Nemrég olvastam valahol, hogy 60 éves a japán szupervonat...
"1964. október 1-jén megnyílt a Tokaido vasútvonal"
Azt nem tudom az elején mennyivel ment, de gondolom a 160-180km/h sebesség megvolt akkor is.
Elképzelni nem tudom, hogyan lehet ilyen, és a mostani 280km/h sebességet elérni egy olyan fém sínpáron, amit napközben süt a nap, télen pedig bőven van -10fok is. Tehát a környezeti hatások nagyon igénybe veszik...
Mindezt olyan kerékkel járják be, aminek a belső pereme alig néhány cm.
Hihetetlen, és egyben félelmetes is, de az idő igazolta, hogy jól működik, hiszen a siklások nem mindennaposak, a vonatok meg pontosak.

Ez van majd beszàmolok. A vonatok 3-4 perces intervallumokban járnak még mos éjfél körül is . A Shinkanswn meg oranánkent 4-6x megy vagy jön.
Itt nézheten a webcamot.

Tokio vasutak

Ha már Japán...a csávó aki modelvasúton akarja reprodukálni a nagyvasút hangjait. Több videója is van fent, tessék szemezgetni. Zseniális!

Youtube: kagemithu

Ha már japán. Szálloda a vágányok között.
Alig 20 méterre száguldanak a Shinkanzenek az épülettöl, mégsem zavar.
Ez a távolabbi vágány.
Az épület másik oldalán meg a JR keskenyvágányu hálozata van vagy 30 peronnal. ( Kyoto )

Ezen a képen meg egy helysporolos technologia a PFT jármüvekhez. Egyszerüen leemelik a vágányokrol és félre teszik.

És mindez nem a földszinten, hanem valami 5-6 emelet magasságban...

Legalább 4 szinten. A szobánk a 4. emeleten van. A Shinkanzen alatt van a helyi vasutak egy része alatta meg a metro.
Ha jol számolom a metron kivül 35 peron van, mindegyik mettett 2 vágány és még vasárnap delután is 3-4 percenként indul minden perontol legalább egy vonat. Sajnor a tömör nyomor elképzelhetetlen, meg ilyenkor is kitömött buszok meg vonatok járnak.
Ma egy utazást le is mondtam, mert a huskonzervet csak kivülröl szeretem....

Egyszerre 3 Shinkanzen vonat a 2 peronnál.

Hogy legyen némi fejtörö is.

Ez mi lehet?

Ez sz.tem egy védőváltó szívdarabja, amin a mellékirányba a szívdarabon nyomkarimával megy át a kerék. Ebből adódóan a főirányban nincs semmilyen vezetési hézag a sínben.

Igy van ez egy japán rugos váltó. Náluk az a szokás a mellékvonalakon, hogy ha vörös a jelzö, akkor a váltó nem a menetirányba van állitva, viszont az ellenkezö irányban a vonatok üzemszerüen felvágják a váltot.
Nagyon érdekes konstrukcio. ( amugy 1067 mm-s a nyomtáv).

Igy néz ki az egész.

Jól értelmezem, hogy a belső (lapos) csúcssín átemeli a kereket a tősínen?

Igen.

Meg az is erdekes, hogy amikor a vonat felvágja a váltot az mintegy 1 percig ugy is marad (talán le is zárva ebben az egyenes állapotban), majd ujra visszaáll a képen láthato kitérö állapotba. A pályán nem látni ehhez semilyen érzékelöt vagy egyébb berendezést. Szoval valmivel bonyolultabb a dolog mint a nálunk, föleg a villamospályákon használt megoldásoktol.

Magyarországon a mellékvonalakon működő rugós váltók hasonló képen működnek. Felvágáskor átállnak, és egy beállított késleltetés után (ezt egy hidraulikus rendszer biztosítja) visszaállnak alap állapotba. Mindez természetesen egy normál kitérőre telepítve.

Honnan tudják mikor ment át rajtuk az egész vonat? Japánban 10-15 vagonos szerelvények járnak ilyen pályán. Talán be lehet állitani a késleltetést a visszaállitásra?

Onnan, hogy már nem nyomja a kereke a csúcssínt

Azt nem nyomhatja, hiszen az elsö kerék átbillenti az egészet a másik állásba, amivel megszünik a nyomás is. Ahogy irtam ez nem ugy müködik mint a mezei villamos válto, hanem ugy ahogy csttom kolléga is leirta.

Ha elindul a visszaállítás a lejárati idő után, akkor a következő kerék ismét felvágja és az időzítés újraindul... gondolom...

Csak nem igy müködik , már csttomi is leirta, meg en is azzal kezdtem, hogy amikor átmegy a vonat kb 1 perc mulva áll csak vissza a válto, azaz az utolso kerék után is egy percig tart. A menetben levö vonat alatt nem igen tologathatja semmi a váltot. Nem villamosrol vagy alacsonysebességü vonatokrol van szo. S miután ahogy a beszélgetést kezdtem, ezek védöváltok azaz a vonatok egyenesben mennek át rajtuk akkor is ha felvágják és akár 100 km/h-val is, valoszinü tehervonatok is, igaz azt nem sikerült eddig kifognom, de ugyanazon a pályán mennek.

Megbocsáss, de korábban nem ezt írtad...
Pontosabban azt írtad (és csttom is), hogy miután felvágja a váltót egy idő múlva visszatér. És csak most írtad, hogy az utolsó kerék után kb. 1 perc. Ami azért nagyon nem ugyanaz!
Mert ha akkor indul a idő, amikor felvágja, egy lassú és hosszú vonat még haladhat felette egy perc után is.
Viszont azt is írtad, hogy az első kerék átbillenti, és onnantól kezdve már nincs ami nyomná, vagyis nem indul újra az időzítés minden egyes keréknél! Tehát nem igaz, hogy az utolsó keréknél indul az időzítés, hanem az elsőnél, amikor a felvágás megtörténik.


Akkor most hogy is van ez???
1. Az első kerék felvágja a váltót, átbillenti az egészet a másik állásba, indul az időzítés, de a további kerekek már nem tudják nyomni, hiszen átbillent.
Ergo: időzítés közben nem lehet tudni, hogy van-e még a vonatból, csak akkor, miután az időzítés leteltekor vissza akar állni és az éppen akkor érkező kerék ismét felvágja a váltót, így kezdődik az időzítés elölről.
2. Az első kerék felvágja a váltót, átbillenti az egészet a másik állásba, és az utolsó kerék után indul az időzítés. De honnan tudja a váltó, hogy mikor haladt át az utolsó kerék, ha közben nem nyomhatja?

Tehát melyik állításod igaz?


És pont te kérdezted, hogy "honnan tudják, hogy átment az egész vonat?"...

Azt irtam, hogy amikor elment a vonat azután jo 1 perc után áll vissza kitérö helyzetbe. Mást nem irhattam volna mert mást akkor sem látnál kivülröl, ha ez nem igy lenne.

Akkor sunocske-nek van igaza...

Ugyan miben. Mit sikerült kiolvasni valahonnan.
A nagyvasuti váltokban zár is szokott lenni és ez nem modelvasut, hogy ott csak simán vissza lehet váltani a vonat alatt..

Az eldöntendő kérdés, amit te is feltettél:Sunocske válasza: Amire te azt írtad: Na most ebből az következik, hogy
1. az első kerék felvágja a váltót
2. a továbbiakban nincs esemény, ami a további kerekek érkezését mutatja, vagyis a váltóhoz semmilyen információ nem jut arról, hogy van-e még a vonatból, vagy átment az összes vagon
3. az első keréknél elindul az időzítés, aminek letelte után visszaáll alapállapotba
4. mivel nincs információ, hogy tart-e még a vonat, így menet közben, vagyis a vonat alatt is visszaválthat
5. ha még tart a vonat, akkor a következő kerék ismét felvágja a váltót
Kb. ezt írtam korábban...
Erre írtad, hogy nem így működik.
Tehát akkor
1. az első kerék felvágja a váltót
2. a váltó "valahonnan tudja", hogy még tart a vonat
3. ezt csak a kerekekből tudhatja
4. tehát mégiscsak az van, amit sunocske írt, vagyis nyomja a kerék a csúcssínt
5. az időzítő minden egyes keréknél újraindul, és az utolsó kerék után kb. 1 perccel tér vissza alapállapotba


Tehát akkor hogyan működik?


(Bizonyára jól tudod, hogy mi "szokott lenni" a nagyvasúton... Mondjuk itthon, de kérdés, hogy ez általános-e, így Japánra is érvényes?
Ha még ott vagy, akkor meg tudod nézni, hogyan működik: Jön egy vonat, az elejénél indítasz egy stoppert és megnézed mikor áll vissza a váltó. Ezt megismétled egy ettől minél jobban eltérő ideig haladó vonat esetében is [rövid gyors és hosszú lassú vonat]. Ha kb. azonos időt mérsz, akkor az első kerék indítja az időzítést, ha hosszabb idejű vonat esetében hosszabbat, akkor az utolsó kerék, ha a gyorsabb vonat esetében rövidebb az idő, akkor van egy messzebbi érzékelő és amikor azt eléri a vonat, akkor tér vissza.)

Mindenáron okoskodsz, holott azt is irtam, hogy tehervonatok is járnak arra és azok nem 3-4 vagy esetleg 10 vagonbol állnak és azok esetén is valoszinü az utolso ( s nem az elsö ) tengely áthaladása után vált vissza a válto. Nem láttam, nem tudom pontosan.
Azt meg már vègleg felejtsd el, hogy a mozgo vonat alatt a váltoállito szerkezet megprobálja mozgatni a sineket. Ilyesmiért meg a bakterképzöben is ki szokták vágni a diákokat.
Nem tudom még hogyan müködik, de sem a te sem sünöcske magyarázata nem foghato el vasutüzemi szempontok miatt.
Talan csttomi tudja, hogy is van. Én meg tovább kérdezösködök.