, minthogy egy pontban megmérve pontos adatot kaptam volna, szóval nem építek rá.
Áramerősséget viszont mérek s az a zárlatvédelmem! Ami meglepő volt, hogy nincs szoros lineáris kapcsolat a feszültség és a mozdonyon átfolyó áram között (vagy valamit nagyon rosszul mértem...)
/ontopic
A hall IC -s leírást még el fogom párszor olvasni, annyira nem mozgok otthonosan az elektronikában.
|
|
(#56361) etwg válasza dikdom hozzászólására (#56360)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
Éppen elég ideig, hogy egy J-K vagy D áramkört átbillentsen.
A tüskék a levegöben vannak azaz csak imdukálodnak a bemenetekre. Azok bemenetei kb x kOhm tartományban vannak. Igy kár népem okvetlenül okoznak.
A szervok ilyet nem igen okozhatnak, mert azok közvetlenül a vezérlöelektronikához kapcsolodnak és ott kezelve vannak ezek a dolgok. Szoval a szervo nem igen nyirhatja ki az arduinot ( ott inkább rossz csatlakozás lehetett az ok).
Az L298-s hoz jo a 4 szabadonfuto dioda.
A BEMF aránylag ismert fogalom sok DCC is használja. A baj az, hogy a PWM jel nem okvetlenül szinkron a BEMF jellel, igy elég nehéz használni ( ha a PWM szünetében is van kommutácio - (gyakori eset) - akkor a tüskét is méred). Ha tul rövid a szünet, akkor meg nem áll be az értékelhetö szint...
Sok DCC-ben hosszabb szüneteket iktatnak be a BEMF mérésére.
A visszacsatolásra használhatod a BEMF-t, de hasonlo elven mint a zárlatvédelmet. Azaz egy kis sorbakötött ellenálláson méred a motoráramot. Ezzel a feszültséggel (ami az ellenálláson keletkezik) lehet ezt azt kezdeni. Az én TATET tápjaimban kétféle visszacsatolás van; egy AC ( a motor pillanatnyi nehézségeit hivatott kompenzálni) meg egy DC ami a motoron átfolyo áramot tartja a beállitott szinten. Mindkét visszacsatolás a te esetedben a PWM kitöltési tényezöit lenne hivatott befolyásolni. |
(#56362) dikdom válasza etwg hozzászólására (#56361)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
"Igy kár népem okvetlenül okoznak." ? Telefonon gépelsz? Az javít ilyen vicces módon..
"Az L298-s hoz jo a 4 szabadonfuto dioda." - Rajta is van a modulon.
"A baj az, hogy a PWM jel nem okvetlenül szinkron a BEMF jellel, igy elég nehéz használni " - A szinkronitást nem mértem ki (nem lett volna rossz), mert csak egy próbom van az oszcilloszkóphoz, egyelőre. De a jelszint kuszasága és a periódusok közötti rövidség jobban zavart, amiatt álltam le.
Ha kihagyok 1-2 periódust mondjuk 1s-onként - az már 20-30ms szünet - az nem érezhető a mozdony futásán? Mondjuk ezt meg is nézhetném.
Amikor a 'BEMF' -et próbáltam kimérni, akkor én a sínfeszültséget néztem, amikor nem 'táplált' a táp (a PWM jel 0 szintjeinél). Ott láttam eltérést a nullától. Amikor a motor áramot néztem - ahogyan mondtad is, egy fél ohmos teljesítmény-ellenálláson eső feszültséget mértem - ott a nulla valóban nullának tűnt. De mindegy is, már letettem róla. Ennél sokkal kisebb dolgok is megakasztanak.
|
(#56363) etwg válasza dikdom hozzászólására (#56362)
|
Válasz •
|
Máj 30, 2017 |
|
Bocs az összekuszált szövegért. Tapiképernyön irkálok, néha egyébb munka mellett, s nem mindig veszem észre az ilyen beavatkozást, vagy hibás szöveget.
Egy kicsit érezni a motoron, ha a BEMF mérése miatt megszakitod a PWM jelet. Ezt ki kell kisérletezni, mert a motortol is függhet. |
(#56364) HarciSün válasza dikdom hozzászólására (#56360)
|
Válasz •
|
Máj 30, 2017 |
|
Valóban elfüstölt egy Arduino-t és nem csatlakozási gond volt DE az még az előző vezérlőmben volt ahol az Arduino 1 PWM lába volt a közös jel minden szervóhoz, és a szervók földjét kapcsolgattam - és valahogyan sikerült a pwm jelvezeték felé földelődnie az Arduino-n keresztül...(máig sem értem hogyan, nem is azonnal jött ki a hiba csak egy idő után)
Ezért hagytam el ezt a fajta "közös pwm" megoldást és használom az Adafruit 16-os szervóvezérlő paneljét amit direkt erre találtak ki nálam sokkal okosabbak - én maradok a vezérlési oldalon. |
(#56398) diginewl hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 5, 2017 |
|
|
(#56399) HOTotya válasza diginewl hozzászólására (#56398)
|
Válasz •
|
Jún 5, 2017 |
|
Szia!
NE mert az egyik az (oda is van írva) szalag kábelhez való és nyákba forrasztva használatos! kotyogni fog azaz könnyen ki fog csúszni!keress más típust.... |
(#56400) etwg válasza diginewl hozzászólására (#56398)
|
Válasz •
|
Jún 5, 2017 |
|
Az apa dugo csatlakozo nem stimmel az ugyanis nem konnektor, hanem egy NYAK csatlakozo a szalagkábelhez.
A tüskesor igy néz ki: Tüskesor
Fontos, hogy a tüskék oldala egyforma vastag ( kb 0.8x0,8 mm). Ez passzol a te foglalatodba.
Ehhez a huzalokat egyenként kell felforrasztani ( nem szalagkábel).
Igy néz ki a szalagkábeles kivitel, de ezt nem lehet a te csatidra rányomni a hiányzo kulcs miatt. Ehhez a megfelelö anya kell.
|
|
(#56401) proba válasza diginewl hozzászólására (#56398)
|
Válasz •
|
Jún 5, 2017 |
|
Ha egymásba dughatót akarsz, szerintem ilyen létezik kissebbe nagyobba.. B25 Ribbon Connectors |
(#56402) etwg válasza proba hozzászólására (#56401)
|
Válasz •
|
Jún 5, 2017 |
|
Vannak kisebbek is ( balanszerhez valok) |
|
(#56403) diginewl válasza HOTotya hozzászólására (#56399)
|
Válasz •
|
Jún 5, 2017 |
|
Köszönöm Mindenkinek a gyors választ!
Sejtettem, hogy nem lesz jó, mert az apa csati lábai téglalap formájúak, és egyik oldala nagyon vékony.
Olyan jó lett volna, ha mégsem..... |
(#56404) etwg válasza diginewl hozzászólására (#56403)
|
Válasz •
|
Jún 5, 2017 |
|
Van olyan is csak a fene tudja mi a neve. Ugyanolyan mint ami te beraktál csak mások a lábai és más az anyacsati ( az is lapos) bonthato szalagkábet csati. |
(#56506) SGZoli hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 18, 2017 |
|
Üdv Mindenkinek!
Kezdőként ismerkedem az analóg PWM technikával, de néhány dolog nem világos számomra: Adott egy 3 különálló körpályás rendszer, melyet 1 trafóról 3db pwm-mel külön-külön szabályoznék, a pwm-ek után irányváltó kapcsolóval. A probléma az, hogy szeretnék a körpályák, vagyis a táplálási szakaszok között átjárhatóságot, de amikor a mozdony a kerekeivel a szakaszolt vágány két külön táplált pontját össze zárja, akkor az egyik pwm a másikat kinyírja (az egyik kimenete a másik kimenetére rátáplál a mozdonyon keresztül). Mindkét irányváltó kapcsoló azonos irányban van ebben az esetben, de mindkét négyszögjelet egyszerre használja. Mi lehetne a megoldás? A pwm-ek kimenetére egy graetz-híd?
Másik probléma: ha véletlenül ellenkező irányban vannak az irányváltó kapcsolók, és a táplálási szakasz határán a mozdony szintén zárlatot csinál, azonnal elpukkan valamelyik (mindkettő?) pwm. Ilyen esetre milyen védelmet lehetne oda illeszteni? (Tudom, legyünk figyelmesek, de azért mégis)
(Nagyobb méretű modellvasút, akár 15-30A is előfordulhat. A pwm-ek terhelhetősége 30A, 24V van beleküldve.)
Remélem, valaki esetleg tudna segíteni.
Köszönöm! |
(#56508) etwg válasza SGZoli hozzászólására (#56506)
|
Válasz •
|
Jún 18, 2017 |
|
Alapbol minden PWM meghajtot/elektronikát külön traforol/táprol kell táplálni. Ezzel megoldod az egyik rövidzárlatot.
A PWM kimenetére jo egy ellenkezö irányu diodát kötni ( még az irányválto elött). Ez megvédi a külsö ellenkezö polaritástol ( másik PWM).
A PWM-k elég strapabirok igy kettö akár párhuzamosan is mehet bizonyos határokig.
A 10-15 A-t nem olyan könnyü a modellvasuton összehozni. Ennyi áram szo nélkül megolvasztja a szigetelést söt a sineket is be tudja füteni. Ehhez egy tápra egyszerre 20-40 vonat jutna - használhatatlan és hatalmas veszteségekkel járna!!
Ha valoban ilyen nagy a terepasztal, akkor kapcsolástechnikai szempontbol sokkal jobb több tápot berakni (Z kapcsolás, akár 10-20-t is) és mindegyiken 4-5 A-re behatárolni a kimeneti áramot. Már ennyit is nehéz eljuttatni a sinekbe - azaz 1 tápra kb 10 mozdony/vonat jut. Ez talán még kezelhetö!!! |
(#56509) SGZoli válasza etwg hozzászólására (#56508)
|
Válasz •
|
Jún 18, 2017 |
|
Bocsánat, azt kifelejtettem, hogy ez egy nagyobb méretű (1:10), egyedi modellvasút (nem terepasztal, hanem kerti vasút), így egy-egy mozdony áramfelvétele 5-10A átlagban. Zárlati, illetve pillanatnyi áramok lehetnek 15-20A körüliek. A pwm-ek táplálása egy 24V-os, 350W-os trafóról megy, mindegyik pwm külön-külön 35A-es Graetz híddal van egyenirányítva. Most egy próba után graetz hidat kötöttem a kimenetekbe, talál működni fog. Ellenkező irányú dióda bekötése pontosan hogyan? Mindkét ágra áramirányban sorba? |
(#56510) etwg válasza SGZoli hozzászólására (#56509)
|
Válasz •
|
Jún 18, 2017 |
|
Az még mindig nem jo!!!! A közös trafo a gond ( ha van greatz ha nincs)..
A másik meg ekkora modelleket, ha sinböl akarod táplálni az sem lesz tul jo megoldás, mert ekkora teljesitmény átvitelére komoly áramszedés kell, és a PWM-nek a mozdonyon kell lenni nem valahol máshol. |
|
|
2024. Dec, 23. Hé 12:37:23 |
|
Jelenleg 5 fő olvassa az oldalt |
|
|